Alkotmányjogi panasz a felhatalmazási törvény ellen

Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy az Országgyűlés ostoba többsége megpróbálja felszámolni a demokráciát! Ezért alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a felhatalmazási törvény ellen.

A felhatalmazási törvény ellentétes az Alaptörvénnyel, mert

  1. sérti a közvetlen választások követelményét;
  2. aránytalanul hosszú ideig korlátozza a választójog gyakorlását; és
  3. teret enged a bírói önkénynek.

Ha az Alkotmánybíróság bírái tisztelik az alapvető jogokat, akkor meg fogják semmisíteni a felhatalmazási törvényt.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


3. Köszönjük a segítséget!

Köszönjük Ficsor Krisztinának és Bencze Mátyásnak, hogy közzétették álláspontjukat a rémhírterjesztés tényállásának jogalkalmazási kérdéseiről!

Az alábbi alkotmányjogi panaszban felhasználjuk ezeket az érveit is.

2. Vészhelyzet vagy veszélyhelyzet?

Mohácsi veszély

Sokan jelezték, hogy a korábbi két alkotmányjogi panaszunkban a “vészhelyzet” kifejezést használjuk. Ezzel szemben az Alaptörvény 53. cikke és az katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a “veszélyhelyzet” kifejezést használja.

Köszönjük, hogy felhívták erre az apró eltérésre a figyelmünket! Álláspontunk szerint a két kifejezésnek (“vész” és “veszély”) csak a leírása tér el egymástól, a tartalmuk megegyezik. Emiatt az eltérés miatt nem válik érthetetlenné az érvelésünk. Egyébként pedig a “Mohácsi vészt” sem nevezi senki “Mohácsi veszélynek”.

Ebben az alkotmányjogi panaszban már kizárólag a “veszélyhelyzet” kifejezést használjuk.

3. Alkotmányjogi Panasz

DownloadAlkotmányjogi panasz a felhatalmazási törvény ellen (2020.04.07.)

Tisztelt Dr. Sulyok Tamás elnök úr!

Alulírott Kérelmező, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján az alábbi

alkotmányjogi panaszt

terjesztem elő:

Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 2. § (1) bekezdés, 3. § (1) bekezdés, 6. § (2) bekezdés 10. § alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg azokat.

Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő:

1. Az indítvány benyújtásának törvényi és formai követelményei

1.1 A támadott jogszabály pontos megjelölése, a tényállás rövid ismertetése és a bírói út hiánya

1.1.1 Magyarország Országgyűlése 2020. március 30. napján az alábbi törvényi rendelkezéseket fogadta el:

2. § (1) A Kormány a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

 3 § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.

 6. § (2) A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. A kiadott ajánlóíveket a törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül le kell adni a választási irodában, amely azokat megsemmisíti. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

 10 § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 322. §-át követően a következő alcím címmel és 322/A. §-sal egészül ki:

„Járványügyi védekezés akadályozása

322/A. § (1) Aki

  1. a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,
  2. b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,
  3. c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének

megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.

(4) Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(2) A Btk. 337. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„337. § (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

1.1.2 Hatályosulásuk folytán jogsértő rendelkezések

A 2020. évi XII. törvény 2. § (1) bekezdése, 3. § (1) bekezdése és 6. § (2) bekezdése hatályosulásuk folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül, sértik a Kérelmező alkotmányos jogait.

A törvény 2. § (1) bekezdése, 3. § (1) bekezdése és 6. § (2) bekezdése a hatálybalépésükkel meghatározatlan időre megszüntetik a Kérelmezőnek azt a jogát hogy a törvényalkotásra közvetlen és rendszeres befolyást gyakoroljon. (l. Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésébe, Alaptörvény 2. cikk (1) és (3) bekezdéséibe valamint 1. cikk (2) bekezdésébe foglalt)

1.1.3 Hatályosulásuk folytán nem jogsértő rendelkezések kivételes esete

A törvény 10. §-ának a hatályosulása közvetlenül nem sérti a Kérelmező jogait, mert két új büntetőjogi tényállás törvénybe iktatása önmagában nem jogsértő. A büntetőjogi tényállásokat a bíróságok alkalmazzák. Ezért a Kérelmező alapesetben csak az után fordulhatna az Alkotmánybírósághoz jogvédelemért, ha az ügyészség már lezárta a nyomozást és vádat emelt egy cselekedete miatt, továbbá miután az illetékes bíróságok meghozták az első és másodfokú ítéleteiket.

A jogvédelemnek ez a sorrendje azonban rákényszeríti az állampolgárokat arra, hogy magukra vállalják egy bűncselekmény elkövetésének a kockázatát annak az érdekében, hogy elérjék a jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát. A Kérelmező jogkövető állampolgár, ezért nem várható el tőle, hogy mielőtt alkotmányjogi panaszt nyújt be kiprovokáljon egy feljelentést, és éveken keresztül ügyészségi és bírósági eljárásoknak tegye ki magát. Éppen ezért büntetőjogi tényállások alkotmányossági vizsgálata már akkor kezdeményezhető kell legyen, amikor azok hatályba lépnek és még mielőtt egy ügyészségi nyomozást indítana a Kérelmező ellen.

1.2 A jogorvoslati eljárás hiánya

A Kérelmezőnek nincs lehetősége arra, hogy a 2020. évi XII. törvény által okozott jogsérelmek ellen más bírósági jogorvoslattal éljen.

1.3 Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje

A 2020. évi XII. törvény 2020. március 31. napján lépett hatályba. Az Alkotmányjogi panasz benyújtásának a határideje 2020. szeptember 28. (l. l. 2020. évi XII. törvény 7. § és Abtv. 30. § (1) bekezdés)

1.4 Az indítványozó érintettségének bemutatása

A Kérelmező Magyarország állampolgára ezért alapjoga az, hogy közvetlenül és rendszeresen befolyást gyakoroljon a törvényhozás munkájára (l. Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdés) és joga az is, hogy csak olyan cselekmények legyenek büntetőjogilag szankcionálva, amely cselekmények tartalma objektív módon meghatározható. (l. Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdés)

2020. évi XII. törvény ezeket a jogsérelmeket közvetlenül a hatálybalépésével okozza.

1.5 Annak bemutatása, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések alkalmazása vagy közvetlen hatályosulása során felmerült kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés.

Az a kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű, hogy a törvényhozás jogosítványainak az átruházása a kormányra sérti-e a szabad választáshoz fűződő alapjogot? (l. Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésébe, Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésébe valamint 1. cikk (2) bekezdésébe). Ez esetben a két egymással szembe álló a alkotmányos érték (1) választáshoz való jog és (2) a hatékony katasztrófavédelem.

Az a kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű, hogy megengedhető-e a választás jogának korlátozása meghatározatlan ideig. (l. Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésébe, Alaptörvény 2. cikk (1) és (3) bekezdéséibe valamint 1. cikk (2) bekezdésébe). Ez esetben is a két egymással szembe álló a alkotmányos érték (1) választáshoz való jog és (2) a hatékony katasztrófavédelem.

Az a kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű, hogy mennyire konkrétan kell megfogalmazni egy büntetőjogi tényállást annak érdekében, hogy annak a tényállásnak a tartalma objektív módon meghatározható legyen.

Ez esetben két egymással szembe álló a alkotmányos érték (a) a nullum-crimen-sine-lege alapelve (l. Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdés) és (b) a két büntetőjogi tényállással védeni kívánt katasztrófavédelem.

Végül az is alapvető alkotmányjogi jelentőségű, hogy a 2020. évi XII. törvényrendelkezései összeegyeztethetőek-e Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel. Az Alkotmánybíróság a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését bármely eljárása során hivatalból végzi. (l. Abtv. 32. § (1) bek.)


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


2 Az alkotmányjogi panasz benyújtásának érdemi indokolása

2.1 Az Alaptörvény megsértett rendelkezéseinek pontos megjelölése

2020. évi XII. törvény 1. §-a, 2. § (1) bekezdése, 3. § (1) bekezdése és 6. § (2) bekezdése ellentétes az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésével, továbbá az arányosság követelményével.

2020. évi XII. törvény 10. §-a ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésével.

2.2 A megsemmisíteni kért jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének indokolása

2.2.1 2020. évi XII. törvény 2. § (1) bekezdése és 3. § (1) bekezdése ellentétes az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésével.

Közvetlen - Választás

Közvetlen választás

Az Országgyűlésnek nincs alkotmányos felhatalmazása arra, hogy átruházza törvényhozási feladatkörét a kormányra.

Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés feladata törvényt alkotni. (l. Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés b) pont). Az Országgyűlés ezt a feladatát adja át a Kormánynak a 2020. évi XII. törvény rendelkezéseivel, mert a törvényben felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy az Országgyűlés helyett – pusztán kormányrendeletekkel – törvények alkalmazását felfüggessze és törvényeket módosítson.

A kérdés tehát az, hogy összeegyeztethető-e az Alaptörvény rendelkezéseivel az, ha a törvényhozás feladatköreit a Kormány gyakorolja? Más szóval megfelel-e a Kormány tagjainak a megválasztása azoknak a szabályoknak, amelyeket az Alaptörvény a törvényhozás megválasztása során előír?

A Kérelmező nagykorú magyar állampolgár, ezért joga van ahhoz, hogy országgyűlési képviselőket válasszon. Az Országgyűlési képviselőket a választópolgárok közvetlen és titkos szavazással választják. (l. Alaptörvény 1. cikk és 2. cikk)

Az Alaptörvény ezen rendelkezései miatt, Magyarországon csak az a szerv gyakorolhat törvényhozási feladatokat, amelynek tagjait a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választották meg.

Ezen alapelvek közül a „közvetlen választás” alapelvét sértik a 2020. évi XII. törvény rendelkezései.

A közvetlen választójog azt jelenti, hogy a választók közvetítők nélkül szavaznak azokra a képviselőkre, akik az Országgyűlés tagjaivá válnak, és a törvényalkotás folyamatában részt vesznek.

A közvetlen választójog tehát azt eredményezi azt, hogy az Országgyűlés összetétele paritásosan leképezi a társadalom választói akaratát. Az Országgyűlésben ugyanis minden választó képviselve van az adott választások eredményének megfelelő arányban. Ez biztosítja azt, hogy az Országgyűlésben nem csak azoknak a pártoknak vannak képviselői, akik a kormányt támogatják, hanem azoknak a pártoknak is, akik a kormány tevékenységét kritizálják.

A közvetlen választójog tehát azt követeli meg, hogy a Kérelmező által választott képviselők minden esetben részt vegyenek a törvényalkotás folyamatában, és minden szavazás során képviseljék a Kérelmező érdekeit.

Ezt az alapelvet sérti a 2020. évi XII. törvény, mert a törvény alapján már nem a Kérelmező által közvetlenül választott képviselő, hanem a Kormány tagjai alkotnak törvényeket.

A Kérelmező nem vett részt a Kormány tagjainak a megválasztásában, mert Kormány tagjait nem közvetlen és titkos választások során választják a szavazópolgárok. A Kormány tagjai közül csak a miniszterelnök választott tisztségviselő. A miniszterelnök választása viszont az Országgyűlés feladata. A miniszterelnök megválasztásához elegendő a kormánypárti képviselők szavazata. Tehát a miniszterelnök nem kap közvetlen választói felhatalmazást a törvényalkotásra. Tvoábbá a Miniszterelnök egy személyben nem is tudná megjeleníti az országgyűlési választások eredmények arányait.

Emiatt sem a Kormány megválasztásának a módja sem pedig a Kormány tagjainak összetétele nem felel meg az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdésében található elvárásoknak.

Ebből pedig az következik, hogy a Kormány nem hozhat törvényeket az Országgyűlés helyett. Ez ugyanis sérti a Kérelmező alapjogát arra, hogy közvetlenül megválassza országgyűlési képviselőjét, aki aztán, a Kérelmező helyett, részt vesz a törvényalkotás folyamatában.

A fenti érvekből világosan látszik, hogy az Országgyűlés nem adhatja át törvényalkotói feladatait a Kormánynak, mert azzal sérül a Kérelmező választójoga.

Emiatt a 2020. évi XII. törvény rendelkezései az Alaptörvény rendelkezéseibe ütköznek, ezért az Alkotmánybíróság köteles a törvény rendelkezéseit megsemmisíteni. (l. Abtv. 41. § (1) bekezdése)

2.2.2 2020. évi XII. törvény 6. § (2) bekezdése ellentétes az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésével.

A 2020. évi XII. törvény 6. § (2) bekezdése meghatározatlan időre elhalasztja  az esedékes országgyűlési választásokat. Ez a felhatalmazás korlátlan ideig szól, mert kizárólag a kormány akaratától függ, mikor szünteti meg a veszélyhelyzetet (l. Alaptörvény 54. cikk (3) bekezdés).

A törvény ugyan kifejezetten csak az „időközi” választásokat említi. A törvény logikája alapján azonban fennáll a veszélye annak, hogy nem csak az időközi, hanem az általános választások is el lesznek halasztva. Egy időközi választás egy időpontban általában csak egyetlen választókerületet érint. Ha a veszélyhelyzet miatt kockázatos időközi választást tartani egyetlen választókerületben, akkor veszélyhelyzet sajátosságai miatt lényegesen kockázatosabb az általános választások megtartása, hiszen az az összes választókerületet érinti.

A 2020. évi XII. törvény 6. § (2) bekezdése aránytalanul sérti a Kérelmező jogát arra, hogy négy évente részt vegyen az Országgyűlési képviselők (közvetlen)  megválasztásában (l. Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdés)

A törvény állítólagos célja a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása.

A kérdés tehát az, hogy szükséges és arányos-e a választójog korlátozása az állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében?

A jelenlegi adatok szerint az állampolgárok egészsége és élete úgy óvható meg, ha meggátoljuk a vírus terjedését. A vírus terjedése meggátolható ha az állampolgárok 1-2 m távolságot tartanak egymástól. Továbbá javasolt szemüveg, kesztyűt és védőmaszkot hordani. Ezen előírások és javaslatok egyáltalán nem indokolják a választások elhalasztását. Hiszen sorban állni a szavazókör előtt lehet 1-2 m távolságtartással is. Továbbá a szavazólapot átvenni, kitölteni és leadni lehet szemüvegben, kesztyűvel és védőmaszkkal is. A választási bizottságok működését is lehet úgy szervezni, hogy a bizottság tagjai között 1-2 m távolság megmarad. A szavazatokat pedig meg lehet számolni szemüvegben, kesztyűvel és védőmaszkkal is.

A fentiekből kiderül, hogy lehet választást tartani járvány idején is. A választást lehet úgy szervezni, hogy az gátolja a vírus terjedését. Emiatt egyáltalán nem szükséges a választások elhalasztása.

A választások elhalasztása akkor sem lenne arányos, ha jelenleg nem lenne mód arra, hogy a szervezők kizárják a választások lebonyolítása során a fertőzés veszélyét. A fertőzés veszélye ugyanis nem állandó. A fertőzés veszélye az idő előrehaladtával folyamatosan csökken. Ez a csökkenés pedig idővel eléri azt a szintet, amikor a vírus már nem jelent veszélyt a választópolgárokra. Emiatt egyáltalán nem szükséges a választások meghatározatlan idejű elhalasztása, hanem elegendő lenne a választásokat csak meghatározott ideig elhalasztani.

Végül a választások meghatározatlan idejű elhalasztása akkor sem lenne arányos, ha feltételezzük, hogy a vírus által okozott fertőzés veszély állandóan magas. A szabad választás joga az egyik legfontosabb jog a demokratikus tarsadalmi berendezkedés szempontjából. Ez a jog garantálja a választópolgárok befolyását az Országgyűlés munkájára. A választójog alkotmányos jelentősége miatt, ennek a jognak a gyakorlását nem lehet meghatározatlan időre felfüggeszteni.

A fenti érvekből látszik, hogy a 2020. évi XII. törvény 6. § (2) bekezdése az Alaptörvénybe ütközik. Ezért az Alkotmánybíróság köteles azt megsemmisíteni.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


2.2.3 2020. évi XII. törvény 10. §-a ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésével.

Ficsor Krisztina

Ficsor Krisztina

2020. évi XII. törvény által meghatározott büntetőjog tényállások nem felelnek meg a nullum-crimen-sine-lege alapelvének, mert a tényállás meghatározása olyan tág fogalmakat tartalmaz, amelyek értelmezése a bírósági önkény veszélyét hordozza magában.

A jogbiztonság követelménye azt az elvárást fogalmazza meg a jogalkotóval szemben, hogy olyan normarendszert alkosson, amely az állampolgárok számára világossá teszi a jogalkotói akaratot. A normavilágosság követelménye a nullum-crimen-sine-lege büntetőjogi alapelvből vezethető le.

Alkotmánybíróság szerint a normavilágosság sérelme akkor állapítható meg, ha „a szabályozás a jogalkalmazó számára értelmezhetetlen, vagy eltérő értelmezésre ad módot, és ennek következtében a norma hatását tekintve kiszámíthatatlan, előre nem látható helyzetet teremt a címzettek számára, illetőleg a normaszöveg túl általános megfogalmazása miatt teret enged a szubjektív, önkényes jogalkalmazásnak.” (571/B/2010. AB határozat, Indokolás 2. 1. pont.)

Bencze Mátyás

Bencze Mátyás

Az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdése kifejezetten megtiltja azt, hogy egy bíróság valakit bűnösnek nyilvánítson olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdése miatt egy büntetőjogi tényállás csak akkor felel meg az Alaptörvény elvárásainak, ha az adott tényállás tartalma objektív módon meghatározható (lsd. „Normavilágosság”). Természetesen az objektivitás követelményét nem gátolja az, ha a törvényalkotó bizonyos kifejezések értelmezését a bíróságokra bízza. Ez esetben a bírósági értelmezés keretei kell, hogy világosan meg legyenek határozva. Nem lehet olyan büntetőjogi tényállást törvénybe foglalni, amely értelmezése bírói önkényre ad lehetőséget.

A 2020. évi XII. törvény 10. §-a alapján bűncselekményt követ el az, aki bizonyos intézkedések végrehajtását „akadályozza”, aki az „akadályozást” előkészíti, aki tevékenységével „zavart vagy nyugtalanságot kelt” és aki tevékenységével a védekezés eredményességét „akadályozza”.

A 2020. évi XII. törvény 10. §-ában használt kifejezések tartalma nem világos, és a kifejezések értelmezésének nincsenek objektív korlátai.

Az „akadályoz” igének többféle jelentése van, emiatt nem világos, hogy mikor valósul meg a bűncselekmény. Akkor, ha valaki egy intézkedést „zavar” vagy akkor, ha az adott intézkedés végrehajtását „meggátolja”.

Amennyiben a „zavarás” bűncselekmény, akkor nem világos, hogy milyen formájú, milyen mértékű és milyen eredményű zavarás büntetendő. A zavarás érzése mindenki számára szubjektív. Van akit már az zavar, ha a tanár átnéz a válla felett miközben dolgozatot ír, és van akit még az sem zavar, ha éjjel a szomszédja Nagy Feró és a Beatrice „Kétezredik év felé” című szerzeményét hallgatja teljes hangerővel.

Amennyiben a „meggátolás” bűncselekmény, akkor nem világos, hogy a meggátolás az intézkedés teljes vagy csak időleges meggátolását kell-e eredményezze. Továbbá az sem világos, hogy mennyire szoros ok-okozati összefüggés kell legyen a tevékenység és az intézkedés meggátolása között.

Ugyancsak nem világos a „zavart vagy nyugtalanságot kelt” tényállási feltétel. Ezek a kifejezések ugyanis szintén szubjektív mérlegelésre adnak lehetőséget, amik megnyitják az utat a bírósági önkény előtt. Továbbá ezeknél a kifejezéseknél ugyancsak nem világos milyen ok-okozati összefüggés szükséges. Így fennáll annak a veszélye, hogy a bírák nem jogi hanem pl. politikai megfontolások alapján ítélik meg büntethetőséget.

A 2020. évi XII. törvény 10. §-ában meghatározott büntetőjogi tényállások tartalmával kapcslatban további aggályokat fogalmazott meg Bencze Mátyás és Ficsor Krisztina (Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézet) 2020. április 02. napján kelt blogbejegyzésükben (l. 1. sz. melléklet). A mellékletben felsorolt érveket ezen hivatkozással az alkotmányjogi panaszom részévé teszem.

Tekintettel arra, hogy a tényállási feltételek nincsenek világosan meghatározva, a 2020. évi XII. törvény 10. § ellentétes az Alaptörvény alapelveivel, ezért az Alkotmánybíróság köteles megsemmisíteni ezeket a büntetőjog tényállásokat.

2.2.4 2020. évi XII. törvény rendelkezése ellentétesek Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel.

Végül a 2020. évi XII. törvény rendelkezései ellentétesek az emberi jogok európai egyezményével, az Európai Unióról szóló szerződésének 2. cikkével és az Európai Unió Alapjogi Chartájával, mert ezek a nemzetközi jogszabályok egyaránt védik a szabad választásokat, a nullum-crimen-sine-lege alapelve betartását, az arányosság követelményét valamint az alapjogok lényeges tartalmát.

DownloadAlkotmányjogi panasz a felhatalmazási törvény ellen (2020.04.07.)

Bankárkormány

Bankárkormány

 


Ne küldjön adományt!

Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!

Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!

 

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt szereti: