Árfolyamrés

Ezen az oldalon megtalálja az összes információit arról, hogy mi az “Árfolyamrés”:

TARTALOMJEGYZÉK

  1. Árfolyamrés
  2. PSZÁF dokumentumok
  3. MNB dokumentumok
  4. Minisztériumi dokumentumok
  5. Országgyűlési dokumentumok
  6. Bankok dokumentumai
  7. Budapesti Értéktőzsde
  8. Újságcikkek
  9. PBT határozatok
  10. Bírósági ítéletek
  11. Legfőbb Ügyész

Kérünk mindenkit, juttassa el hozzánk ha neki van vagy talál további dokumentumokat az árfolyamrésről!


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. Árfolyamrés

  • Definíció

A bankok által alkalmazott saját napi deviza-eladási és deviza-vételi árfolyamok közötti különbség százalékos értéke.

  • Elnevezés

A napi deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti különbségre több kifejezést is használ a magyar közgazdasági szaknyelv: “konverziós díj”, “árfolyamkülönbség”, “árfolyamkülönbözet”, “árfolyammarzs”, “konverziós marzs”, “bid-ask szpread”, stb; Mi azért használjuk az “árfolyamrés” megjelölést, mert ezt láttuk a legtöbbször a PSZÁF kiadványaiban (l. lent “”PSZÁF Dokumentumok).

  • Leírás

Árfolyamrés – Hogyan növeli az árfolyamrés a deviza-alapú tartozások összegés és csökkenti a havi törlesztőrészletek értékét?

2. PSZÁF dokumentumok

III. 2. A devizahitelek folyósítása és törlesztése során felmerülő speciális költségek
A összevont költségmutató, a THM mutató, a költségek jellegéből adódóan nem tartalmazhatja mindazokat a költségek, amelyek a hitel több éves törlesztése során eltérő valószínűséggel felmerülhetnek. A deviza hitelezés során felmerülő speciális költségek közül a THM mutató csak azokat a költségeket veheti számításba, amelyek biztosan felmerülnek, mint például

  • a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbséget (árfolyamrés),

Deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbség (árfolyamrés)

A devizaalapú hitelek esetében a folyósításnál deviza-vételi, a törlesztésnél pedig devizaeladási árfolyammal számol a hitelnyújtó. A hitel folyósításakor az ügyfél devizában veszi fel a hitelt, majd eladja forintért a hitelnyújtónak, és a kapott forintot átutalja az eladónak, kivitelezőnek. A hitel törlesztése ugyancsak devizában történik úgy, hogy először az adós forintért devizát vásárol a hitelnyújtótól, majd a megvásárolt devizából kifizeti a hitel törlesztőrészletét. A deviza-vételi árfolyam alacsonyabb a deviza-eladási árfolyamnál, A deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamot a hitelnyújtó határozza meg, ez hitelintézetenként eltérő, mértékű, általában 0,5% és 3% közötti költség felszámítására kerül sor. (A felszámított árfolyamrés konkrét mértékei példaként a következők: BB 0,5%, FHB 2%, HVB 0,7%, CIB 3%). Ezt a költséget a teljes hiteldíj mutatónak (THM) tartalmaznia kell.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


3. MNB dokumentumok

[Feltöltés alatt]

4. Minisztériumi dokumentumok

5. Országgyűlési dokumentumok

6. Bankok dokumentumai

7. Budapesti Értéktőzsde

8. Újságcikkek

2012

“A hazai hitelpiacon általánosan bevett gyakorlat volt, hogy a bankok devizavételi árfolyamon számolva folyósították a kölcsönt, a havonta esedékes törlesztőrészletek forintban kifejezett összegét viszont az aktuális deviza eladási árfolyamán számították. A két árfolyam között óriási a különbség, egy-egy banknál bizonyos időszakokban a svájci frankkal szemben 5-10 forintos eltérés is akadt, ezen az árfolyamtrükkön – ahogy azt korábban már kimutattuk – a bankok éveken keresztül milliárdokat kerestek.”

“Az, hogy a bankok haszonra tettek szert a vételi és az eladási folyam közötti széles marzson, elég könnyen igazolható állítás: nem véletlen, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is közbelépett néhány évvel ezelőtt, és korlátozta a bankok mozgásterét, de csak a két árfolyam közötti sávot szűkítette, a különböző árfolyamok alkalmazásának a szükségességét, illetve a lehetőségét nem kérdőjelezte meg.”

2010

9. PBT határozatok

10. Bírósági ítéletek


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


11. Legfőbb Ügyész

“A THM ugyanis ezen rendelkezés [Hpt. 212. § (2)] alapján tartalmazza az összes banknak fizetendő költséget.” (11. oldal)
“A normál banküzemi működéshez tartozik és alapvető pénzügyi-közgazdasági összefüggéseken alapul a deviza vételi és eladási árfolyamok alkalmazása és megkülönböztetése.” (12. oldal)
“A képletben [THM számítás képletében] a vételi, illetve az eladási devizaárfolyamot a Rendelet [41/1997 kormányrendelet a THM számításáról] alapján figyelembe kell venni…” (12. oldal)


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét! A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Reklámok
%d blogger ezt kedveli: