A magyar bíróságok súlyosan megszegik alkotmányos kötelezettségüket, azzal, hogy érvényben tartják a deviza-hitelszerződéseket. A szerződések érvényben tartása ugyanis ellentétes a régi Hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pontjával. Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a bíróságok szemet hunynak a bankok törvénysértései felett annak érdekében hogy megvédjék a bankok pénzügyi érdekeit. Arra kérjük, az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB), hogy vizsgálja meg a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatát.
A PITEE egyesület már 2014-ben és 2015-ben is kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy vizsgálja meg vajon az ún. “devizahiteles törvények” összeegyeztethetőek-e a jogállamiság elvével. A korábbi eljárásokat mind elbuktuk.
Meg vagyunk győződve arról, hogy az EJEB korábbi döntése hibásak, ezért fordulunk most ismét a bírósághoz. Ezért most elvárjuk azt is, hogy az EJEB vizsgálja felül korábbi ítéleteit.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
1. A deviza-hitelszerződések semmisek. Mindegyik!
A deviza-hitelszerződéseket mind semmisek (érvénytelenek), mert a bankok eltitkolták az adósok elől azt a tényt, hogy a forint és svájci frank közötti árfolyamváltásért költséget számoltak fel. Ez a költség úgy keletkezett, hogy a bankok eltérő vételi és eladási árfolyamokat állapítottak meg. Minél nagyobb az eladási és a vételi árfolyam között a különbség (értsd: árfolyamrés), annál nagyobb a felszámolt költség összege.
A régi hitelintézeti törvény tisztességtelen piaci gyakorlatnak tekinti a szerződéshez kapcsolódó bármelyik költség elrejtését. A törvény ezt a tisztességtelen piaci gyakorlatot az érintett szerződés teljes semmisségével szankcionálta. (lsd. régi Hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pont)
213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza (…) c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét, (értsd árfolyamrés)
1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
A magyar bíróságok ítélkezési gyakorlata azért sérti súlyosan a jogállamiság elvét, mert a bíróságok megtagadják ennek a törvényi rendelkezésnek az alkalmazását. A magyar bíróságok azt állítják, hogy meg kell védeni a fogyasztókat a szerződések érvénytelenségének “súlyos” következményeitől, ezért meg kell védeni a fogyasztókat a törvény alkalmazásától.
A bíróságok okfejtése a jogállamiság megcsúfolása. A jogállamiság elve ugyanis pont azt jelenti, hogy a törvényeket be kell tartani. Éppen ezért ellentétes a jogállamiság elvével az, ha a bíróságok megtagadják a törvények alkalmazását.
Magyarország mindaddig nem jogállam amíg a bíróságok megtagadják a régi hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pontjának az alkalmazását. Ennek alapján pedig Magyarország mindaddig nem jogállam amíg a deviza-hitelszerződések érvényben vannak!
2. A devizahiteles törvények célja a fogyasztók jogfosztása
Az Országgyűlés azzal a kifejezett céllal fogadta el 2014-ben devizahiteles törvényeket, hogy megfossza az adósokat a régi hitelintézeti törvény által biztosított jogvédelemtől. A törvény ugyanis megpróbálja visszamenőleges hatállyal úgy modosítani a szerződéseket, hogy azok ne legyenek jogszabályba ütközőek.
A bíróságok nyilvánvaló politikai függőségét mutatja az, hogy a bíróságok 2014-óta konzekvensen megtagadják a régi hitelintézeti törvény alkalmazását.
Egy jogállamban tilos a visszamenőleges törvényalkotás. Továbbá egy jogállamban a bíráknak tilos a politikai utasításokat végrehajtani.
A devizahiteles törvények nyilvánvalóan ellentétesek az Európai Unió legfontosabb alapelveivel.
3. Emberi Jogok Európai Bírósága köteles megvédeni a devizahitelesek jogait
Ha az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) valóban elkötelezett a jogállamiság elve mellett, akkor köteles megállapítani, hogy a devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait.
Az EJEB korábbi döntései a a devizahiteles törvényekkel kapcsolatban elfogadhatatlanok, mert a bíróság nem vette észre, hogy a devizahiteles törvények visszamenőleges hatályúak.
A PITEE mostani beadványa lehetőséget teremt az EJEB számára, hogy felülvizsgálja a korábbi döntését.
Töltse le a beadványunkat:
4. Angol nyelvű sajtóközleményünk magyar nyelvű fordítása
++++++++
Budapest, 2022.03.28
39. sz. sajtóközlemény
Egy devizahiteles adós keresetet nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához miután a Kúria elutasította a keresetét. Az adós a tisztességes eljáráshoz való jogának megsértésére hivatkozik, amit a magyar bíróságok azzal sértettek meg, hogy megtagadták a hatályos jogszabályok alkalmazását. Tekintettel arra, hogy korábbi határozataiban az Emberi Jogok Európai Bírósága megtagadta a jogvédelmet a jogállamiság megsértésével szemben, az adós egyúttal kéri a Bíróságtól azt is, hogy vizsgálja felül korábbi határozatait.
+++++++++
Az adós a bank tisztességtelen hitelezési gyakorlatának az áldozata. A bank tisztességtelen hitelezési gyakorlatának legismertebb példája az árfolyamváltást terhelő költség elrejtése volt. A magyar jog a rejtett költség alkalmazását a hitelszerződés teljes semmisségével szankcionálta, ami azt jelenti, hogy az adósnak joga van megszakítani a jogviszonyt azzal a hitelintézettel, amelyik visszaél a fogyasztó bizalmával. Annak ellenére, hogy ez a jog 1996 óta szerves része a magyar jogrendnek, a magyar bíróságok mégis elutasítják ennek a jognak az alkalmazását.
A magyar bíróságok álláspontja szerint a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését 2014-ben visszamenőleges hatállyal orvosolta a Parlament. A visszamenőleges hatályú jogszabályok megszüntették a bankok tisztességtelen piaci gyakorlatát, ami azt jelenti, hogy a rejtett díjak beszedését lehetővé tevő szerződéses rendelkezések kikerültek a szerződésekből. Ennek eredményeként a tisztességtelen hitelezési gyakorlatot szankcionáló törvény már nem alkalmazandó.
A nemzeti bíróságok döntései sértik a jogállamiságot, mert a visszamenőleges hatályú jogalkotás az önkényuralom megnyilvánulása. Először is, egy olyan országban, ahol az alkotmány biztosítja a szerződéskötési szabadságot, ott nincs lehetőség a jogalkotónak arra, hogy magánjogi szerződéseket törvénnyel módosítson. Továbbá, egy olyan országban, az alkotmány biztosítja a jog uralmát, ott nem lehet a tisztességtelen hitelszerződéseket visszamenőleges hatállyal tisztességes szerződésekké alakítani.
A fentiek alapján a magyar bíróságok megsértették a kérelmező tisztességes eljáráshoz való jogát, mert megtagadták a hatályos törvényi rendelkezés alkalmazását, és ezzel megtagadták annak az elismerését, hogy a kérelmező deviza-hitelszerződése megsemmisült a rejtett díjak alkalmazása miatt.
A tisztességes eljáráshoz való jog minden demokratikus társadalom egyik legfontosabb alapjoga. A bankok több mint 1,1 millió fogyasztási hitelszerződésben alkalmaztak rejtett költségeket. Ennek eredményeként a bíróságok több mint 1,1 millió devizahiteles adós tisztességes eljáráshoz való jogát sértik meg azzal, hogy nem alkalmazzák a hatályos törvényeket.
A bíróságok nyilvánvalóan a bankszektor pénzügyi érdekeit védik. Eközben nem szégyellik azt állítani, hogy a hitelszerződések érvényességének fenntartása a fogyasztók érdeke lenne.
Álláspontunk szerint a fogyasztói devizaadósság-válság mindaddig nem fog véget érni, amíg a bíróságok megtagadják a rejtett díjak beszedésére vonatkozó törvényi szankció alkalmazását. Minden más megoldás sérti a jogállamiságot.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye értelmében a bíróságok kötelesek a jogot alkalmazni. Ezért nem lehet kompromisszumot kötni a jogállamiság betartása és a bankszektor pénzügyi érdekei között. A bankokat kötelezni kell arra, hogy az elmúlt 10-15 évben jogtalanul beszedett kamatokat és költségeket megtérítsék az adósoknak, és hogy vegyék le az adósok válláról az árfolyamkockázat okozta veszteséget. A bankok tudatosan sértették meg a hatályos jogszabályokat, amikor a devizaátváltás költségét alkalmazták és manipulálták, ezért a bankok kizárólag a saját piaci gyakorlatuknak köszönhetik azt, hogy eljátszották az adósok bizalmát.
A bankoknak ezért vállalniuk kell a jogszabályba ütköző piaci gyakorlatuk törvényes következményeit. Felszólítjuk az Emberi Jogok Európai Bíróságának bíráit, hogy alaposan elemezzék a magyar bíróságok joggyakorlatát, és gondolják újra a magyar devizaadósság-válsággal kapcsolatos korábbi döntéseiket:
- 2017. december 19-i határozat a 27514/15. és 13876/16. sz. ügyekben (BÁRDI és VIDOVICS Magyarország ellen); és
- lásd további határozatok listáját a PITEE egyesület által készített elemzés 30. oldalán.
Amíg az Emberi Jogok Európai Bírósága nem nyújt védelmet a visszamenőleges hatályú jogszabályokkal szemben, addig a bíróság rombolja az adósok jogrendszerbe vetett hitét.
A posta 2022. március 23-án kézbesítette a beadványunkat a bíróságnak.
5. Angol nyelvű sajtóközlemény
++++++++
Press Release No. 39
Budapest, 28 March 2022
A Hungarian consumer debtor has filed an application to the European Court of Human Rights in connection with the foreign currency debt crisis. The applicant is pleading a violation of her right to a fair trial, which the Hungarian courts violated by refusing to apply the law. As the European Court of Human Rights has denied legal protection against violations of the rule of law in previous decisions, the applicant is also asking the Court to reconsider its previous decisions.
++++++++
The applicant is a victim of abusive lending practices. The most prominent example of her bank’s abusive lending practice was the application of hidden charges on currency conversion (in Hungarian: árfolyamrés). Hungarian law sanctions the application of hidden charges with the annulment of the entire loan agreement, which means that loan debtors have the right to sever the legal relationship with a bank that has betrayed their trust. Although this right has been explicitly recognised by domestic law since 1996, Hungarian courts are refusing to apply the law.
According to the national courts, the violation of consumer protection provisions was cured by retroactive legislation in 2014. Retroactive legislation transformed the applicant’s abusive loan agreement into a fair loan agreement, which means that the contractual provisions which enabled the collection of hidden charges were removed from her loan agreement with retroactive effect. As a result, the law which sanctions abusive lending practices is no longer applicable.
The decisions of the national courts violate the rule of law because retroactive legislation is the manifestation of arbitrary power. First, in a country where the freedom of contract is respected there is no room for the legislature to amend private law agreements. Second, in a country where the rule of law is respected it is not possible to transform abusive loan agreements into fair loan agreements with retroactive effect. Therefore, the Hungarian courts violated the applicant’s right to a fair trial because they refused to acknowledge that the applicant’s loan agreement had been invalidated by the collection of hidden charges.
The right to a fair trial is one of the fundamental principles of any democratic society. As Hungarian banks applied hidden charges in more than 1.1 million consumer loan agreements, Hungarian judges are violating the right to a fair trial of more than 1.1 million FX loan debtors. The courts are obviously protecting the financial interests of the banking sector. Meanwhile they have the audacity to argue that upholding the validity of the loan agreements is in the consumers’ interest.
We believe the FX consumer debt crisis will not end until the sanction for collecting hidden charges is applied to all 1.1 million FX consumer loan agreements. Any other solution violates the rule of law.
Under the European Convention on Human Rights the courts have an obligation to apply the law. Therefore, there can be no trade-off between the rule of law and the financial interests of the banking sector. Banks must be obliged to compensate debtors for the interests and charges they have illicitly collected over the past 10-15 years and to take the currency risk off the shoulders of their debtors. As the banks were fully aware of the violation of the law when they applied and manipulated the costs for currency conversion, the banks are solely responsible for destroying the trust placed in them by their customers. The banking sector must therefore accept the consequences for their illegal actions.
We call upon the judges of the European Court of Human Rights to make a thorough analysis of the conduct of the Hungarian courts and to reconsider their previous decisions concerning the Hungarian FX debt crisis:
- Decision on 19 December 2017 in Cases 27514/15 and 13876/16 (BÁRDI and VIDOVICS against Hungary); and
- see list of additional decisions on page 30 in PITEE’s report on Case C-932/19 of the Court of Justice of the European Union.
As long as the European Court of Human Rights does not provide protection against retroactive legislation it is part of the problem and not the solution.
The application was delivered to the Court on March 23, 2022.
PITEE
Relevant national provision:
Paragraph 213(1) of Act CXII of 1996 provides that, a consumer loan agreement is void (ceases to exist), if the credit institution (…) (c) applies hidden charges.
—
PITEE’s mission is to enforce consumer rights and bring about fundamental change in Hungarian legal culture by promoting and defending democracy, free competition, EU standards, transparency and the rule of law.
In the past several years we have been active in solving the Hungarian consumer debt crisis in line with the rule of law. Although many of our legal actions do not yield the desired results, we are optimistic that the future decision of the European Court of Justice in Case C-472/20 and the conclusion of the European Commission’s investigation EU-Pilot 8572/15 will bring significant financial relief for Hungarian consumer debtors.
Töltse le a sajtóközleményünket
Linkek
KERESET (angolul)
https://app.box.com/s/ntcsc34kvvobbs8d91o8822evupbxgn3
SAJTOKOZLEMENY (angolul)
https://app.box.com/s/avw3i4xi853i2wrayanchvf51kuttrr1
Bankárkormány
Ne küldjön adományt!
Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!
Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!
PITEE 