Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése

CJEU-logo-PITEEKedves Kollegák!

Ebben a bejegyzésben egy előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséhez szükséges kérelem van. A kérelmet bárki szabadon felhasználhatja.

A kérelem célja felhívni az Európai Bíróság figyelmét arra, hogy a bíróságok Magyarországon fenntartások nélkül végrehajtják a Kúria és az Országgyűlés utasításait.

A Kúria jogegységi döntései és a devizahiteles törvények egyaránt azzal a céllal készültek, hogy megakadályozzák a devizahitelesek sikeres jogérvényesítését.

A mellékelt kérelemben megfogalmazott három kérdés rávilágít a bírósági eljárások legfontosabb hibáira.

DownloadKérelem – Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése [1,3 MB]

A devizahiteles törvényeket már vizsgálja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (ügyszám 27154/15) és az Európai Bizottság (ügyszám EU-Pilot 8572/15). A mellékelt kérelemmel elérhetjük azt, hogy az Európai Bíróság is foglalkozzon a devizahitelesek helyzetével.

Előzetes döntéshozatali eljárást csak az eljáró bíróság jogosult elindítani. Emiatt szükséges erre vonatkozó kérelmet benyújtani a folyamatban lévő eljárásokban.

Ha az eljáró bíróság nem hajlandó előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, akkor az ítélet elleni fellebbezni kell. A fellebbezésben pedig elő kell adni azt is, hogy a bíróság nem kérvényezte az előzetes döntéshozatali eljárást.

Kérünk mindenkit, hogy jelezze nekünk e-mailen, ha valamelyik bíróság helyt ad a kérelemnek és az Európai Bírósághoz fordul a kérdések megválaszolása céljából.

PITEE

Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!

DownloadKérelem – Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése [1,3 MB]

Ügyszám:      _________________________

Dátum:          _________________________

Kérelem
Előzetes döntéshozatali eljárás
Polgári Perrendtartás 155/A §

Kérem a tisztelt Bíróságot, hogy kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságán, amennyiben jelen ügyben a Bíróság a döntését az ún. devizahiteles törvényekre[1] és/vagy a Kúria vonatkozó jogegységi határozataira[2] kívánja alapozni.

Kérem a per felfüggesztését az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig.

Az előzetes döntéshozatali eljárás keretében az alábbi kérdéseket kérem feltenni az Európai Bíróságnak:

  1. Úgy kell-e értelmezni az Európai Bíróság C‑26/13. sz. ügyben hozott ítéletének 3. pontját, hogy a nemzeti bíróság, akkor is orvosolhatja egy fogyasztói szerződés érvénytelenségét, ha a szerződés érvényben tartása ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel?
    (Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. cikk (1) bek., Európai Bíróság C‑26/13. sz. ügy)
  1. Össze egyeztethető-e fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához fűződő európai uniós feladatokkal és a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő európai uniós alapjoggal, ha egy tagállam parlamentje törvénnyel módosít polgári jogi szerződéseket?
    (Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. Cikk (1) bek., Európai Unió Alapjogi Chartájának (EU Charta) 47. cikk, Alkotmánybíróság határozatai 8/2014. (III. 20.), 34/2014. (XI. 14.), 33/2015 (XII. 3.))
  1. Össze egyeztethető-e fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához fűződő európai uniós feladatokkal és a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő európai uniós alapjoggal, ha egy tagállam legfelsőbb bírói szerve ún. „polgári jogegységi határozatokkal” irányítja az eljáró bíróság ítélkezési gyakorlatát?
    (EUMSZ 169. cikk (1) bek., EU Charta 47. cikk, Magyarország Alaptörvényének 25. cikk (3). bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 24. § (1) bek. c) pontja)

Az Európai Bíróság 2012/C 338/01 sz. ajánlásával összhangban, ebben a kérelemben kevés a többszörösen összetett mondat, annak érdekében, hogy a kérelem megfogalmazása egyszerű, világos és pontos, a felesleges adatoktól mentes legyen.[3] Továbbá a kérelem terjedelme nem haladja meg a 10 oldalt.[4]

banner-law

INDOKLÁS

  1. Jelen kérelem indoklásának a szerkezete megfelel a 2012/C 338/01 sz. ajánlás 22. pontjának.

I.          A JOGVITA TÁRGYA

  1. A jogvita tárgyának, valamint a kérdést előterjesztő bíróság által megállapított releváns tényeknek a rövid ismertetése:[5]
  2. A folyamatban lévő eljárás tárgya annak eldöntése, hogy érvényes-e egy deviza-alapú fogyasztói kölcsönszerződés. A fogyasztóvédelem az Európai Unió hatáskörébe tartozó jogterület (l. Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. cikk).

    EUMSZ 169. cikk
    (1)   A fogyasztói érdekek érvényesülésének előmozdítása és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében az Unió hozzájárul a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogaik megerősítéséhez.

  3. Deviza-alapú fogyasztói kölcsönszerződések rendkívül kockázatos pénzügyi termékek. A felek ugyanis a szerződésben abban állapodnak meg, hogy a bank forint összeget nyújt a fogyasztó rendelkezésére és fogyasztó forintban fizeti a havi törlesztő-részleteket, de a bank a hitelösszeget és a törlesztő-részleteket is átváltja idegen pénznemre.
  4. Ennek a rendelkezésnek a következménye az, hogy az adós viseli a forint és az idegen pénznem átváltásának árfolyamkockázatát. Az árfolyamkockázat miatt ingadozik a fogyasztó adóssága és a havi törlesztő-részleteinek az összege.
  5. Az adós viseli az árfolyammozgások okozta veszteséget mindaddig, amíg a deviza-alapú kölcsönszerződés érvényben van. Ha azonban a deviza-alapú kölcsönszerződés érvénytelen, akkor a banknak kell viselnie az árfolyammozgások okozta veszteség.
  6. A bank a deviza-alapú kölcsönszerződés lebonyolítása során költséggel terheli a devizaváltási műveleteket azzal, ha saját deviza-eladási és deviza vételi árfolyamot határoz meg. Ennek a költségnek az értéke megegyezik az eladási és a vételi árfolyamok közötti eltéréssel (ún. árfolyamrés).
  7. A vitatott deviza-alapú kölcsönszerződés megkötésekor hatályos törvényi szabályozás szerint, semmis (érvénytelen) az a fogyasztói kölcsönszerződés, amelyik nem sorolja fel a kölcsönszerződéshez kapcsolódó összes költséget. (l. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bek. c) pont.)
  8. Az eljáró bíróság a kölcsönszerződés vizsgálata során megállapította, hogy abban nincsenek a kölcsönszerződéshez kapcsolódó költségek hiánytalanul felsorolva. A kölcsönszerződés hiányosságának a megállapítása ténykérdés. A kölcsönszerződésből hiányzik, különös tekintettel az a költségelem, amelyiket a bank a hitel tőkeösszegének és a havi törlesztő-részleteknek az átváltásáért felszámolt (ún. árfolyamrés). Ezt a hiányosságot bárki megállapíthatja, aki a kölcsönszerződést elolvassa.
  9. A korábban hatályos törvényi rendelkezések alapján, az árfolyamrés eltitkolása miatt, a vita tárgyát képező kölcsönszerződésben semmis (érvénytelen). Ez a következtetés a tényállás és a törvényi rendelkezés ismeretében levonható egyszerű logikai összefüggésen alapul. Emiatt az eljáró bíróságnak, köteleznie kellene a bankot arra, hogy kártalanítsa a fogyasztót az árfolyamkockázat okozta veszteségek miatt. Hiszen ha a kölcsönszerződés semmis, akkor semmisek a szerződésnek azok a rendelkezések is, amelyek a fogyasztóra terhelik az árfolyamkockázatot.
  10. Továbbá a kölcsönszerződés érvénytelensége miatt a bíróság meg kellene, hogy tiltsa a banknak azt, hogy a bank a szerződésből eredő bármilyen követelését végrehajtsa. Hiszen, ha a kölcsönszerződés semmis, akkor a bank arra jogokat nem alapíthat.
  11. Ezzel szemben az eljáró bíróság az alábbi okok miatt nem hozhatja meg ezeket a döntéseket.
  12. Magyarország parlamentje és Magyarország legfőbb bírói szerve, a Kúra, az elmúlt években több jogi lépest tettek annak érdekében, hogy a kölcsönszerződés érvényességét helyreállítsák.
  13. Az eljáró bíróság célja ezzel az előzetes döntéshozatali kérelemmel az, hogy tisztázza vajon összeegyeztethetőek-e a Parlament és a Kúria jogi lépései az Európai Unió jogával. Az eljáró bíróság célja tehát, hogy az Európai Bíróság (1) értelmezze a saját döntését, továbbá (2) eldöntse, összeegyeztethető-e az európai joggal a szerződések törvény erejével kierőszakolt módosítása, valamint (3) megvizsgálja a jogegységi határozatok jogintézményét.
  14. Az eljáró bíróságnak tehát nem(!) célja az, hogy az Európai Bíróság tartalmában részletesen felülvizsgálja az ún. devizahiteles törvényeket és az sem célja, hogy az Európai Bíróság tartalmában részletesen felülvizsgálja a vonatkozó jogegységi határozatokat. Ezen jogi lépések tartalmát jelenleg az Európai Bizottság vizsgálja (EU kötelezettségszegési eljárás 8572/15 6874/14/JUST)).

II.        KÉRDÉSEK AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGHOZ

  1. Azon okok ismertetése, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel egyes uniós jogi rendelkezések értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan, valamint az a kapcsolat, amelyet e bíróság e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között felállít: [6]

A.        Úgy kell-e értelmezni az Európai Bíróság C‑26/13. sz. ügyben hozott ítéletének 3. pontját, hogy a nemzeti bíróság, akkor is orvosolhatja egy fogyasztói szerződés érvénytelenségét, ha a szerződés érvényben tartása ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel?
(Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. cikk (1) bek., Európai Bíróság C‑26/13. sz. ügy)

  1. Az Európai Bíróság C 26/13. sz. ügyben hozott ítéletének 3. pontja szerint a nemzeti bíróság jogosult egy érvénytelen szerződés érvényességét helyreállítani.

    Európai Bíróság C 26/13. sz. ügy
    3) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben, amelyben a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, e rendelkezéssel nem ellentétes a nemzeti jog azon szabálya, amely lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára a tisztességtelen feltételnek a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével való helyettesítése révén az e feltétel érvénytelenségének orvoslását.

  2. Magyarország legmagasabb bírói fórumának az álláspontja szerint ezt a döntést úgy kell értelmezni, hogy a nemzeti bíróságoknak minden esetben helyre kell(!) állítaniuk az érvénytelen kölcsönszerződések érvényességét (l. 6/2013-as PJE 4. pont).
  3. Jelen esetben a kölcsönszerződés érvényességének a helyreállítása azt eredményezné, hogy az érvényes szerződés miatt továbbra is a fogyasztót terhelné az árfolyamkockázat okozta veszteség.
  4. Ezzel szemben a fogyasztó nyilvánvalóan azért indított keresetet a bankja ellen, mert meg kíván szabadulni az árfolyamkockázat okozta veszteségektől, és meg akarja akadályozni azt, hogy a bank a túlzott követelését végrehajtsa. Emiatt ellentétes lenne a fogyasztó gazdasági érdekeivel az, ha az eljáró bíróság a deviza-alapú kölcsönszerződés érvényességét helyreállítaná.
  5. Az EUMSZ 169. cikk (1) bekezdése alapján az eljáró bíróság köteles védeni a fogyasztó gazdasági érdekeit. Ezzel a kötelezettséggel ellentétesnek tűnik az, ahogyan Magyarország legmagasabb bírói fóruma értelmezi az Európai Bíróság C 26/13. sz. ügyben hozott ítéletének 3. pontját.
  6. A fentiekre tekintettel kérdéses, hogy vajon úgy kell-e értelmezni az Európai Bíróság C 26/13. sz. ügyben hozott ítéletének 3. pontját, hogy a nemzeti bíróság, akkor is orvosolhatja egy fogyasztói szerződés érvénytelenségét, ha a szerződés érvényben tartása ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel?

B.        Össze egyeztethető-e fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához fűződő európai uniós feladatokkal és a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő európai uniós alapjoggal, ha egy tagállam parlamentje törvénnyel módosít polgári jogi szerződéseket?
(Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. Cikk (1) bek., Európai Unió Alapjogi Chartájának (EU Charta) 47. cikk, Alkotmánybíróság határozatai 8/2014. (III. 20.), 34/2014. (XI. 14.))

  1. Magyarország Parlamentje 2014-ben több törvényt is hozott, amelyek módosítják az eljárás tárgyát képező deviza-alapú hitelszerződés tartalmát. (2014. évi XXXVIII. törvény, 2014. évi XL. törvény, 2014. évi LXXVII. törvény)
  2. Az egyik módosítás eredményeként, a szerződésből törölve lettek azok a rendelkezések, amelyek megengedték a banknak, hogy saját deviza vételi és deviza eladási árfolyamokat határozzon meg. A rendelkezések törlése azt eredményezi, hogy a bank nem számolhatott fel költséget a devizaváltási műveletekért (árfolyamrés).
  3. A törvényi módosítás eredményeként a fogyasztó már nem hivatkozhat arra, hogy a bank eltitkolt bizonyos költségeket. A törvényi módosítás miatt az eljáró bíróság nem állapíthatja meg a deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségét, hiszen a törvényi beavatkozás megszüntette az érvénytelenségnek okot adó helyzetet. A törvényi beavatkozás eredményeként a kölcsönszerződés érvényes és a fogyasztó továbbra is köteles viselni az árfolyamkockázat okozta terheket.
  4. Nyilvánvaló, hogy Magyarország parlamentje kifejezetten azzal a céllal módosította a kölcsönszerződés tartalmát, hogy azzal a bank javára befolyásolja az eljáró bíróság döntését.
  5. Magyarország Alkotmánybírósága szerint nem sérti Magyarország alkotmányát az, ha a parlament törvénnyel állapít meg magánjogi jogokat és kötelezettségeket (33/2015 (XII. 3.) AB határozat).
  6. Az Alkotmánybíróság döntésének indoklásában kifejti, hogy „a társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét azonosan érintő következményeit azonban az egyes peres eljárások keretei között nem lehet célszerűen megoldani, itt már indokolt, hogy a törvényhozás dolgozzon ki általános megoldást.” (33/2015 (XII. 3.) AB határozat 38. bekezdés)
  7. Magyarország Alkotmánybírósága tehát azon az állásponton van, hogy egy jogállamban a parlament ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezik, mint a bíróságok. Ezek a jogosítványok pedig felhatalmazzák a parlamentet arra, hogy bizonyos esetekben magánjogi szerződések tartalmát törvénnyel módosítsa.
  8. Ezzel szemben az EU Charta 47. Cikk-e szerint csak bíróságok állapíthatnak meg magánjogi jogokat és kötelezettségeket. Az Európai Unió jogrendje szerint tehát kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartozik magánjogi szerződések tartalmának a meghatározása. Ennek megfelelően az Európai Unió tagországainak a parlamentjei nem avatkozhatnak be törvénnyel magánjogi jogviszonyokba. A hatalmi ágak szétválasztásának az elve szerint az Európai Unió tagországainak a parlamentjei nem állapíthatnak meg törvénnyel magánjogi jogokat és kötelezettségeket.
  9. A fentiek alapján felmerül a kérdés, vajon össze egyeztethető-e az EU Charta 47. cikk-ével az, ha egy tagállam parlamentje törvénnyel módosít magánjogi szerződéseket?

    EU Charta 47. cikk
    A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog
    Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.

C.        Össze egyeztethető-e fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához fűződő európai uniós feladatokkal és a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő európai uniós alapjoggal, ha egy tagállam legfelsőbb bírói szerve ún. „polgári jogegységi határozatokkal” irányítja az eljáró bíróság ítélkezési gyakorlatát?
(EUMSZ 169. cikk (1) bek., EU Charta 47. cikk, Magyarország Alaptörvényének 25. cikk (3). bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 24. § (1) bek. c) pontja)

  1. Magyarország legfelsőbb bírósági fóruma az elmúlt években több kötelező érvényű utasítást adott az eljáró bíróság számár a deviza-alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatban (ún. polgári jogegységi határozat). (6/2013 PJE határozat 2013. december 16., 2/2014 PJE határozat 2014. június 16., 1/2016 PJE határozat 2016. június 6.)
  2. A 6/2013-as PJE 4. pontja szerint az eljáró bíróságnak tilos az eljárás tárgyát képező kölcsönszerződés érvénytelenségét (semmisségét) megállapítania (l. fent 18. bekezdés).
  3. Magyarország legfelsőbb bírósági fóruma a polgári jogegységi határozatokat egy speciális eljárás keretében hozza.
  4. A polgári jogegységi döntéseket ad-hoc bírósági tanácsok hozzák. Ezen tanácsok felállításáról és annak tagjairól a bírósági vezetők önkényesen döntenek (2011. évi CLXI. törvény 34. § (1) bek.). Nincs előre meghatározott ügyelosztási rend.
  5. A polgári jogegységi tanácsok eljárása nem nyilvános (2011. évi CLXI. törvény 37. § (1) bek. 2. mondat). Az eljárás során az érintetteknek nincs se joguk felszólalni (2011. évi CLXI. törvény 38. § (1) bek., 39. § (1) bek.), se jogorvoslattal élni.
  6. A polgári jogegységi tanácsok döntése az eljáró bíróság számára kötelező érvényű, tehát attól az eljáró bíróság nem térhet el (Magyarország Alaptörvénye 25. cikk (3). bekezdés, 2011. évi CLXI. törvény 24. § (1) bek. c) pont).
  7. A polgári jogegységi határozatok meghozatala során tehát nem biztosított sem a törvényes bíró kijelölése sem pedig a tisztességes eljárás feltételeinek a betartása.
  8. A jogegységi határozatok jogintézményét a Velencei Bizottság is vizsgálta.[7] A Velencei Bizottság álláspontja szerint a jogegységi határozatok jogintézménye összeegyeztethetetlen a jogállami elvekkel, mert az eljárás sérti a bírák függetlenségét (l. 663/2012 számú vélemény 69-75 bekezdései). A bírákat ugyanis korlátozza a függetlenségükben az, ha egy kötelező döntéssel előírják nekik azt, hogy milyen tartalmú döntést kell hozniuk. Továbbá a bírák függetlenségét korlátozza az is, ha a szakmai előmenetelük attól függ, hogy betartják-e a nekik adott kötelező iránymutatásokat.
  9. A Velencei Bizottság álláspontja szerint az ítélkezési gyakorlat egységét nem kötelező erejű iránymutatásokkal kell kikényszeríteni. Egy jogállamban az ítélkezési gyakorlat attól lesz egységes, ha az egyes ügyben hozott ítéletek meggyőző érveken alapszanak és az ítéletek nyilvánossága biztosított (l. 663/2012 számú vélemény bekezdése).

    74. A wide publication of the judgments of courts of all levels, which will enable their recognition in the country, together with reasonable possibilities to appeal judgments to higher courts will usually suffice in ensuring consistent legal interpretation and implementation without hampering judicial independence.
    663/2012 számú vélemény

  10. A fentiek alapján felmerül a kérdés, vajon össze egyeztethető-e az EU Charta 47. Cikkével az, hogy Magyarország legfelsőbb bírói szerve ún. „polgári jogegységi határozatokkal” utasítja az eljáró bíróság ítélkezési gyakorlatát?

III.      NEMZETI RENDELKEZÉSEK

  1. Az ügyben esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalma, és – adott esetben – a vonatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlat: [8]
  2. Az alábbi felsorolás csak azokat a nemzeti törvényi rendelkezéseket és bírósági döntéseket tartalmazza, amelyek ebben a kérelemben a „Jogvita tárgya” (l. fent 2-15 bekezdés) és a három kérdés megfogalmazása (l. fent 16-41 bekezdés) során meg lettek említve.

1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdése:

Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét

6/2013. számú Polgári jogegységi határozat (PJE) határozat 4. pont:

Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg – a jogkövetkezmények alkalmazására irányuló kereset (viszontkereset) esetén, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, vagy utóbb megszűnt – a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.

33/2015 (XII. 3.) AB határozat 38. bekezdés:

[38] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is emlékeztet rá, hogy „[m]inden olyan szerződés, amelyet a szerződés megkötését követően nem rögtön teljesítenek, bizonyos fokú kockázatot jelent a felek számára. A szerződéskötést követően ugyanis olyan változások állhatnak be, amelyek eredményeként a szerződés gazdasági egyensúlya teljesen felborulhat, de legalábbis jelentős aránytalanságok következhetnek be. Ha ezeket a szerződő felek megállapodásukkal, szerződésmódosításukkal nem tudják rendezni, ezek kiküszöbölése ugyancsak a szerződésekbe történő beavatkozást teheti szükségessé. A beavatkozás történhet bírói úton és történhet törvényi vagy rendeleti úton is. A bíróság feladata egy-egy konkrét szerződés megbomlott egyensúlyát helyreállítani. A társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét azonosan érintő következményeit azonban az egyes peres eljárások keretei között nem lehet célszerűen megoldani, itt már indokolt, hogy a törvényhozás dolgozzon ki általános megoldást.” [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 152–153.]

2011. évi CLXI. törvény 34. § (1) bekezdés:

A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, továbbá összevont közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács (a továbbiakban: jogegységi tanács) működik. A jogegységi tanácsot a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője vagy kollégiumvezető-helyettese vezeti. A jogegységi tanács az elnökből és további 4 tagból áll, a tagokat a jogegységi tanács elnöke választja ki.

2011. évi CLXI. törvény 37. § (1) bek. 2. mondat:

A jogegységi tanács ülése nem nyilvános, azon a jogegységi tanács tagjain kívül az indítványozó, a legfőbb ügyész és eseti meghívott vehet részt.

2011. évi CLXI. törvény 38. § (1) bekezdés:

Az ülést a jogegységi tanács elnöke vezeti, annak megnyitása után a jogegységi tanács elnöke vagy az előadó bíró összefoglalja a jogegységi indítványt, illetve az elbírálandó elvi kérdés lényegét. Az ülésen valamennyi résztvevő felszólalhat, az indítványozó a jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja.

2011. évi CLXI. törvény 39. § (1) bekezdés:

A tanács elnöke érdemi elbírálás nélkül elutasítja a nem jogosulttól származó indítványt.

Magyarország Alaptörvénye 25. cikk (3). bekezdés:

A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

2011. évi CLXI. törvény 24. § (1) bek. c) pont:

A Kúria a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

 

  1. Kérem a tisztelt Bíróságot, hogy ennek a kérelemnek a tartalmát és struktúráját, csak a feltétlenül szükséges mértékben módosítsa vagy egészítse ki. Az Európai Bíróság munkanyelve az francia és az angol. Ennek ismeretében ez a kérelem úgy lett megszövegezve, hogy az angol és francia nyelvre könnyen le lehessen fordítani. A gyorsabb ügymenet érdekében, mellékeljük a kérelem angol nyelvű fordítását (l 1. sz. melléklet).

Tisztelettel

 

 

_________________________
ügyvéd

 

MELLÉKLET

1. sz.      A kérelem angol nyelvű fordítása.

[1] 2014. évi XXXVIII. törvény, 2014. évi XL. törvény, 2014. évi LXXVII. törvény;

[2] 6/2013 PJE határozat 2013. december 16., 2/2014 PJE határozat 2014. június 16., 1/2016 PJE határozat 2016. június 6.;

[3] l. 21. Pont, Ajánlások a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan 2012/C 338/01;

[4] l. 22. Pont, Ajánlások a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan 2012/C 338/01;

[5] 2012/C 338/01 sz. ajánlás 22. pont

[6] 2012/C 338/01 sz. ajánlás 22. pont

[7] 663/2012 számú vélemény (CDL-AD(2012)001) a bíróságokról szóló törvényekről, kelt 2012.03.19;

[8] 2012/C 338/01 sz. ajánlás 22. pont

 

DownloadKérelem – Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése [1,3 MB]

Független bíróságok

Független bíróságok

 

Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

This entry was posted on 2016. november 28. hétfő at 6:55 de. and is filed under Bank, Devizahitelek, Europai Birosag. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Responses are currently closed, but you can trackback from your own site.

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.