Hazudott-e Darák Péter, a Kúria elnöke, a jogegységi eljárásról?

Darák Péter arról tájékoztatott minket 2016 májusában, hogy a jogegységi eljárás jogintézménye “több, mint száz éves múltra tekint vissza“.

Hazudott-e Darák Péter, a Kúria elnöke?

Utánajártunk a jogegységi eljárás jogintézmény eredetének, és kiderült, hogy a jogintézményt a kommunisták találták ki a Szovjetunióban 1924-ben.

Nyílt levélben kérjük Darák Péter, hogy magyarázza el nekünk, miért nem mondott igazat tavaly májusban.

Továbbá kérjük arra is, hogy haladéktalanul intézkedjen az érvényben lévő jogegységi határozatok visszavonásáról, mert egy demokratikus igazságszolgáltatás nem ápolhat diktatórikus jogi hagyományokat.

SZAVAZZON: Ön szerint, hazudott-e Darák Péter a jogyeségi eljárás eredetéről?

Hiánypótlási Beadvány – AB Panasz az önálló zálogjog ellen

Ismét lecsapott Dr. Bitskey Botond, a diktatúra főtitkára, a jogkereső állampolgárokra.

Dr. Bitskey szerint, a decemberben közzétett Alkotmánybírósági panasz beadványunk, nem tartalmaz „alkotmányjogilag értékelhető érvekkel alátámasztott indokolást”.

Dr. Bitskey Botond, a diktatúra pribékje

A főtitkár úr kilátásba helyezi, hogy elutasítja a benyújtott alkotmányjogi panaszokat, ha nem ad be mindenki 30 napon belül egy hiánypótlási beadványt.

Ebben a bejegyzésben közzé tesszük a hiánypótlási beadványunk mintáját.

SZAVAZZON a bejegyzés végén: Ön milyen munkát adna Dr Bitskey Botondnak egy jogállami rendszerváltás után?

Az Európai Bizottság vizsgálja az önálló zálogjog bevezetését CHAP(2016)03884

Magyarország kormánya ismételten súlyosan megsértette a hitelesek emberi jogait azzal, hogy minden adósra kötelezően bevezette az önálló zálogjog intézményét!

Dr. Trócsányi László

Egy demokráciában a parlamentnek nincs joga beavatkozni magánjogi szerződésekbe. A demokráciák alapelve a hatalmi ágak szétválasztása. Ezen elv eredményeként csak bíróságok állapíthatnak magánjogi jogokat és kötelezettségeket.

Az OTP Bank és az UniCredit Bank Trócsányi László ügyvédi irodájának ügyfelei. Ennek fényében nyilvánvaló miért szolgáltatja ki a kormány az adósokat a bankok önkényének.

Javasoljuk minden adósnak, hogy nyújtson be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, annak érdekében, hogy később majd jogvédelemért fordulhasson a strasbourgi bírósághoz. A panasz mintáját mindenki letöltheti a weboldalunkról.

A PITEE egyesület levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, az Unió alapértékeinek megsértése miatt. Olvassa el az angol nyelvű beadványunkat.

Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk!

Köszönjük, hogy figyelemmel kísérték a munkánkat!

Köszönjük a sok levelet, amit küldtek nekünk! Örülünk minden dicséretnek és a kritikának!

Idén valóban kevesebb bejegyzést tettünk közzé a weboldalunkon, mint a korábbi években. Ennek az oka az, hogy a devizahiteles törvények elfogadása óta az Európai Unió és az Európa Tanács fórumain küzdünk a devizahitelesek jogaiért. Ezt a munkát angol és német nyelven végezzük. Ennek ellenére minden fontos eseményről hírt adtunk a weboldalunkon.

Ebben a bejegyzésben áttekintjük az idei évben elért eredményeinket és felsoroljuk mit várunk a 2017. évtől.

Tartsa tiszteletben az OTP Magyarország törvényeit! (Fellebbezés)

Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy Dr. Lazányi Erika bíró, nyilvánvalóan részrehajló ítéltet hozott az OTP Bank 2016. évi közgyűlési határozatait illetően (Fővárosi Törvényszék, 38.G.42.120/2016/11.).

Az elsőfokú ítélet indoklásából kiderül, hogy Dr. Lazányi Erika bíró, az OTP érdekében elhallgat tényeket, figyelmen kívül hagy törvényi rendelkezéseket, és szándékosan félremagyarázza a felperes nyilatkozatait.

Törvény előtti egyenlőséget!

Elvárjuk a Fővárosi Ítélőtáblától, hogy javítsa ki az elsőfokú ítélet hibáit és kényszerítse rá az OTP Bankot, hogy tartsa be Magyarország törvényeit.

Ebben a bejegyzésben közzétesszük a fellebbezésünket.

Pert vesztettünk az OTP ellen – Dr. Lazányi Erika bíró

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon elutasította a keresetünket, amit idén tavasszal indítottunk az OTP Bank ellen.

Dr Lazányi Erika bíró szerint egy demokratikus jogállamban elfogadható az, ha egy bank elveszi az emberek vagyonát és aztán azt szétosztja nyereségként a részvényeseknek.

Vitam et sanguinem pro rege nostro!

Az Egyesület, mint részvényes, azt akarja elérni, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az OTP Bank 2015. évi éves jelentés elfogadásáról és az osztalék kifizetéséről szóló döntéseket, mert a közgyűlés azokat a törvényi követelmények megsértésével hozta.
A bank igazgatósága ugyanis nem adott választ arra a kérdésre, hogyan fogja a bank kártalanítani a devizahiteleseket, ha a strasbourgi emberi jogi bíróság megállapítja, hogy a devizahiteles törvények sértik az emberi jogokat.

Az ítélet indoklása szerint az OTP Bank igazgatósága nem köteles ezt kérdést megválaszolni.

Az ítélet ellen fellebbezni fogunk.

SZAVAZZON: Ön kinek adná oda Dr. Lazányi Erika vagyonát?

Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése

Kedves Kollegák!

Ebben a bejegyzésben egy előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséhez szükséges kérelem van. A kérelmet bárki szabadon felhasználhatja.

A kérelem célja felhívni az Európai Bíróság figyelmét arra, hogy a bíróságok Magyarországon fenntartások nélkül végrehajtják a Kúria és az Országgyűlés utasításait.

A Kúria jogegységi döntései és a devizahiteles törvények egyaránt azzal a céllal készültek, hogy megakadályozzák a devizahitelesek sikeres jogérvényesítését.

A mellékelt kérelemben megfogalmazott három kérdés rávilágít a bírósági eljárások legfontosabb hibáira.

Kérelem – Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése [1,3 MB]

A devizahiteles törvényeket már vizsgálja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (ügyszám 27154/15) és az Európai Bizottság (ügyszám EU-Pilot 8572/15). A mellékelt kérelemmel elérhetjük azt, hogy az Európai Bíróság is foglalkozzon a devizahitelesek helyzetével.

Előzetes döntéshozatali eljárást csak az eljáró bíróság jogosult elindítani. Emiatt szükséges erre vonatkozó kérelmet benyújtani a folyamatban lévő eljárásokban.

Ha az eljáró bíróság nem hajlandó előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, akkor az ítélet elleni fellebbezni kell. A fellebbezésben pedig elő kell adni azt is, hogy a bíróság nem kérvényezte az előzetes döntéshozatali eljárást.

Kérünk mindenkit, hogy jelezze nekünk e-mailen, ha valamelyik bíróság helyt ad a kérelemnek és az Európai Bírósághoz fordul a kérdések megválaszolása céljából.

PITEE