Kilenc éve küzdünk a devizahitelesek jogaiért – Petíció 1187/2020

Kilenc évvel ezelőtt, 2011 november 11. napján, tettük közzé elemzésünket a magyarországi bankok devizahitelezéséről.

Ezt az évfordulót egy petícióval ünnepeljük!

A jogállamiságról szóló vitát könnyen eldönthetjük:

Magyarország mindaddig nem jogállam, amíg a deviza-hitelszerződések érvényben vannak.
Hpt. 213. §(1)

Olassa el a petíciónkat.

Mérföldkő vagy végállomás lesz-e az Európai Unió Bíróság döntése? (C-932/19)

Felkérjük az Európai Unió Bíróságának a bíráit, hogy hozzanak világos és egyértelmű döntést a C-932/19 számú ügyben!

Elemzés C-932/19

A devizahitelesek lassan egy évtizede küzdenek azért, hogy megszabaduljanak a deviza-hitelszerződések okozta szenvedésektől. A hitelszerződésekből eredő kötelezettségek a semmivé foszlottak 2013-ban, mert az adósoknak sikerült bizonyítaniuk, hogy a bankok megsértették a régi Hitelintézeti törvény (rHpt.) 213. § (1) bekezdését.

• A bankok nem adtak megfelelő tájékoztatást az adósoknak az árfolyamkockázatról;
• A bankok eltitkolták a szerződésekben alkalmazott költségeket (pl. árfolyamrés);
• A bankok manipulálták a kamatokat és a költségeket.

A Kúria a 6/2013 számú Polgári Jogegységi határozatával elcsalta a devizahitelesek sikerét. A Kúra 2013 óta arra a hazugságra építi a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, miszerint az adósok érdeke lenne a deviza-hitelszerződések érvényben tartása. A Kúria egy hazugságra alapozva javítja ki sorra a deviza-htelszerződések hiányosságait. A kormány erre a hazugságra alapzva nyújtotta be a devizahiteles törvényeket az Országgyűlésbe. Az Országgyűlés erre a hazugságra alapozva fogadta el a törvényeket.

Az Európai Unió Bírósága ennek a hazudozásnak vethet véget. Az Európai Unió Bíróságának döntése ugyanis rákényszerítheti a Kúria bíráit arra, hogy elismerjék azt, hogy a deviza-hitelszerződések érvényben tartása ellentétes az adósok érdekeivel.

Függessze fel az Emberi Jogok Európai Bírósága a Felhatalmazási Törvény végrehajtását!

Április elején három alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányrendeletek és törvény ellen.

A veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok ugyanis súlyosan sértik az emberi jogokat.

Ezen jogszabályok alkalmazása helyrehozhatatlan károkat okoz nap mint nap. Az Alkotmánybírósági törvény azonban nem teszi lehetővé ideiglenes intézkedés elrendelését.

Ezért kérjük az  Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy függessze fel a jogszabályok végrehajtását addig, amíg az Alkotmánybíróság ítéletet hoz.

Töltse le angol nyelvű beadványunkat. /
You can download our application in English language

Application to the European Court of Human Rights (14.04.2020)

 

Alkotmányjogi panasz a felhatalmazási törvény ellen

Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy az Országgyűlés ostoba többsége megpróbálja felszámolni a demokráciát! Ezért alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a felhatalmazási törvény ellen.

A felhatalmazási törvény ellentétes az Alaptörvénnyel, mert

1. sérti a közvetlen választások követelményét;
2. aránytalanul hosszú ideig korlátozza a választójog gyakorlását; és
3. teret enged a bírói önkénynek.

Ha az Alkotmánybíróság bírái tisztelik az alapvető jogokat, akkor meg fogják semmisíteni a felhatalmazási törvényt.

Alkotmanyjogi panasz a fizetési moratórium ellen

Alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a fizetési moratórium ellen.

Nincs a kormánynak alkotmányos felhatalmazása arra, hogy módosítsa magánjogi szerződések tartalmát.

Továbbá a fizetési moratórium kiterjesztése minden adósra sérti az arányosság követelményénet. A kormány célja a koronavírus által okozott járvány gazdasági következményeinek az enyhítése. Ezt a célt úgy lehett volna elérni, ha csak a bajba jutott adósok kapnak fizetési moratóriumot.

A fizetési moratórium kiterjesztése az összes adósra sokkal nagyobb zavarokat okoz a gazdaságban, mintha csak a rászoruló adósok kaptak volna haladékot. A kormány 47/2020 számú rendelete, tehát nem enyhíti a járvány gazdasági következményeit, hanem súlyosbítja azokat.

Ugyancsak ellentétes az arányosság elvével, hogy a szerződő feleknek külön meg kell állapodniuk egymással, ha a szerződésüket változatlan tartalommal akarják fenntartani. A szerződésekbe vetett bizalom pont azzal sérül, ha feleknek mindig fel kell készülniük arra, hogy a kormány a tudtuk nélkül módosítja a szerződéseiket.

Olvassa el ebben a bejegyzésben beadványunkat az Alkotmánybírósághoz. A beadványunkból kiderül, hány ponton sérti a rendelet az alkotmányos alapjogokat.

Alkotmányjogi panasz a vészhelyzet kihirdetése ellen

A PITEE egyesület alkotmányjogi panaszt nyújtott be ma az Alkotmánybírósághoz a Kormány 40/2020 (III.11) Korm. rendelete ellen.

Az egyesület kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a rendeletet mert az ellentétes az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésével.

Az Alaptörvény csak “elemi csapás” vagy “ipari szerencsétlenség” esetén engedi meg a vészhelyzet kihirdetését. Ezzel szemben a Kormány “tömeges megbetegedést okozó humánjárvány” miatt hirdetett vészhelyzetet. A katasztrófavédelmi törvény szerint azonban egy járvány nem elemi csapás és nem ipari szerencsétlenség.

Nyilvánvaló, hogy a kormány rendelete az Alaptörvénybe ütközik, ezért az Alkotmánybíróságnak azt meg kell semmisítenie.

Olvassa el ebben a bejegyzésben, hogy hány további ponton ellentétes a rendelet az alkotmánnyal.

Semmisek a deviazhitel szerződések! (C-260/18, Dziubak)

Az Európai Unió Bírósága 2019. október 3. napján a kukába dobta a Kásler ügyben hozott korábbi C-26/13 sz. ítéletét!

A bíróság mostani döntése egyértelműen kimondja, hogy kijavíthatatlanul semmisek azok a deviza-hitelszerződések, amelyekben tisztességtelenek az árfolyamrés alkalmazását előíró rendelkezések!

Olvadás! EUB C-260/18 sz. ítélet

Az ítélet indokolása teljesen mértékben azokon az érveken alapul, amiket a PITEE egyesület következetesen képvisel 2013 júliusa óta.

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap gazdasági elemzője szerint ez az ítélet közel 6 ezer-milliárd forint (18 milliárd Euró = 5.940.000.000.000 Forint) veszteséget okozhat a kelet euróában tevékenykedő bankoknak (Franken-Kredite werden zum Bumerang für Banken, 2019.10.03).

Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás a korrupt magyar bíróságokon! Idén tavasszal azt írtuk megtört a jég. Most összel azt írhatjuk közeledik az olvadás!

Olvasse al a C-260/18 számú döntés rövid magyarázatát.

Most dől el csökkenni fog-e a devizahitelesek tartozása a Kúria júniusi döntése után!

Frans Timmermans

Titkos tárgyalásokat folytat a Kúria “tanácsadó testülete”, a magyar kormány és az Európai Unió Bizottsága az Európai Unió Bíróságának C-51/17 (Ilyés) és C-118/17 (Dunai) számú döntéseinek a jogkövetkezményeiről. A tárgyalások legfontosabb kérdése, hogy a bankok kárpótolni fogják-e a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségekért.

A magyar bíróságok és a devizahiteles törvények évek óta jogellenesen védik a bankokat a korábbi Hitelintézeti törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdésének jogkövetkezménye elől. A devizahitelesek ügyét azért vittük az európai intézmények elé, hogy az európai intézmények kényserítsék ki ennek a jogszabálynak a betartását.

Tudjuk, hogy a Kúria, a kormány és a bankok képviselői közösen küzdenek a titkos tárgyalásokon a törvény betartása ellen!

Hívja fel Timmermans úr figyelmét arra, hogy az ő kötelessége a jogállam kikényszerítése Magyarországon!

Küldje el az alábbi emailt a felsorolt email cimekre!

Választási csalásra készül a Kúria? (EUB C-51/17)

A Kúria az Európai Választások befolyásolására készül! Ez derül ki a bíróság 2019. március 18-án kiadott sajtóközleményéből.

A Kúria elismerte, hogy választási kampány végén készül eleget tenni az Európai Unió Bíróság (EUB) C-51/17 és C-118/17 számú döntéseiben meghatározott elvárásoknak.

Az EUB ezen döntései arra kötelezik a Kúriát, hogy vizsgálja meg a deviza-hitelszerződések árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseit. Ha ezek a szerződési feltételek tisztességtelenek, akkor a deviza-hitelszerződések végrehajthatatlanná válnak, és a bankoknak kárpótolniuk kell az adósokat az árfolyamkockázat okozta veszteségekért.

A Kúria sajtóközleménye ismét világossá teszi, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkalmatlan arra, hogy biztosítsa a jogállami elvek érvényesülését.

A Kúria bírái csak akkor hoznak a devizahitelesek számára kedvező döntést, ha erre őket az Unió intézményei rákényszerítik. A döntésük időpontját viszont úgy választják meg, hogy a döntés politikai hasznát az Európai Unió ellenes politikai erők tudják lefölözni.

Olvassa el a Kúria közleményének részletes elemzését:

Megtört a jég! Fontos siker a deviazhiteleseknek (C-118/17)

A devizahiteles törvények jogtalanul varrják az adósok nyakába az árfolyamkockázat okozta veszteséget. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért!

Ezt monjda ki a Európai Unió Bíróságának (EUB) 2019. március 14-én meghozott C-118/17 számú döntése.

Az EUB a magyar bíróságokra bízza azt, hogy eldöntsék mikor és milyen módon kapnak kártérítést a devizahitelesek.

Megtört a jég! – PITEE – Curia C-118/17

Ez a döntés bizonyítja azt, hogy van értelme jogállami eszközökkel küzdeni a devizahitelesek jogaiért! A célunkat még nem értük el, mert az adósok még nem kapták meg a jogos kártérítést, de egy rendívül fontos lépéssel közelebb lettünk a célunk eléréséhez!

A PITEE egyesület 2016 novemberében javasolta a C-118/17 számú előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését (Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése, 2016.11.28). Dr. Szepesházi Péter bíró indította el az eljárást 2017 januárjában (A Budai Központi Kerületi Bíróság végzése, 2017.01.09.) Köszönjük! Dr. Lázár Dénes publikált az eljárásról a legrangosabb német szakfolyóiratban 2018 januárjában (Összeegyeztethető az Unió jogrendszerével a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlata?, 2018/01). A munkánk meghozta eredményét!

A PITEE egyesület jelenleg további három eljárást folytat az Európai Unió Bíróságán, annak érdekében, hogy az Európai Bíróság magyarul nem beszélő bírái részletes információkkal rendelkezzen a magyar bíróságok jogsértő ítélkezési gyakorlatáról (C-770/18 P, T-566/18, T-331/18).

Olvasse al a C-118/17 számú döntés rövid magyarázatát.