A PSZÁF elnöke össze-vissza beszél! (72811-4/2013)

2013. június 17.

A PSZÁF elnöke titkos levelet írt a Kúriának 2013. május 31. napján azzal a céllal, hogy meggyőzze a Kúriát arról, hogy a bankok érdekei fontosabbak a jogállami értékeknél.

PSZAF

Miben segíthetek?

A PSZÁF elnöke azt állítja, hogy a deviza alapú hitelek semmissé nyilvánítása esetén „bankpánik” és „államcsőd” veszélye fenyegetné az országot. Ellenben, ha a Kúria elutasítja a fogyasztó kereseteit, akkor azzal a „társadalmi együttélés és társadalmi rend biztonságát, fenntartását, fejlődését szolgálná”. (sic!)

Ebben a bejegyzésben összefoglaltuk azoknak a dokumentumoknak a kivonatait, amelyek bizonyítják, hogy a PSZÁF elnöke valótlan tartalmú állításokkal próbálja befolyásolni a Kúria munkáját.

Ön szerint mi a Kúria feladata: megvédeni a jogrendszert vagy megvédeni a bankrendszert? Szavazzon a bejegyzés végén!

Olvass tovább »


A PSZÁF jóváhagyja az AXA törvénysértéseit

2013. május 14.
PSZÁF és jog

PSZÁF és a jog

Az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe 2012 július 1. napjától 1,25-1,70 százalékponttal megemelte a “Plusz” elnevezésű, deviza alapú hiteltermékeinek az ügyleti kamatát. A bank az egyoldalú kamatemelést mindössze a “forrásköltségek kedvezőtlen változásával” indokolta.

A bank nem részletezte – sem sajtóközleményben, sem a honlapján megjelenő tájékoztatójában – azokat a közgazdasági, piaci indokokat melyek alapján a szerződésmódosítás mellett döntött. Emiatt a fogyasztók nem tudhatták meg, hogy a bank melyik forrásköltsége, mikor, milyen mértékben emelkedett és azt sem, hogy mekkora az adott forrásköltség hatása a “Plusz” elnevezésű deviza alapú hiteltermékek ügyleti kamataira. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megvizsgálta az AXA bank egyoldalú kamatemelését, és mindent jogszerűnek talált.

Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, hogy az AXA Bank tavaly júliusi egyoldalú kamatemelése teljes mértékben törvénytelen volt. Ha a PSZÁF komolyan venné a törvények szövegét, akkor a kamatemelés jóváhagyása helyett fel kellett volna szólítania a bankot a kamatok csökkentésére.

Olvass tovább »


Feljelentés a PITEE ellen

2013. február 15.

Az I. kerületi Rendőrkapitányság Bűnüldözési Alosztálya  beidézte az egyesület elnökét tanúkihallgatás céljából. A rendőrség – az ügyészség utasítására – nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen rágalmazás gyanújával egy – az egyesület weboldalán 2012. novemberében megjelent – bejegyzés miatt.

A PSZÁF levélpapírjára gépelt feljelentést nem kaptuk meg, de önmagában a feljelentés ténye azt mutatja, hogy PSZÁF nem tűri a kritikát. Ebben a bejegyzésben bemutatjuk mi a különbség egy, a jogállamot tisztelő valamint egy, a diktatúrák igényeit kiszolgáló hivatalvezető között. A bejegyzés végén pedig segíthet a PSZÁF munkatársainak eldönteni, hogy mivel töltsék a munkaidejüket.

PSZAF-Vitakultura

Olvass tovább »


A PSZÁF viselkedése hazug és ostoba

2012. december 6.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2004-2010 között évente legalább egyszer leírta, hogy az “árfolyamrés” egy a devizahitelekhez kapcsolódó speciális költség (A PSZÁF és az árfolyamrés). A PSZÁF javaslatára az Országgyűlés 2010-ben megszüntette a deviza alapú ingatlanhitelek esetében az árfolyamrés alkalmazását.

2011-ben felhívtuk a PSZÁF figyelmét arra, hogy semmis az a devizahitel-szerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződéshez kapcsolódó összes költséget. Ennek megfelelően semmis az összes devizahitel-szerződés, amelyik nem tartalmazza az árfolyamrés értékét (Fogyasztóvédelmi Elemzés).

A PSZÁF 2011 vége óta mindenkinek elküldi írásban, hogy “az árfolyamrés nem költség“.

A PSZÁF viselkedése hazug és ostoba.

Olvass tovább »


A PSZÁF elismerte, hogy az árfolyamrés költség!

2012. december 4.

Költség-e az árfolyamrés?

Ez az egy kérdés mindennél jobban kifejezi a magyar demokrácia kudarcát. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) úgy tesz, mintha nem tudná a választ. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) úgy tesz mintha nem értené a kérdést. A bíróságok pedig úgy tesznek, mintha egy nagyon nehéz és rendkívül bonyolult jogi kérésről lenne szó.

Diplomás felnőtt emberek törik hónapok óta a fejüket a helyes válaszon. “Költség vagy nem költség: ez itt a kérdés!

A társadalom többi része pedig udvariasan várja, hogy a nagytudású doktorok kifundálják a bölcs választ. Az udvarias várakozás közben legfeljebb azon tűnődnek, miért nem emigráltak innen nyugatra már 10 évvel ezelőtt.

Olvass tovább »


Árfolyamrés

2012. november 25.

Több mint egy éve tettük közzé fogyasztóvédelmi elemzésünket a devizahitelezésről. Az elemzésünkben leírtuk, hogy a devizahitelekhez kapcsolódik egy speciális költség, amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábbi dokumentumaiban “árfolyamrésnek” nevez. Felhívtuk a PSZÁF és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) figyelmét arra, hogy az árfolyamrés értékét a bankok a devizahitel-szerződésekben nem tüntették fel, ellenben a bankok többsége figyelembe vette azt a devizahitelek teljes hiteldíj mutatójának (THM) a kiszámítása során. Tekintettel arra, hogy a 2005-2009 közötti törvény szabályozás szerint semmis az a devizahitel-szerződés, amelyikben nincsen az összes költség feltüntetve, semmisek azok a devizahitel-szerződések, amelyekből az árfolyamrés értékét kifelejtették.

Olvass tovább »


Nyílt Levél Dr. Szász Károlynak

2012. november 20.

Tisztelt Dr. Szász Károly, elnök úr!

Matematikai számításokkal bizonyítható, hogy a bankok 2005-2009 között eltérő paraméterek figyelembevételével számolták ki a devizahitelek teljes hiteldíj mutatóit (THM). A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az lenne a feladata, hogy ellenőrizze a pénzügyi közvető rendszer működését. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a PSZÁF-nak nem tünt fel, hogy a bankok által végzett THM számítások paraméterei eltérnek egymástól.

Az elmúlt hónapokban több újságcikk is megjelent arról, hogy Magyarországról elvándorol mindenki, aki teheti.

Álláspontunk szerint a PSZÁF tevékenysége az egyik oka annak, hogy Magyarországon jelenleg rossz élni.

Olvass tovább »