Mit lehet tenni a jogegységi határozatok ellen?

A Kúria közzé tette a harmadik jogegységi határozatát a deviza-alapú hitelszerződésekkel kapcsolatban (PJE 6/2013, 2/2014, 1/2016).

Törvény előtti egyenlőséget!

A jogegységi határozatok indoklása alapján nyilvánvaló, hogy a jogegységi határozatok célja nem az igazságszolgáltatás.

A Kúria bíráit kizárólag az a cél motiválja, hogy megfosszák a devizahiteleseket törvényes jogaiktól, és ezzel a devizahitelesek nyakába varrják az árfolyamkockázat okozta terheket.

A Kúria határozatai bizonyítják, hogy Magyarország nem jogállam.

A jogegységi határozatokat is meg lehet támadni a demokratikus Európai fórumokon.

A PITEE egyesület meg fogja tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a demokratikus európai fórumok a lehető leghamarabb megvizsgálják a jogegységi határozatokat.

Mindenki segítségét kérjük!

A PITEE egyesület azonban túl kicsi ahhoz, hogy egyedül rá tudjuk irányítani az európai döntéshozók figyelmét a devizahitelesek jogfosztására.

Egyes pereket el tudunk indítani (Irány Strasbourg – Autó és Személyi Hitelesek, 2016.05.27), de ez nem elég ahhoz, hogy a jogegységi határozatokat gyorsan és hatékonyan megtámadjuk.

Szükségünk lesz a lehető legtöbb segítségre annak érdekében, hogy ne kelljen minden devizahitelesnek külön pert indítania.

Kérünk mindenkit, aki fel akar lépni a nemzetközi fórumokon a jogegységi határozatok ellen, hogy iratkozzon fel a levelezőlistánkra és figyelje a weboldalunkon közzétett híreket!

Hamarosan közzé fogjuk tenni a megfelelő beadványokat.

Üdvözlettel
PITEE

A Fővárosi Törvényszéken múlik hogy fizet-e osztalékot az OTP

Keresetet indítottunk az OTP Bank Nyrt. ellen május elején annak érdekében, hogy a bíróság tiltsa meg a banknak, hogy idén osztalékot fizessen.

Beperelte a PITEE az OTP-t. Fizethet-e osztalékot az OTP?
(2016.05.05)

A bank vezetősége eltitkolja a részvényesek elől, milyen pénzügyi következményei lesznek annak, ha a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megállapítja, hogy a devizahiteles törvények sértik az adósok emberi jogait.

Egy demokratikus ország, jogállami igazságszolgáltatása megtiltaná az OTP-nek, hogy osztalékot fizessen.

Kiváncsian várjuk, hogyan döntenek a magyar bíróságok.

(Figyelő 2016/20)

Az ügyvéd, aki meghúzta az OTP bajszát (Figyelő 2016/20)

Olvassa el a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott legutóbbi beadványunkat:

Irány Strasbourg – Autó és Személyi Hitelesek

Demokratikus Igazságszolgáltatást!

A PITEE egyesület vállalja azoknak a deviza alapú autóhiteleseknek és deviza alapú személyi hiteleseknek a jogi képviseletét, akik az Emberi Jogok Európai Bíróságától akarnak jogvédelmet kérni a parlament bankmentő lépéseivel szemben (2015. évi CXLV. törvény).

Az európai emberi jogokkal ellentétesnek tartjuk azt, hogy a parlament törvényi eszközökkel az adósokra terhelte az árfolyamkockázat okozta veszteségeket.

Célunk, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítést ítéljen meg a devizahitelesek részére, a parlament bankmentő törvényei miatt.

A PITEE egyesület eddig már több mint 60 adósnak segített eljárást indítani a strasbourgi bíróságon.

Az alábbi lépéseket szükséges megtennie ahhoz, hogy az Ön ügyét is el tudjuk vinni az Emberi Jogok Európai Bíróságára :

1. Három nyilatkozat kinyomtatása, kitöltés és aláírása;
   Kérelmezői űrlap (meghatalmazás);
   Felvételi kérelem;
   Nyilatkozat az alkotmánybírósági eljárásról.
   
2. A szükséges dokumentumok összeállítás és postázása;
3. Online adatlap kitöltése;
4. Részvételi díj átutalása.

A regisztráció 2016. június 30-ig lehetséges.

A regisztrációhoz szükséges egyes lépésekről részletesebben a következő oldalon tájékozódhat.

Az AB visszautasította az autóhitelesek és a személyihitelesek panaszait – Indulhatnak az újabb strasbourgi eljárások

Az Alkotmánybíróság (AB) visszautasította az autóhitelesek és a személyihitelesek panaszait (összevont ügyszám: IV/227/2016.).

summa cum laude dictatura

Az AB indoklása szerint elfogadható az, ha az Országgyűlés úgy erőszakolja ki a hitelszerződések módosítását, hogy az adós hallgatását úgy tekinti, mintha az adós beleegyezne a szerződésmódosításba (2015. évi CXLV. törvény 13. § (5) bek. és 18. § (3) bek.).

Az adósoknak joguk van kérni az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB), hogy vizsgálja meg a szerződések módosításának ezt a módját.

Az Alkotmánybíróság joggyakorlata igazolja, hogy Magyarországon nincs jogállam, mert nincsenek a hatalmi ágak elválasztva egymástól.

Az alkotmánybírák nyilvánvalóan nem értik, hogy egy jogállamban a törvényhozásnak nincs joga beleszólni magánjogi szerződésekbe.

A PITEE egyesület ismét segítséget fog nyújtani azoknak, akik a strasbourgi bírósághoz kívánnak fordulni jogvédelemért. Hamarosan elkészítjük a szükséges beadványok tervezetét, és a weboldalunkon közzétesszük a részvétel feltételeit.

A strasbourgi eljárás elindítására, az elutasító végzés kézbesítésétől számítva  6 hónap áll rendelkezésre.

A strasbourgi ügyek 30%-a a devizahiteles törvények ellen irányul

Magyarázzák a bizonyítványukat (2016.03.22.)

A PITEE egyesület segítségével már 63 devizahiteles eljárás indult a strasbourgi emberi jogi bíróságon.

Dr. Berke Barna, államtitkár, márciusban elmondta, hogy 2015 végén 136 eljárás volt folyamatban a magyar állam ellen.

Ha ehhez hozzáadjuk az idén indult devizahiteles eljárások számát, akkor jelenleg az összes eljárás kb 30% a devizahitelesek ügyében zajlik.

Az államtitkár az ügyek gyarapodásával összefüggésben rámutatott, egyre többen figyelnek Magyarországon is a strasbourgi bíróságra, ami nem baj. Az ország ezt az emberi jogi orientációt választotta és helyesen tette. Lehetnek viták, de a bíróság ítéleteit Magyarország mindig végrehatja – fűzte hozzá.
A strasbourgi ügyekről szóló jelentést ismertette Berke Barna, 2016. március 22. 19:53

Magyarország elleni eljárások száma a strasbourgi bíróságon

A devizahitelesek azt várják a strasbourgi bíróságtól, hogy vizsgálja meg a devizahiteles törvényeket.

A devizahiteles törvények ugyanis sértik a devizahitelesek emberi jogait.

Egy jogállamban nem lehet az árfolyamkockázat okozta költségeket egy törvénnyel az adósok nyakába varrni.

Böngéssze végig a bírósági ügyszámokat és nyilvántartásbavételi tájékoztatókat.

Szolgáltató bíróságok – Nyílt levél Dr. Darák Péterhez

Újabb devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozaton dolgoznak a Kúria bírái.

Adhat-e a Kúria a bírósági ítéletek tartalmát befolyásoló utasításokat a bíróságoknak?

Mit takar a “Szolgáltató Bíróságokért!” elnevezésű program?

Dr. Harangozó Attila “kenyéradó gazdájával”

Ez után érdeklődünk Dr. Darák Péternél, a Kúria elnökénél.

Arra kérjük, Dr.  Darák Pétert, hogy magyarázza el közérthetően, hogyan fér össze a „jogegységi határozat” intézménye a „tisztességes eljáráshoz” fűződő európai emberi joggal.

Beperelte a PITEE az OTP-t. Fizethet-e osztalékot az OTP?

Törvény előtti egyenlőséget!

Megtámadta a PITEE a bíróságon az OTP közgyűlésének azt a határozatát, amelyik az osztalék kifizetéséről rendelkezik.

Az Egyesület, mint részvényes, azt kéri kereset levelében, hogy a Fővárosi Törvényszék helyezze hatályon kívül a 2015. évi éves jelentés elfogadásáról és az osztalék kifizetéséről szóló döntéseket, mert a közgyűlés azokat a törvényi követelmények megsértésével hozta.

PITEE keresetlevele az OTP ellen. Közgyűlési határozat megtámadása.
[2,2 MB] (2016 május 5.)