Nem kell devizahiteles kárpótlási törvény

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Dobrev Klára (DK) és Jakab Péter (Jobbik) a devizahitelesek átverésével kívanja egyengetni politikai karrierjét. Az Európai Unió Bíróságának C-932/19. számú ítélete alapján nincsen szükség újabb devizahiteles törvényre!

Az ítéletet alapján a magyar bíróságok kötelesek a régi Hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pontja alapján elszámoltatni a bankokat! Ha minden devizahitel semmis, akkor a bankok kötelesek visszafizetni az adósoknak a devizahitelezésen elért teljes nyereségüket.

Dobrev Klára (DK) és Jakab Péter (Jobbik) alkalmatlanok egy demokratikus jogállamban politikai tisztséget betölteni, mert törvényhozási javaslatukkal nyilvánvalóvá tették, hogy fogalmuk sincs arról mit jelent a hatalmi ágak szétválasztásának követelménye.

Felhívjuk a devizahitelesek figyelmét, hogy ne dőljenek be a hamis ígéreteknek, és ne adják szavazatukat olyan politikusokra, akik nem tudják mit jelent az, hogy jogállam.

Olvassa el a PITEE egyesület álláspontját Dobrev Klára (DK) törvényjavaslatáról.

Semmisek a Kúria devizahiteles Polgári Jogegységi Határozatai

Az Országgyűlés 2019 decemberében módósította a Polgári Jogegységi Határozat (PJE) jogi szabályozását.

Varga Judit igazságügyi miniszter azzal indokolta a módosítást, hogy a korábbi szabályozás nem felelt meg a jogállamiság elvének. A régi szabályozás ugyanis sértette a bírák személyes függetlenséget és a felek bíróság előtti meghallgatásának jogát.

Továbbá Velencei Bizottság is szorgalmazta a PJE jogi szabályozásának a módosítását, mert a bizottság álláspontja szerint a legfelsőbb bíróságok (értsd Kúria) “eseti döntéseken kívüli iránymutatásai nem jogállami megoldások“. (lsd. CDL-AD(2010)004)

Varga Judit véleménye és a Velencei Bizotság állásfoglalása megtalálható a T/8016 sz. törvényjavaslat indokolásának 166-168. oldalain.

Ezen érvelés alapján a kormány is és a Velencei Bizottság is elfogadták a PITEE egyesület állásponját, miszerint a 6/2013 és 2/2014 számú PJE-k sértik az adósok emberi jogait. A Kúria ugyanis ezeket a PJE-ket a régi szabályok szerint fogadta el.

Éppen ezért azok a bírák sértik az adósok tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogát, akik devizahieles döntéseiket ezen PJE-kre alapozzák.

Olvassa el beadványunkat az Alkotmánybírósághoz, amiben ezt az érvet felhasználtuk.

Interjú az Európai Unió Bíróságának a C-932/19 sz. ítéletéről (hitelsikerek.hu)

Ezt a döntést nagy várakozás előzte meg. A devizahitelesek ugyanis abban reménykedtek, hogy az Európai Unió Bírósága ezzel a döntésével megnyitja az utat a deviza-hitelszerződések tömeges érvénytelenítése előtt.

Az ítéletről és annak következményeiről a hitelsikerek.hu weboldalon jelen meg egy interjú a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület elnökével.

Olvassa el mi várható az EUB ítélete alapján.

Megsértette-e Brückner Gergely a Telex Etikai Kódexét?

Brückner Gergely cikket írt az Európai Unió Bíróságának C-932/19 számú ítéletéről. Brückner Gergely álláspontja szerint az ítélet a devizahitelesek számára rossz, és a devizahiteleseknek azt tanácsolja, hogy ne indítsanak pereket a bankjuk ellen.

Brückner Gergely etikátlan módon hibásan idézi a bíróság ítéletét, jogi tanácsokat ad, annak ellenére, hogy ügyvédi engedélye nincsen, továbbá elhallgat fontos információkat a devizahitelesek ügyével kapcsolatban.

Nyílt levélben kérjük Munk Veronikát és Dull Szabolcsot, a Telex.hu főszerkesztőit, hogy vizsgálják meg, vajon jogosak-e az észrevételeink Brückner Gergely cikkével kapcsolatban.

Olvassa el a nyílt levelünket!

Ha Magyarország jogállam akkor semmis minden deviza-hitelszerződés (Petíció 1187/2020)

Nyílt levelet küldtünk az Európai Parlament magyar delegációjának tagjaihoz. A levelünk célja, hogy meggyőzzük a képviselő hölgyeket és urakat arról, hogy a 2014. évi 38-as törvény súlyosan sérti a jogállamiság elvét.

Ha Magyarország meg akar felelni a jogállamiság követelményének, akkor alkalmazni kell a régi Hitelintézeti törvény 213. §-át több, mint 1,1 millió hitelszerződésre. Ez a gyakrolatban azt jelenti, hogy el kell venni a bankoktól a teljes nyereséget, amit a devizahitelezésen értek el. A nyereség teljes összegét vissza kell adni a devizahiteleseknek. Az ezzel járó gazdasági következményeket fel kell vállalni, mert a jogállamiság elve magasabb érték, mint a bankrendszer stabilitásának érdeke.

Olvassa el a nyílt levelünket!

Alkotmányjogi panaszok a választási szabályok módosításai ellen

A Országgyűlés tavaly decemberben módosította  parlamenti választások szabályait.

Az új szabályok sértik a szabad választáshoz fűződő alapjogot, mert egyre erősebben korlátozzák a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek.

Az Alkotmánybírósághoz fordultunk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a versenyfeltételek további koráltozását. Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi három módosítást:

1. Az országos lista állításához szükséges egyéni választókerületi jelöltek számának megemelését 71-re;
2. Az országos listát állító pártok eltérő összegű kampánytámogatását;
3. A parlamenti pártok kiemelt támogatását a parlamenten kívüli pártokkal szemben.

Töltse le és olvassa el a bedványainkat!

Kilenc éve küzdünk a devizahitelesek jogaiért – Petíció 1187/2020

Kilenc évvel ezelőtt, 2011 november 11. napján, tettük közzé elemzésünket a magyarországi bankok devizahitelezéséről.

Ezt az évfordulót egy petícióval ünnepeljük!

A jogállamiságról szóló vitát könnyen eldönthetjük:

Magyarország mindaddig nem jogállam, amíg a deviza-hitelszerződések érvényben vannak.
Hpt. 213. §(1)

Olassa el a petíciónkat.

Mérföldkő vagy végállomás lesz-e az Európai Unió Bíróság döntése? (C-932/19)

Felkérjük az Európai Unió Bíróságának a bíráit, hogy hozzanak világos és egyértelmű döntést a C-932/19 számú ügyben!

Elemzés C-932/19

A devizahitelesek lassan egy évtizede küzdenek azért, hogy megszabaduljanak a deviza-hitelszerződések okozta szenvedésektől. A hitelszerződésekből eredő kötelezettségek a semmivé foszlottak 2013-ban, mert az adósoknak sikerült bizonyítaniuk, hogy a bankok megsértették a régi Hitelintézeti törvény (rHpt.) 213. § (1) bekezdését.

• A bankok nem adtak megfelelő tájékoztatást az adósoknak az árfolyamkockázatról;
• A bankok eltitkolták a szerződésekben alkalmazott költségeket (pl. árfolyamrés);
• A bankok manipulálták a kamatokat és a költségeket.

A Kúria a 6/2013 számú Polgári Jogegységi határozatával elcsalta a devizahitelesek sikerét. A Kúra 2013 óta arra a hazugságra építi a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, miszerint az adósok érdeke lenne a deviza-hitelszerződések érvényben tartása. A Kúria egy hazugságra alapozva javítja ki sorra a deviza-htelszerződések hiányosságait. A kormány erre a hazugságra alapzva nyújtotta be a devizahiteles törvényeket az Országgyűlésbe. Az Országgyűlés erre a hazugságra alapozva fogadta el a törvényeket.

Az Európai Unió Bírósága ennek a hazudozásnak vethet véget. Az Európai Unió Bíróságának döntése ugyanis rákényszerítheti a Kúria bíráit arra, hogy elismerjék azt, hogy a deviza-hitelszerződések érvényben tartása ellentétes az adósok érdekeivel.

Függessze fel az Emberi Jogok Európai Bírósága a Felhatalmazási Törvény végrehajtását!

Április elején három alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányrendeletek és törvény ellen.

A veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok ugyanis súlyosan sértik az emberi jogokat.

Ezen jogszabályok alkalmazása helyrehozhatatlan károkat okoz nap mint nap. Az Alkotmánybírósági törvény azonban nem teszi lehetővé ideiglenes intézkedés elrendelését.

Ezért kérjük az  Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy függessze fel a jogszabályok végrehajtását addig, amíg az Alkotmánybíróság ítéletet hoz.

Töltse le angol nyelvű beadványunkat. /
You can download our application in English language

Application to the European Court of Human Rights (14.04.2020)

 

Alkotmányjogi panasz a felhatalmazási törvény ellen

Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy az Országgyűlés ostoba többsége megpróbálja felszámolni a demokráciát! Ezért alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a felhatalmazási törvény ellen.

A felhatalmazási törvény ellentétes az Alaptörvénnyel, mert

1. sérti a közvetlen választások követelményét;
2. aránytalanul hosszú ideig korlátozza a választójog gyakorlását; és
3. teret enged a bírói önkénynek.

Ha az Alkotmánybíróság bírái tisztelik az alapvető jogokat, akkor meg fogják semmisíteni a felhatalmazási törvényt.