Kilenc éve küzdünk a devizahitelesek jogaiért – Petíció 1187/2020

Kilenc évvel ezelőtt, 2011 november 11. napján, tettük közzé elemzésünket a magyarországi bankok devizahitelezéséről.

Ezt az évfordulót egy petícióval ünnepeljük!

A jogállamiságról szóló vitát könnyen eldönthetjük:

Magyarország mindaddig nem jogállam, amíg a deviza-hitelszerződések érvényben vannak.
Hpt. 213. §(1)

Olassa el a petíciónkat.

Mérföldkő vagy végállomás lesz-e az Európai Unió Bíróság döntése? (C-932/19)

Felkérjük az Európai Unió Bíróságának a bíráit, hogy hozzanak világos és egyértelmű döntést a C-932/19 számú ügyben!

Elemzés C-932/19

A devizahitelesek lassan egy évtizede küzdenek azért, hogy megszabaduljanak a deviza-hitelszerződések okozta szenvedésektől. A hitelszerződésekből eredő kötelezettségek a semmivé foszlottak 2013-ban, mert az adósoknak sikerült bizonyítaniuk, hogy a bankok megsértették a régi Hitelintézeti törvény (rHpt.) 213. § (1) bekezdését.

• A bankok nem adtak megfelelő tájékoztatást az adósoknak az árfolyamkockázatról;
• A bankok eltitkolták a szerződésekben alkalmazott költségeket (pl. árfolyamrés);
• A bankok manipulálták a kamatokat és a költségeket.

A Kúria a 6/2013 számú Polgári Jogegységi határozatával elcsalta a devizahitelesek sikerét. A Kúra 2013 óta arra a hazugságra építi a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, miszerint az adósok érdeke lenne a deviza-hitelszerződések érvényben tartása. A Kúria egy hazugságra alapozva javítja ki sorra a deviza-htelszerződések hiányosságait. A kormány erre a hazugságra alapzva nyújtotta be a devizahiteles törvényeket az Országgyűlésbe. Az Országgyűlés erre a hazugságra alapozva fogadta el a törvényeket.

Az Európai Unió Bírósága ennek a hazudozásnak vethet véget. Az Európai Unió Bíróságának döntése ugyanis rákényszerítheti a Kúria bíráit arra, hogy elismerjék azt, hogy a deviza-hitelszerződések érvényben tartása ellentétes az adósok érdekeivel.

Semmisek a deviazhitel szerződések! (C-260/18, Dziubak)

Az Európai Unió Bírósága 2019. október 3. napján a kukába dobta a Kásler ügyben hozott korábbi C-26/13 sz. ítéletét!

A bíróság mostani döntése egyértelműen kimondja, hogy kijavíthatatlanul semmisek azok a deviza-hitelszerződések, amelyekben tisztességtelenek az árfolyamrés alkalmazását előíró rendelkezések!

Olvadás! EUB C-260/18 sz. ítélet

Az ítélet indokolása teljesen mértékben azokon az érveken alapul, amiket a PITEE egyesület következetesen képvisel 2013 júliusa óta.

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap gazdasági elemzője szerint ez az ítélet közel 6 ezer-milliárd forint (18 milliárd Euró = 5.940.000.000.000 Forint) veszteséget okozhat a kelet euróában tevékenykedő bankoknak (Franken-Kredite werden zum Bumerang für Banken, 2019.10.03).

Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás a korrupt magyar bíróságokon! Idén tavasszal azt írtuk megtört a jég. Most összel azt írhatjuk közeledik az olvadás!

Olvasse al a C-260/18 számú döntés rövid magyarázatát.

Most dől el csökkenni fog-e a devizahitelesek tartozása a Kúria júniusi döntése után!

Frans Timmermans

Titkos tárgyalásokat folytat a Kúria “tanácsadó testülete”, a magyar kormány és az Európai Unió Bizottsága az Európai Unió Bíróságának C-51/17 (Ilyés) és C-118/17 (Dunai) számú döntéseinek a jogkövetkezményeiről. A tárgyalások legfontosabb kérdése, hogy a bankok kárpótolni fogják-e a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségekért.

A magyar bíróságok és a devizahiteles törvények évek óta jogellenesen védik a bankokat a korábbi Hitelintézeti törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdésének jogkövetkezménye elől. A devizahitelesek ügyét azért vittük az európai intézmények elé, hogy az európai intézmények kényserítsék ki ennek a jogszabálynak a betartását.

Tudjuk, hogy a Kúria, a kormány és a bankok képviselői közösen küzdenek a titkos tárgyalásokon a törvény betartása ellen!

Hívja fel Timmermans úr figyelmét arra, hogy az ő kötelessége a jogállam kikényszerítése Magyarországon!

Küldje el az alábbi emailt a felsorolt email cimekre!

Választási csalásra készül a Kúria? (EUB C-51/17)

A Kúria az Európai Választások befolyásolására készül! Ez derül ki a bíróság 2019. március 18-án kiadott sajtóközleményéből.

A Kúria elismerte, hogy választási kampány végén készül eleget tenni az Európai Unió Bíróság (EUB) C-51/17 és C-118/17 számú döntéseiben meghatározott elvárásoknak.

Az EUB ezen döntései arra kötelezik a Kúriát, hogy vizsgálja meg a deviza-hitelszerződések árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseit. Ha ezek a szerződési feltételek tisztességtelenek, akkor a deviza-hitelszerződések végrehajthatatlanná válnak, és a bankoknak kárpótolniuk kell az adósokat az árfolyamkockázat okozta veszteségekért.

A Kúria sajtóközleménye ismét világossá teszi, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkalmatlan arra, hogy biztosítsa a jogállami elvek érvényesülését.

A Kúria bírái csak akkor hoznak a devizahitelesek számára kedvező döntést, ha erre őket az Unió intézményei rákényszerítik. A döntésük időpontját viszont úgy választják meg, hogy a döntés politikai hasznát az Európai Unió ellenes politikai erők tudják lefölözni.

Olvassa el a Kúria közleményének részletes elemzését:

Megtört a jég! Fontos siker a deviazhiteleseknek (C-118/17)

A devizahiteles törvények jogtalanul varrják az adósok nyakába az árfolyamkockázat okozta veszteséget. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért!

Ezt monjda ki a Európai Unió Bíróságának (EUB) 2019. március 14-én meghozott C-118/17 számú döntése.

Az EUB a magyar bíróságokra bízza azt, hogy eldöntsék mikor és milyen módon kapnak kártérítést a devizahitelesek.

Megtört a jég! – PITEE – Curia C-118/17

Ez a döntés bizonyítja azt, hogy van értelme jogállami eszközökkel küzdeni a devizahitelesek jogaiért! A célunkat még nem értük el, mert az adósok még nem kapták meg a jogos kártérítést, de egy rendívül fontos lépéssel közelebb lettünk a célunk eléréséhez!

A PITEE egyesület 2016 novemberében javasolta a C-118/17 számú előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését (Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése, 2016.11.28). Dr. Szepesházi Péter bíró indította el az eljárást 2017 januárjában (A Budai Központi Kerületi Bíróság végzése, 2017.01.09.) Köszönjük! Dr. Lázár Dénes publikált az eljárásról a legrangosabb német szakfolyóiratban 2018 januárjában (Összeegyeztethető az Unió jogrendszerével a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlata?, 2018/01). A munkánk meghozta eredményét!

A PITEE egyesület jelenleg további három eljárást folytat az Európai Unió Bíróságán, annak érdekében, hogy az Európai Bíróság magyarul nem beszélő bírái részletes információkkal rendelkezzen a magyar bíróságok jogsértő ítélkezési gyakorlatáról (C-770/18 P, T-566/18, T-331/18).

Olvasse al a C-118/17 számú döntés rövid magyarázatát.

A Strasbourgi Birosag elutasitotta a devzahitelesek beadvanyait

A diktatúra csápja

Kedves Édeklődők,

a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította a devizahitelesek 2015-2016-ban benyújtott beadványait.

Strasbourgi bíróság Elutasító határozat 2018.02.15.

A bíróság több éven át ült a beadványokon. Az elutasító határozatot a devizahitelesek meghallgatása nélkül hozta meg. Az eultasító  határozat indokolást nem tartalmaz. A bíróság eljárása jól mutatja, hogy a strasbourgi bíróság sem veszi komolyan a tisztességes eljárás követelményét.

A devizahitelesk jogérvényesítési lehetőségei még nem merültek ki teljesen.

A PITEE egyesület továbbra is képviseli a devizahitelesek érdekeit luxemburgban az Európai Unió Bíróságán.

Küldjön Nyílt levelet az Európai Parlament képviselőinek – Tisztelt Sargentini Képviselő Asszony!

Judith SARGENTINI

Az Európai Parlament képviselői jelenleg azt vizsgálják, hogy Magyarország kormánya, parlamentje és bíróságai szervei tiszteletben tartják-e a demokratikus jogállami értékeket (2017/2131(INL)).

A vizsgálatot Judit Sargentini képviselőj asszony vezeti.

Judit Sargentini hollandiai politikus, aki a zöld párt színeiben lett parlamenti képviselő.

Kérjük, küldje el az általunk megfogalmazott nyílt levelet Sargentini képviselő asszonynak és kollégáinak, annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmét a devizahitelesek elnyomására!

Ebben a bejegyzésben találja a nyílt levelünk szövegét.

Küldjön nyílt levelet az Európatanács főtitkárának elnökéhez – Tisztelt Jagland úr

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jelenleg több eljárásban is vizsgálja a magyar devizahiteles törvények jogszerűségét. A Velencei Bizottság pedig már több szakvéleményt is készített a magyar bírósági rendszer működéséről.

Thornbjørn Jagland

Jagland úr az Európa Tanács főtitkára. Jagland úr vezeti azt a nemzetközi szervezetet, amelyinek részei az Emberi Jogok Európai Bírósága, és a Velencei Bizottság. Jagland úrnak lehetősége van arra, hogy kezdeményezze a magyar Alkotmánybíróság joggyakorlatának felülvizsgálatát.

Kérjük, küldje el az általunk megfogalmazott nyílt levelet Jagland úrnak és kollégáinak, annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmét a devizahitelesek elnyomására! Az Európa Tanács közel 70 éve őrködik az emberi jogok betartása felett.

Itt az ideje, hogy az Európa Tanács vezetője tegyen végre érdemi lépéseket a devizahitelesek jogainak tiszteletbentartásáert!

Ebben a bejegyzésben találja a nyílt levelünk szövegét.

60 devizahiteles adós küzd a devizahitelesek jogaiért

 

Szemben az árral

Felhívást tettünk közzé október végén arról, hogy a devizahitelesek küldjenek nyílt levelet az Európai szervezetek vezetőinek.

 

Köszönjük annak a 60 (hatvan) devizahitelesnek a segítségét, akik követték a felhívásunkat, és elküldék emailben az első nyílt levelet az Európai Bizottság alelnökének! (Nyílt Levél, 2017.10.25.).

Kérjük szavazzon arról, hogy miért csak 60 devizahiteles csatlakozott a felhívásunkhoz!