Semmisek a Kúria devizahiteles Polgári Jogegységi Határozatai

Az Országgyűlés 2019 decemberében módósította a Polgári Jogegységi Határozat (PJE) jogi szabályozását.

Varga Judit igazságügyi miniszter azzal indokolta a módosítást, hogy a korábbi szabályozás nem felelt meg a jogállamiság elvének. A régi szabályozás ugyanis sértette a bírák személyes függetlenséget és a felek bíróság előtti meghallgatásának jogát.

Továbbá Velencei Bizottság is szorgalmazta a PJE jogi szabályozásának a módosítását, mert a bizottság álláspontja szerint a legfelsőbb bíróságok (értsd Kúria) “eseti döntéseken kívüli iránymutatásai nem jogállami megoldások“. (lsd. CDL-AD(2010)004)

Varga Judit véleménye és a Velencei Bizotság állásfoglalása megtalálható a T/8016 sz. törvényjavaslat indokolásának 166-168. oldalain.

Ezen érvelés alapján a kormány is és a Velencei Bizottság is elfogadták a PITEE egyesület állásponját, miszerint a 6/2013 és 2/2014 számú PJE-k sértik az adósok emberi jogait. A Kúria ugyanis ezeket a PJE-ket a régi szabályok szerint fogadta el.

Éppen ezért azok a bírák sértik az adósok tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogát, akik devizahieles döntéseiket ezen PJE-kre alapozzák.

Olvassa el beadványunkat az Alkotmánybírósághoz, amiben ezt az érvet felhasználtuk.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


A 2/2014 számú PJE kukába dobásának elengedhetetlen logikai következménye az, hogy a devizahieles törvények is sértik a devizahitelesek emberi jogait.

Az Országgyűlés ugyanis a devizahiteles törvényeket a 2/2014 számú PJE-re tekintettel hozta meg. Ezért nevezték a 2014. évi 38-as törvényt “a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről“.

A törvény első mondata pedig így szól: “A Kúria 2/2014. számú PJE határozatából származó egyes követelmények érvényre juttatása, valamint a további intézkedések előkészítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:“. (lsd. 2014. évi XXXVIII. törvény)

Éppen ezért sértik azok a bírák is az adósok tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogát, akik a devizahieles döntéseiekt a devizahiteles törvényekre alapozzák.

A T/8016 számú törvényjavaslat indokolása annak a beismerése, hogy a devizahiteles PJE-k és törvények összeegyeztethetetlenek a jogállamiság elvével. Ezért vagyunk mi, a PITEE egyesület tagjai, meggyőződve arról, hogy a bankok előbb-utóbb kárpótolni fogják a devizahiteleseket.

Hiszen ha nem lehet alkalmazni sem a PJE-ket sem a devizahiteles törvényeket, akkor a deviza-hitelszerződések a régi Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisek (értsd érvénytelenek, értsd nem fejtenek ki joghatást).


Alkotmányjogi Panasz

Alkotmánybíróság
Dr. Sulyok Tamás, elnök
1535 Budapest, Pf. 773.

Alkotmányjogi Panasz
Kúria Gfv.VII.30.458/2020/2. & PJE

Budapest, 2021.08.18.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 37. § (2) bekezdése, 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján az alábbi

alkotmányjogi panaszokat

terjesztem elő:

Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a 6/2013 számú és a 2/2014 számú Polgári Jogegységi Határozatok alaptörvény-ellenességét, és azokat az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg.

Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a Törvényszék 7.P.20.481/2019/18. számú, az Ítélőtábla Pf.II.20.026/2020/18. számú és a Kúria Gfv.VII.30.458/2020/2. számú bírósági döntések alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 43. §-ának megfelelően azokat semmisítse meg.

Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő:

1. Az indítvány benyújtásának törvényi és formai követelményei

a) A pertörténet és a tényállás rövid ismertetése, a jogorvoslati lehetőségek kimerítése

DEVIZA ALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

Az indítványozó 2004. november hó 10. napján deviza alapú kölcsönszerződést kötött a K&H BANK Zrt.-vel.

ÁRFOLYAMRÉS

A bank a szerződésben kikötötte, hogy a kölcsön folyósításakor és a törlesztőrészletek befizetésekor a bank által megállapíott különnemű árfolyamokat kell alkalmazni. (lsd. 1. sz. MELLÉKLET, szerződés 10. pont) A bank azonban elmulasztotta a szerződésben feltárni a különnemű árfolyamok alkalmazásának a gazdasági indokait. Különnemű árfolyamok alkalmazása hatással van a hiteltermékek díjára. A különnemű árfolyamok alkalmazása ezért olyan jelentős információ, amiről a bank köteles lett volna az indítványozót tájékoztatni (lsd. 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról “Tptv.”, 8. §). A bank ezt a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta. Ez a mulasztás nyilvánvalóan tisztességtelen piaci gyakorlat, mert a bank ezzel a mulasztással félrevezette (más kifejezéssel “megtévesztette”) az indítványozót a kölcsönszerződés tartalmáról. Ezt a mulasztásos megtévesztést a régi hitelintézeti törvény az érintett szerződés semmisségével szankcionált. (lsd. 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, rHpt. 213. § (1) bekezdés c) pont)

213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza (…) c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét, (értsd árfolyamrés)

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

ÁRFOLYAMKOCKÁZAT

A bank a szerződéskötéskor és a szerződésben tájékoztatta az indítványozót az árfolyamkockázatról. (lsd. 2. sz MELLÉKLET Törvényszék 7.P.20.481/2019/18. sz. ítélete)

Ez a tájékoztatás azonban nem terjed ki a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztőrészletekre gyakorolt hatására. Továbbá a tájékoztatás során a bank nem hangsúlyozta, hogy az árfolyamkockázat megélhetési gondokat is okozhat. Ezen hiányosságok miatt az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás nem felel meg sem ez Európai Unió Bírósága által támasztott tartalmi elvárásnak (lsd. EUB Ilyés C-51/17, indokolás 74. pont, ECLI:EU:C:2018:750), sem pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlás 14. pontjának.

POLGÁRI JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK

A Kúria 2013. december 16-án meghozott 6/2013 sz. Polgári Jogegységi Határozat 4. pontja szerint ha egy bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg … a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie. A Kúria indokolása szerint azért kell a bíróságoknak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására törekedniük, mert az esetek nagy részében ez a megoldás szolgálja mindkét szerződő fél, de főként az adósok érdekét. (lsd. 6/2013 sz. PJE)

A Kúria azonban ebben a PJE-ben nem indokolta meg miért szükséges a bankok érdekeit figyelembe venni. Ha egy bank tisztességtelen piaci gyakorlatot folytat, akkor azzal sérti az adósok érdekeit. A bírósági pereknek pedig pont az az egyik legfontosabb alkotmányos célja, hogy jogvédelmet nyújtsanak azoknak, akiket jogsérelem ért. A Kúria továbbá azt sem indokolta meg, miért kell a szerződések érvényességét akkor is helyreállítani, ha egy adós kifejezetten tiltakozik az érvényessé nyílvánítás ellen.

A Kúria 2014. június 16-án meghozott 2/2014 sz. Polgári Jogegységi Határozat 3. ponjta szerint a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel. A Kúra ezzel a határozattal gyakorlatilag törvényt módosított, mert kiiktatta a rHpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjának a hatályát.

A Kúria azonban ebben a PJE-ben nem indokolta milyen jogi szankció jár azért, ha egy bank tisztességtelen piaci gyakorlatot folytatott azzal, hogy eltitkolta a különnemű árfolyamok alkalmazásának a gazdasági indokait.

PERTÖRTÉNET

Az indítványozó 2019-ben keresetet indított a bank ellen. A keresetben kérte a deviza alapú kölcsönszerződésének az érvénytelenítését (más kifejezéssel “megsemmisítését”).

A Törvényszék (lsd. 2. sz MELLÉKLET 7.P.20.481/2019/18.) az Ítélőtábla (lsd. 3. sz MELLÉKLET Pf.II.20.026/2020/18.) és a Kúria (lsd. 4. sz MELLÉKLET Gfv.VII.30.458/2020/2.) elutasították az indítványozó keresetét.

A első és másodfokú bíróságok döntéseiket azzal indokolták, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás teljeskörű volt. Az első és másodfokú bíróságok döntéseikben a rHpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazását nem vizsgálták.

A Kúria a felülvizsgálat során felismerte, hogy a felvetett jogkérdéseknek különleges súlya, és társadalmi jelentősége van. (lsd. Pp. 409. § (2) bekezdés b) pont) Ennek ellenére a Kúria a felülvizsgálatot elutasította, mert a Kúria az adott kérdésben már állást foglalt, és a jogerős ítélet a Kúria gyakorlatától nem tér el.

PERKÖLTSÉGEK

A bírósági eljárások költsége összesen eddig HUF 16.347.746.

Ez az összeg az alábbi rész összegekből áll össze.

A pertárgyértéket a Törvényszék HUF 67.996.357,- összegben jelölte meg. (lsd. Törvényszék 7.P.20.481/2019/18.)

Az elsőfokú eljárás költsége: HUF 3.739.891
(Illeték HUF 1.500.000 (Pp. 101. § (1) bek. és 101. § (2) bek.); plusz a felperes saját perköltsége HUF 2.239.891 (32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) bek. a) és b) pontjai); az alperes az elsőfokú eljárásban nem terjesztett elő költségjegyzéket).

A másodfokú eljárás költsége: HUF 8.189.324
(Illeték HUF 2.500.000 (Pp. 101. § (1) bek. és 101. § (2) bek.), plusz a felperes saját perköltsége HUF 2.844.662 (32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bek. b) pont és 4/A. §); plusz az alperes perköltsége HUF 2.844.662 (32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja és 4/A. §).

A felülvizsgálati eljárás költsége: HUF 4.065.511
(Pertárgyérték HUF 105.517.032, illeték HUF 700.000 (Pp. 95. § (2) bek. a) pont, 101. § (1) bek) plusz a felperes saját perköltsége HUF 3.365.511 (32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontja és 4/A. §); ; az alperes a felülvizsgálati eljárásban nem terjesztett elő költségjegyzéket)).

Végrehajtási Záradék kiállításának díja: HUF 353.020

b) A jogorvoslati lehetőségek kimerítése

Az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. a Kúria végzése ellen a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye.

c) Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje

Az indítványozó a Kúria végzését 2021. július 4. napján vette át.

Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje 2021. szeptember 2. (lsd. Abtv. 30. § (1) bek.)

d) Az indítványozó érintettségének bemutatása

Az indítványozó a peres eljárásokban felperes volt.

e) Annak bemutatása, hogy a bíróság a döntésében vagy az eljárásában a támadott jogszabályi rendelkezéseket alkalmazta, és hogy ez a bírói döntést érdemben befolyásolta vagy a felmerült kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés. (Abtv. 37. § (2) bekezdés, 26. § (1) bekezdés)

Az indítványozó szerződése érvénytelen (más kifejezéssel “semmis”)), mert a bank tisztességtelen piaci gyakorlatot folytatott. (rHpt. 213. § (1) c) pont)

A bíróságok ezt a semmisségi okot figyelmen kívül hagyták. A bíróságok döntéseiket nem a törvény tartalmával, hanem a 6/2013 sz. és a 2/2014 sz. Polgári Jogegységi Határozatokkal indokolták. A 6/2013 sz. és a 2/2014 sz. Polgári Jogegységi Határozatok kizárják a rHpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazását.

Emiatt a Polgári Jogegységi Határozatok tartalma érdemben befolyásolta a bírói döntéseket.

Ezen kívül az egy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy összeegyeztethető-e a Polgári Jogegységi Határozat jogintézménye az Alaptörvénnyel.

f) Annak bemutatása, hogy az állított alapjogsérelem a bírói döntést érdemben befolyásolta vagy a felmerült kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 27. § bekezdés)

Az indítványozó szerződése érvénytelen, mert az árfolyamkockázatról szóló felvilágosítás hiányos.

A bíróságok nem ismerték fel az árfolyamkockázatról szóló felvilágosítás nyilvánvaló hiányosságait.

A árfolyamkockázatról szóló felvilágosítás tartalmi vizsgálatának hibája érdemben befolyásolta a bírói döntéseket.

2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának érdemi indokolása

a) Az Alaptörvény megsértett rendelkezéseinek pontos megjelölése

Az eljáró bíróságok megsértették az indítványozó tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. (lsd. Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.).A tisztességes eljáráshoz fűződő jog arra kötelezi a bíróságokat, hogy a döntéseiket érintő lényeges kérdéseket kellő mélységben vizsgálják meg, és a döntésük indokait részletesen mutassák be. (lsd. Alkotmánybíróság 7/2013. (III. 1.) AB határozat).

A Polgári Jogegységi Határozatok érvényességének és tartalmának a vizsgálata a bírósági döntéseket érintő lényeges kérdés volt. (lsd. fent) Ezt a kérdést a bíróságoknak kellő mélységben kellett volna vizsgálni és indokolni.

Az árfolyamkockázatról szóló felvilágosítás tartalmi vizsgálata a bírósági döntéseket érintő lényeges kérdés volt. (lsd. fent) Ezt a kérdést a bíróságoknak kellő mélységben kellett volna vizsgálni és indokolni.

b) A megsemmisíteni kért jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének indokolása

A megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezések a 6/2013. számú és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatok.

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott jogegységi határozatoknak az Alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződéssel való összhangját. Az indítványozókra, az eljárásra és a jogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (lsd. Abtv 31. § (2)bek. és 42/2005. (XI. 14.) AB határozat)

Az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be (lsd. Abtv. 26. § (1) bek. a) pont)

Az alkotmányjogi panasszal érintett bírósági döntések indokolásában a bíróságok alkalmazták a 6/2013. számú és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatokat. A Polgári Jogegységi Határozatok alkalmazása sérti az indítványozó alapjogát, mert a Polgári Jogegységi Határozatok mind közjogi, mind eljárási jogi, mind anyagi jogi szempontból ellentétesek az Alaptörvénnyel.

A Kúra a 6/2013. számú és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatokat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 2019 előtti hatályos tartalma szerint hozta meg. Ezért az alkotmányellenesség vizsgálata során a Bszi. korábbi tartalma a mérvadó.

i) Közjogi Érvénytelenség

Az Alkotmánybíróság a széles körű jogvédelem jegyében a jogegységi határozatnak normatív jelleget tulajdonít, amit később a törvényhozó követett. Így a jogegységi határozat inkább jogszabály, mint bírósági (egyedi) döntés. (lsd. 7. sz MELLÉKLET) Ennek megfelelően a jogegységi határozatnak meg kell felelniük a a jogszabályok megalkotására vonatkozó formai követelményeknek.

Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata, hogy a jogalkotási eljárás garanciális szabályainak betartását is vizsgálhatja. Ezen vizsgálat eredményeként megsemmisítheti a súlyos formai hibás eljárásban született jogszabályokat közjogi érvénytelenség címén. (lsd. 39/1999. (XII. 21.) AB határozat)

A Polgári Jogegységi Határozatok súlyos formai hibás eljárásban születtek. Az Alaptörvény szerint törvényeket kizárólag az Országgyűlés alkothat. (lsd. Alaptörvény 1. cikk (2) bek. b) pont) Ezzel az alapelvvel szemben az Országgyűlés semmilyen formában nem vett részt a támadott Polgári Jogegységi Határozatok megalkotásában. Ezen formai hiba miatt, a Polgári Jogegységi Határozatok nem lehetnek jogszabály erejű jogforrások. A Polgári Jogegységi Határozatok megalkotása tehát ellentétesek az alaptövénnyel, ezért a bíróságok ezekre a határozatokra nem alapozhatják ítéleteiket. Ezen súlyos formai hiba miatt a Polgári Jogegységi Határozatok alaptörvény-ellenesek. Az Alkotmánybíróságnak tehát meg kell semmisítenie azokat.

ii) Eljárási jogi alaptörvény-ellenesség

A Kúria feladata jogegységi határozatokat hozni. Tekintettel arra, hogy a Kúria a legfőbb bírósági szerv, a Kúria köteles az eljárásai során a tisztességes eljárás alkotmányos követelményrendszerének megfelelni. (lsd. Alaptörvény 25. cikk (1) bek. és (3) bek. és XXVIII. cikk (1) bek.)

A Bszi. 2019 előtti hatályos tartalma szerint a jogegységi határozatok nem feletek meg a tisztességes eljárás alkotmányos követelményrendszerének.

A polgári jogegységi döntéseket ad-hoc bírósági tanácsok hozták, tehát nem volt meghatározott ügyelosztási rend. A polgári jogegységi tanácsok eljárása nem volt nyilvános és az érintetteknek nem volt se joguk felszólalni se jogorvoslattal élni, tehát az eljárások nem voltak kontradiktóriusak.

A polgári jogegységi döntések korábbi szabályozását több alkalommal kritizálta a Velencei Bizottság is. A Velencei Bizottság álláspontja szerint poszt-szovjet megoldásnak számitanak az egyes legfelesőbb bíróságok elvi (tehát nem konkrét perekben hozott döntésekből kiolvasható, hanem) jogalkotás-jellegű iránymutatásai. A Velencei Bizottság a bíróságokra és bírákra vonatkozó fontosabb eseti ajánlásainak a gyűjteménye megerősíti, hogy az eseti döntéseken kívüli iránymutatások nem jogállami megoldások. (lsd. CDL-AD(2010)004 alapjelentés)

Az Országgyűlés ezen jogállami hiányosságok és nemzetközi kritikák miatt módosította a polgári jogegységi határozatokra vonatkozó eljárást 2019-ben és vezette be a jogegységi panasz intézményét. A törvényjavaslat szerint a jogegységi panasz eljárásban Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasz-tanácsok járnak el, kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára, kontradiktórius eljárásban. (lsd. 6. sz. MELLÉKLET)

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a Kúra a támadott 6/2013. számú és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatokat olyan eljárásban hozta, amelyik nem felel meg a tisztességes eljárás alkotmányos követelményrendszerének. Ezen hiányosságok miatta a 6/2013. számú és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatok alaptörvény-ellenesek. Az Alkotmánybíróságnak tehát meg kell semmisítenie azokat.

iii) Anyagi jogi alaptörvény-ellenesség

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a jogegységi határozat adott esetben az alapul fekvő jogszabály tartalmát bővítetheti, szűkítetheti, vagy éppen az értelmezéssel joghézagot tölthet ki. Ezzel szemben alaptörvény-ellenes az a jogegységi határozat, amelyik önálló jogszabályi tartalommal eloldódik az értelmezett jogszabálytól.

dr. Vezekényi Ursula

A támadott 6/2013. számú és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatok a rHpt. 213. § (1) bekezdés c) pontját érintik.

A rHpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint semmis (más kifejezéssel “érvénytelen”) az a kölcsönszerződés, amiben egy bank egy költségelemet elrejt. Ezzel szemben a támadott 6/2013. számú és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatok alapján a bíróságok kötelesek azoknak a kölcsönszerződéseknek az érvenyességét helyreállítani, amelyekben egy bank egy költségelemet elrejtett.

A támadott 6/2013. számú és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatok tehát megváltoztatják a rHpt. 213. § (1) bekezdés c) pontjának a tartalmát, mert a semmisség (más kifejezéssel “érvénytelenség”) jogkövetkezményt az érvényesség jogkövetkezményre módosítják.

A támadott 6/2013. számú és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatok alaptörvény-ellenesek, mert tartalmuk nem jogértelmezés, hanem polgári jogi jogalkotás. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kell semmisítenie azokat.

c) A megsemmisíteni kért bírói döntés alaptörvény-ellenességének indokolása

Az indítványozó ügyében hozott bírósági ítéletek sértik az indítványozó tisztességes eljáráshoz való alapjogát, mert a bírósági ítéletek indokolása nem felel meg az Alaptörveny elvárásainak.

Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő jog azt a minimális tartalmi követelményt állítja a bírói döntések indokolásával szemben, hogy a döntések lényeges kérdéseit kellő mélységben vizsgálja meg, és ennek indokait döntésében részletesen mutassa be. E követelmény irányadó bármely fokon hozott bírósági ítéletre, legyen az akár a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet is, mely – az alkotmányjogi panasz kivételével – további jogorvoslattal már nem támadható. A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésén túl ezáltal ellenőrizhető ugyanis az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésének, a bíró törvény alá rendeltségének, valamint a 28. cikkben megfogalmazott értelmezési követelmények teljesülése is. (lsd. 7/2013. (III. 1.) AB határozat)

A bíróságok az alábbi lényeges kérdések tekintetében nem vizsgálták kellő mélységben az indítványozó ügyében felmerült érveket.

i) Megtévesztő kockázatfeltáró nyilatkozat

Az indítványozó ügyében hozott bírósági ítéletek, mind azon a megállapításon alapszanak, hogy a bank által adott kockázatfeltáró tájékoztatás teljeskörű volt. Ez a megállapítás nem felel meg a valóságnak.

Az EUB Ilyés 51/17 számú ítélet indokolása szerint a kockázatfeltáró nyilatkozatnak ki kell terjednie a külföldi kamatlábak emelkedésének a törlesztő-részletekre gyakorolt hatására. A PSZÁF 9/2006. (XI.7.) számú ajánlás 14. pontja szerint a kockázatfeltárás alkalmával banknak hangsúlyoznia kell, hogy az árfolyamkockázat megélhetési gondokat is okozhat.

Az indítványozó ügyében a kockázatfeltáró nyilatkozat ezeknek a feltételeknek nyilvánvalóan nem felel meg.

Ha a bíróságok kellő mélységben vizsgálták volna a kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmát, akkor észre kellett volna venniük, hogy az hiányos. Ha bíróságok ezeket a hiányosságokat felismerték volna, akkor nem utasíthatták volna el az indítványozó keresetét.

Az érintett bírósági ítéletek indokolásai sértik az indítványozó alapjogát, mert azok valótlan állításon alapszanak.

ii) A bank megésértette a Tptv. 8. §-át

A Kúria azzal indokolta az indítványozó felülvizsgálati kérelmének az elutasítását, hogy az Ítélőtábla jogerős ítéletben nem lát olyan elvi jelentőségű jogkérdés, amellyel kapcsolatban a Kúria korábban nem foglalt volna már állást.

Ez az indokolás nem felel meg a valóságnak.

A Kúria eddigi ítélkezési gyakorlatában még egyetlen alkalommal sem vizsgálta azt a tényt, hogy a bank tisztességtelen piaci gyakorlatot folytatott azzal, hogy eltitkolta a különnemű árfolyamok alkalmazásának a gazdasági indokait. Ez a piaci gyakorlatot egyértelműen jogszabálysértő. (lsd. Tptv. 8. §) A bank tehát tisztességtelen piaci gyakorlatot folytatott és ezzel szándékosan megkárositotta az indítványozót.

Az indítványozó szerződésének a semmissége (más kifejezéssel “érvénytelensége”) megfelelően szankcionálná a bank törvénysértő piaci gyakorlatát, mert a szerződés semmissége esetén a bank anyagi veszteséget szenvedne. Az érem másik oldalán – ez az anyagi veszteség – az indítványozó szempontjából anyagi gyarapodásként jelentkezne. Pont ezen gazdasági összefüggés miatt a vitatott szerződés érvényben tartása kizárólag a bank anyagi érdeke.

A Kúriának fel kellett volna ismerni azt, hogy a Tptv. 8. §-ának a megsértését még egyetlen alkalommal sem vizsgálta. Ezen hiányosság egy olyan elvi jelentőségű jogkérdést érint, amellyel kapcsolatban a Kúria korábban még egyetlen alkalommal sem foglalt állást. Továbbá ezen jogkérdésnek különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége van. Emiatt a Kúriának engedélyeznie kellett volna a felülvizsgálati eljárást.

A Kúria végzésének indokolása sérti az indítványozó alapjogát, mert a végzés egy valótlan állításon alapszik.

iii) Az indítványozó nyilvánvalóan ellenzi a szerződés érvényességének a fenntartását

Az indítványozó perirataiban a bíróságokat egyértelműen arra kérte, hogy azok állapítsák meg a szerződésének az érvénytelenségét (más kifejezéssel “semmisségét”).

A bíróságok ezt a kérést minden esetben elutasították. A bíróságok döntéseiket a 2013 sz. és a 2/2014 sz. Polgári Jogegységi Határozatok tartalmával indokolták. A 2013 sz. és a 2/2014 sz. Polgári Jogegységi Határozatok szerint az indítványozó szerződését az indítványozó érdekében szükséges érvényben tartani.

Az eljáró bíróságok, tehát azt állítják, hogy az indíványozó keresetének az elutasítása védi a legjobban az indítványozó érdekeit.

Ez az indokolás nyilvánvalóan értelmetlen.

Az indítványozó nagykorú magyar állampolgár, akinek a cselekvőképessége nem korlátozott. Ennek megfelelően az indítványozó képes a saját jogi helyzetéről önálló döntéseket hozni. Emiatt a bíróságok megsértik a tisztességes eljárás követelményét, ha az indítványozó kereseti kérelmét azért utasítják el, mert védeni szándékoznak az indítványozó jogait.

Az önkényes bírósági ítéleteket a perköltségekről hozott döntések is jól bizonyítják. A bíróságok a perköltségeket teljes mértékben az indítványozóra terhelték. A tisztességes eljárás követelményével ellentétes az ha az indítványozó köteles egy olyan per költségét viselni, amelyikben jogvédelmet kap.

Az érintett bírósági ítéletek indokolásai sértik az indítványozó alapjogát, mert értelmetlen egy kereseti kérelmet azért elutasítani, mert a bírák véleménye szerint a kérelem ellentétes az azt előterjesztő fél érdekeivel.

Továbbá a Kúria eddig még egyetlen alkalommal sem vizsgálta azt összhangban van-e a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel (93/13/EGK) az, hogy a magyar jog alapján az árfolyamrés alkalmazásának tisztességtelensége miatt átváltási árfolyam nélkül maradt deviza-hitelszerződéseket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának a beillesztésével akkor is fenntartják, ha egy ilyen gyakorlat az adóst semmilyen hátrányos következménytől nem óvja meg, és nem is vizsgálják azt, hogy az adós kívánja-e a szerződés fenntartását.

3. Eljárási költségek megtérítése

Kérem az Alkotmánybíróságot, hogy ítéljen meg az indítványozó számára teljes költségtérítést a felmerült ügyvédi költségek kompenzálására.

A 2011. évi CLI. törvény 54. § (1) bekezdése szerint az indítványozó az alkotmánybírósági eljárás során felmerült költségeit maga viseli.

Ez a rendelkezés ellentétes az effektív jogvédelem követelményével. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 13. cikke arra kötelezi a magyar hatóságokat, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog megsértése esetén nyújtsanak hatékony jogorvoslatot.

A magyar hatóságok nem várhatják el a jogi laikus indítványozótól, hogy rendelkezzen azzal a jogi tudással, ami egy megalapozott beadvány elkészítéséhez szükséges.

Jogi tudás hiányában az indítványozónak, csak akkor van esélye hatékony jogvédelemre, ha az eljárás során jogi segítséget vesz igénybe. Emiatt az indítványozó jogi költségeinek a megtérítése elengedhetetlen része a hatékony jogvédelemnek.

Az Európa Tanács Velence Bizottságának 665/2012. számú véleményének (On Act CLI of 2011 on the Constitutional Court of Hungary) 44. bekezdése is arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tegyék kötelezővé az indítványozók költségtérítését.

4. Egyéb nyilatkozatok és mellékletek

  • Az indítványozó nem kezdeményezte a bíróságon az alkotmányjogi panasszal érintett/támadott bírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztését.
  • Ügyvédi meghatalmazás eredeti példánya (l. melléklet)
  • Hozzájárulok az indítványozó nevének a nyilvánosságra hozatalához.
  • Az indítványozó érintettségét alátámasztják a támadott bírósági döntések, mert azok mind az indítványozót, mint felperes, érintik.

Kelt: 2021.08.18.

Üdvözlettel

MELLÉKLETEK


1. sz. melléklet

Ügyvédi Meghatalmazás


2. sz. melléklet

Kölcsönszerződés 2004. november 10.


3. sz. melléklet

Törvényszék ítélet (7.P.20.481/2019/18.)


4. sz. melléklet

Ítélőtábla ítélet (Pf.II.20.026/2020/18.)


5. sz. melléklet

 Kúria végzés (Gfv.VII.30.458/2020/2.)


6. sz. melléklet

T/8016. számú törvényjavaslat
az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról
Budapest, 2019. november

KIVONAT – 166. oldal

Részletes indokolás A 66. §-75. §-hoz

Az egységes és az Alaptörvénnyel összhangban álló joggyakorlat elsősorban nem igazgatási eszközök, hanem a Kúria döntéseinek kötelező ereje biztosítja, mert így a jogorvoslat során gyorsan elérhető az eredmény. A korlátozott precedens-rendszer, amely eredetileg az angolszász jogban jelent meg, de egyre jobban áthatja a kontinentális jogrendszereket is, a jogegység biztosításának alkotmányos, gyors és hatékony eszköze.

A külföldi és hazai szakirodalom irányadó álláspontja szerint a precedensbíráskodás stabilitást, kiszámíthatóságot és a jog egységét biztosítja, és ezáltal az önkényes (az egyedi esetről egyedi esetre történő) döntéshozatal lehetőségét csökkenti, mivel igazolási kötelezettséget ró a bíróságra. Az igazolási kötelezettség miatt a bíróságnak számot kell vetnie a korábbi gyakorlatában kialakított szabályokkal, és meg kell indokolnia, ha nem, vagy eltérő módon alkalmazza azokat (horizontális hatás). A korábbi határozatok kötőerejéről való döntés során számos, sok esetben egymással versengő megfontolások között kell dönteni, és figyelembe kell venni azokat az eltérő jogi és tényleges (de facto) körülményeket, amelyek az egyes esetek kontextusával változnak. A korábbi döntésektől tehát indokolt esetben, racionális érveléssel – különleges igazolással, megfelelő mérlegeléssel – el lehet térni, és így a régebbi jogtételek megújíthatók: a nyílt felülbírálat esetén a bíróság kifejezésre juttatja, hogy a korábbi döntésében megfogalmazott szabályt a döntés meghozatalától nem alkalmazza; a hallgatólagos felülbírálat esetében pedig a korábbi szabályt direkt konfrontáció nélkül rontja le. Ez a gyakorlat egyre finomabb különbségtételekhez, pontosabb értelmezési kritériumokhoz vezet, és lépésről lépésre tartalommal tölti meg a jogrendszer elvont rendelkezéseit, illetve egyre jobban szűkíti a bírói jogértelmezés mozgásterét. Az eltérés okai jellemzően – és az amerikai szakirodalom alapján – például a következők lehetnek: a konkrét ügy elbírálásakor olyan új történeti körülmény vagy ismeret merül fel, amely kétségeket ébreszt a korábbi szabály alkalmazhatóságával szemben; olyan új gazdasági és politikai feltételek állnak fenn, amelyek a szabály további, folyamatos alkalmazását lehetetlenné teszik; a tények megváltoztak a korábbi döntés meghozatalától eltelt időszakban; a bizalom megléte, azaz a korábbi határozat miatti ésszerű várakozás a döntés fenntartására. A döntésben további szempontok is segíthetnek, ilyen például a korábbi határozat „kora”, ami egyben akár a megerősítésének és a felülbírálatának is indoka lehet. A Kúria közzétett határozatai tehát speciális szerepet kaphatnak, hiszen a korábbi határozatok alkalmazása a kiszámíthatóság következtében hozzájárulhat a jogbiztonság növeléséhez is.

A Javaslat értelmében a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni. (Figyelemmel arra, hogy az Abtv. értelmében az Alkotmánybíróság döntése mindenkire, így a bíróságokra nézve is kötelező, ezt nem szükséges ismételten rögzíteni.) A rendelkezés ugyanakkor nem sértheti az ítélkező bírók (eljáró tanácsok) személyes függetlenségét. Ennek biztosítása érdekében teszi lehetővé a törvényjavaslat az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az Alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges. Az eltérést az eljáró bíró (tanács) köteles külön indokolni. Az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, polgári és közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak. Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésére jogorvoslati eszköz, mert azokat már kimerítette a fél, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt (ide értve azt az esetet is, ha a Kúria tanácsa tért el a joggyakorlattól) a törvényjavaslat új jogorvoslati eszközként biztosítja a jogegységi panaszt. Mindez a Bszi. jogegységi eljárásra vonatkozó szabályai pontosítását is szükségessé teszi.

A jogegységi panasz bevezetése – szemben a hatályos szabályok szerinti jogegységi eljárással – maradéktalanul megfelel a jogállamiság elvének.

A Velencei Bizottság CDL-AD(2010)004 alapjelentés kifejezetten poszt-szovjet megoldásnak tekinti az egyes legfelesőbb bíróságok elvi (tehát nem konkrét perekben hozott döntésekből kiolvasható, hanem) jogalkotás-jellegű iránymutatásait, és ehelyett az egyedi ügyekben hozott döntésekkel elért jogegységesítő hatást preferálja (70-71. szakaszok). A Velencei Bizottság bíróságokra és bírákra vonatkozó fontosabb eseti ajánlásai gyűjteménye egyrészt megerősíti, hogy az eseti döntéseken kívüli iránymutatások nem jogállami megoldások, ehelyett a precedens-rendszert ajánlja, és csak a sajátos kollégium létrehozását ellenzi (3.2.1 alcím). Mindezt megismétlik a legújabb eseti döntések is. A CDL- AD(2017)019 jelentés Örményországról az eseti jogegységesítő döntéseket ajánlja az absztrakt, jogfejlesztő célú iránymutatások helyett. Fontosnak tartja, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntéseinek kötelező ereje ellenére az alsóbb szintű bíróságok eltérhessenek azoktól, mivel a jogorvoslat során ezeket a Legfelsőbb Bíróság felülbírálhatja, és akár el is fogadhatja a saját korábbi gyakorlata helyett (21-32. és 37. szakaszok). Sőt, javasolja a különböző szakági kollégiumok közös döntéshozatalát (ajánlások első pontja). A CDL- AD(2018)011 jelentés Szerbiáról újra megerősíti a precedensrendszerre vonatkozó ajánlást az absztrakt iránymutatások helyett (28. és 34. szakaszok).

A Javaslat szerint a jogegységi panasz eljárásban Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasz-tanácsok járnak el, kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára, kontradiktórius eljárásban.

A Javaslat emellett az ítélkezés egységének biztosításra vonatkozó rendelkezések tekintetében is elvégzi a közigazgatási és munkaügyi bíróságok és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok megszűnésével összefüggésben szükséges módosításokat.

KIVONAT VÉGE – 168. oldal

Kihirdetve: 2019. évi CXXVII. törvény, 2019.12.19.


7. sz. melléklet

Herbert Küpper, A Magyar Jogi Kultúra Egyes Jellegzetességei Összehasonlító Perspektívából

Megjelent: Jakab,András / Gajduschek, György (Hrsg.): A magyarjogrendszer állapota [Der Zustand der ungarischen Rechtsordnung], 131-141. oldal, Budapest 2016.

KIVONAT – 136. oldal

Ezért a 1997. évi nagy igazságszolgáltatási reform új intézményt hozott létre: a jogegységi határozatot. Annak lényege, hogy a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria az egységes jogalkalmazás biztosítása céljából konkrét peren kívül egy adott jogszabályhely „helyes” értelmezését minden bíróságra kötelező erővel állapíthatja meg Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés. Ez a kvázinormatív határozat a bírói jogértelmezés és a jogalkotás határán áll. Az Alkotmánybíróság a széles körű jogvédelem jegyében a jogegységi határozatnak normatív jelleget tulajdonított, amit később a törvényhozó követett. (lsd. 42/2005. (XI. 14.) AB hat.; 2011. évi Abtv. 37. § (2) bek.) Így a jogegységi határozat inkább jogszabály, mint bírósági (egyedi) döntés.

A német jogtól, jogi kultúrától teljesen idegen jelenség az, hogy egy bíróság jogszabályokat állapíthat meg, illetve konkrét peren kívül kötelező döntést, határozatot hoz. A német bíróság (beleértve a legfelső bíróságokat) feladata: egyedi esetek megoldása. Ha Németországban a magyar jogegységi határozathoz hasonló intézmény kerülne bevezetésre, a bírói függetlenség – amely a felsőbb fokú bírósággal szemben is fennáll –, valamint a hatalommegosztás komoly alkotmányjogi kérdéseket vetne fel. Ezek a kérdések olyan súlyúak, hogy még a Grundgesetz szintjén történő bevezetése is esetleg alkotmányellenes lenne, hiszen az, hogy a módosítás bíróságo(ka)t jogalkotási hatáskörrel ruház fel, az örök-kévalósági klauzulában [Grundgesetz 79. cikk (3) bek.] különösen védett jogállamisággal és hatalom-megosztással lehet összeegyeztethetetlen.

KIVONAT VÉGE – 136. oldal


8. sz. melléklet

Tartalmi követelmények összefoglalása
Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdések

A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli

a) azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására,

Alaptörvény 24. cikk (2) bek. c) pont, Alaptörvény 25. cikk (3) bek. Abtv. 37. § (2) bek., 26. § (1) bek. és Alaptörvény 24. cikk (2) bek. d) pont, Abtv. 27. §

továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza,

Az indítványozó a támadott bírósági eljárásokban felperes volt.

b) az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét,

A bíróságok nem vizsgálták és nem indokolták kellő mélységben döntéseiket

A Polgári Jogegységi Határozat jogintézménye ellentétesek a tisztességes eljárás követelményével

c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést,

6/2013 számú Polgári Jogegységi Határozat

2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozat

Törvényszék 7.P.20.481/2019/18. számú ítélete

Ítélőtábla Pf.II.20.026/2020/18. számú ítélete

Kúria Gfv.VII.30.458/2020/2. számú végzése

d) az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit,

Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.)

Emberi Jogok Európai Egyezménye Első kiegészítő jegyzőkönyv 6. cikk

e) az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés, miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével vagy a nemzetközi szerződéssel,

A Polgári Jogegységi Határozatok alkalmazása sérti az indítványozó alapjogát, mert a PolgáriJogegységi Határozatok mind közjogi, mind eljárási jogi, mind anyagi jogi szempontból ellentétesek az Alaptörvénnyel.

Az indítványozó ügyében hozott bírósági ítéletek sértik az indítványozó tisztességes eljáráshoz való alapjogát, mert a bírósági ítéletek indokolása nem felel meg az Alaptörveny elvárásainak.

f) a kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.

Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy

  • állapítsa meg a 6/2013. számú és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatok alaptörvény-ellenességét, és azokat az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg.
  • állapítsa meg a Törvényszék 7.P.20.481/2019/18. számú, az Ítélőtábla Pf.II.20.026/2020/18. számú és a Kúria Gfv.VII.30.458/2020/2. számú bírósági döntése alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 43. §-ának megfelelően azokat semmisítse meg.
  • ítéljen meg az indítványozó számára teljes költségtérítést a felmerültügyvédi költségek kompenzálására.

VÉGE

Bankárkormány
Bankárkormány

Ne küldjön adományt!

Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!

Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt szereti: