Semmis a rendőrség adatkérése

A Budapesti Rendőr- Főkapitányság adatkérése nem felel meg a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) által támasztott tartalmi feltételeknek.

A Be. 74. §-a alapján a rendőrség köteles lenne tájékoztatni a címzettet arról, hogy mely esetekben engedi meg a törvény azt, hogy az adatszolgáltatást megtagadja.

A Be. 363. §-a alapján a rendőrség köteles lenne tájékoztatni a címzettet arról, hogy hogyan élhet jogorvoslattal az adatkéréssel szemben.

PITEE Team – Adatkeresbusters

A Budapesti Rendőr- Főkapitányság adatkérése nyilvánvalóan nem felel meg ezeknek a törvényi feltételeknek. Emiatt kértük a Budapesti Rendőr- Főkapitányságot, hogy vonja vissza az adatkérelmet.

Ebben a bejegyzésben elolvashatja a PITEE egyesület válaszát. ->

Feljelentés a PITEE ellen! Üzent a Rendőrség

A Budapesti Rendőr- Főkapitányság eljárást folytat rágalmazás vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.

A nyomozó hatóság megállpította, hogy a PITEE egyesület weboldalán megjelent egy cikk, amelyikben állítólag kígyót, békát és egyéb rágalmakat szórt valaki a bankok ügyvédjeire. (dr. Imre Andrásra, dr. Szabadkai Csillára és dr. Törös Juditra)

• Fegyelmi bejelentés nyerészkedő ügyvédek ellen (2023. július 31.)

A Budapesti Rendőr- Főkapitányság azt szeretné a PITEE egyesülettől megtudni, hogy ki írta ezt a cikket, mert az ügyészség vádat kíván emelni a cikk szerzője ellen.

A PITEE egyesület több, mint tízenöt éve küzd azért, hogy Magyarország egy demokratikus jogállamá váljon. Mi mindig betartjuk a törvényeket! Ezért, a törvényi keretek között, mindenben együttműködik az ügyészséggel és a rendőrséggel. 

Ugyanakkor azt várjuk el a rendőrségtől és az ügyészségtől, hogy ők is tartsák be a törvényeket.

 Olvassa el ebben a bejegyzésben a rendőrség üzenetét ->

A Budapesti Ügyvédi Kamara védi a nyerészkedő ügyvédeket

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Dr Tóth M. Gábor, megtagadta, hogy fegyelmi vizsgálatot indítson  dr. Imre András, dr. Törös Judit és dr. Szabadkai Csilla  budapesti “ügyvédek” ellen, akik közel 2.000.000 forintot húztak le különböző bírósági eljárásokban a devizahiteles adósokról.

Dr Tóth M. Gábor szerint nem követnek el fegyelmi vétséget azok az ügyvédek akik aktívan közreműködnek és személyes anyagi hasznot húznak olyan bírósági eljárásokból, amelyek célja a jog megkerülése.

Dr. Tóth M. Gábor

Érdekes lenne tudni, hogy Dr Tóth M. Gábor milyen érvekkel támasztja alá az álláspontját, de a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a döntésének az indokait eltitkolja.

Egy demokratikus jogállamban az ügyvédi kamarák kötelessége, hogy szankcionálják azokat az ügyvédeket, akik aláássák a jogrendszerbe vetett közbizalmat és hozzájárulnak az igazságszolgáltatás megcsúfolásához.

Dr. Tóth M. Gábor döntése, és különösen a döntés indokainak az eltitkolása azt a benyomást kelti, mintha a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke is inkább kiszolgálja a diktatúrát mintsem hogy megvédje a jogállamot.

Megkértük Dr. Tóth M. Gábort, hogy hozza nyilvánosságra a döntésének az indokait annak érdekében, hogy kiderüljön vajon a diktatúrát vagy a demokráciát védi-e. Mindemellett a döntés indokolása törvényi kötelessége is, ugynis mi csak akkor tudunk érdemi jogorvoslattal élni a döntése ellen, ha ismerjük a döntésének az indokait. (lsd. Ügyvédi Törvény 120. § (1) bek.)

Végezetül felhívjuk az Európai Bizottság döntéshozóit, hogy mindaddig ne adjanak anyagi támogatást Magyarországnak, amíg a Budapesti Ügyvédi Kamara megvédi a diktatúrát kiszolgáló ügyvédeket.

Hol tartanak a fegyelmi eljárások?

Két hónappal ezelőtt  fegyelmi bejelentést tettünk négy nyerészkedő ügyvéd ellen, mert elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy az ügyvédi kar egyes tagjai jelentős anyagi hasznot húznak a devizahitelesek kifosztásán.

Dr. Imre András, dr. Törös Judit, dr. Szabadkai Csilla és dr. Szabó Tamás “ügyvédek” közel 2.000.000 (kétmillió) forintot húztak le devizahiteles adósokról különböző bírósági eljárásokban. És mindez csak a jéghegy csúcsa. (Fegyelmi bejelentés nyerészkedő ügyvédek ellen! 2023.07.31.)

Azt gondoltuk, hogy az érintett ügyvédi kamarák elemi érdeke az, hogy hivatalból feltárják és szankcionálják a fegyelmi vétségeket, hiszen a nyerészkedő ügyvédek súlyosan rombolják az ügyvédi kar tekintélyét és jogállamba vetett közbizalmat.

Dr. Jakab Tamás és Dr. Török Béla megbeszélnek – Szegedi Ügyvédi Kamara

Dr. Török Béla, a Szegedi Ügyvédi Kamara Elnöke, továbbította a bejelentésüket Dr. Jakab Tamáshoz, a Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosához, aki válaszolt a bejelentésünkre.

Fegyelmi bejelentés nyerészkedő ügyvédek ellen!

Évek óta köztudott, hogy sok ügyvéd nyerészkedik a devizahitelesek nyomorán. A PITEE egyesület most négy ügyvéd esetében fegyelmi bejelentést tett a budapesti és a szegedi ügyvédi kamaráknál.

Ballról jobbra: dr. Szabó Tamás (Szeged), dr. Törös Judit, dr. Szabadkai Csilla és Dr. Imre András (Budapest)

Tudjuk, hogy ez a négy ügyvéd és a kiválasztott négy ítélet csak a jéghegy csúcsa.

Az ügyvédek egy jogállamban az igazságot szolgálják. Az igazság az, hogy minden deviza alapú kölcsönszerződés semmis (érvénytelen), mert a bankok éveken át tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmaztak. A legismertebb tisztességtelen szerződési feltétel az ún. árfolyamrés által okozott költség elrejtése volt.

Az összes bírósági ítélet ami a deviza alapú kölcsönszerződések érvényességét állítja az a jog megkerülése. Egy jogállamban elfogadhatatlan az, hogy az ügyvédi kar tagjai közreműködjenek a jog megkerülésén és megtömjék a zsebüket a jogtisztelő emberek kifosztásán.

Elvárjuk, hogy az ügyvédi kamarák fegyelmi biztosai független és pártatlan eljárásban vizsgálják meg az érintett ügyvédek tevékenységét.

Olvassa el a bejelentésünket ->

AB Panasz a devizahiteles törvények ellen (Hiánypótlás)

A devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait, mert a DH törvényeknek visszamenőneleges hatályuk van.

Az Alkotmánybírák tudják, hogy a DH törvények ellentétesek a jogállamiság elvével, mégis érvényben tartják azokat.

Tekintettel arra, hogy nincsenek jogi érvek amivel meg lehetne indokolni a DH törvények érvényben tartását az Alkotmánybíróság más úton bújik ki a döntés felelőssége alól.

Az Alkotmánybíróság a beadványokat formai hiányosságokra hivatkozva utasítja el. Ugyanis ha az Alkotmánybíróság egy beadványt formai okból utasít el, akkor nem szükséges a beadvány tartalmát is megvizsgálnia.

Ennek a stratégiának megfelelően az Alkotmánybíróság hiánypótlási felhívást küldött a PITEE egyesületnek a 2023 áprilisában benyújtott alkotmányjogi panaszara válaszul.

A hiánypótlási felhívás úgy van megfogalmazva, hogy elrettentse a jogkereső állampolgárokat az ügyük képviseletétől, mert olyan kifejezések szerepelnek benne, amelyeket a törvény nem tartalmaz.

Mi a hiánypótlási felhívásnak eleget tettünk.

Olvassa le a PITEE válaszát az AB hiánypótlási felhívására. ->

Nyílt Levél Szöllősi Györgyinek (Egyenes Beszéd, atv)

Örömmel látjuk, hogy újságok, hírportálok és most egy tv-műsor is foglalkozik az Európai Unió Bíróságának C-705/21. számú ítéletével.

A szavak helyes használatának a helyreállítása érdekében megosztottuk egy levélben észrevételeinket Szöllősi Györgyivel, az atv műsorvezetőjével.

Köszönjük neki, hogy foglalkozott a témával!

Olvassa el a nyílt levelünket ->

AB Panasz a devizahiteles törvények ellen

A devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait, mert a DH törvényeknek visszamenőneleges hatályuk van.

Az Alkotmánybíróság számtalan alkalommal vizsgálta a DH törvényeket az elmúlt 9 évben, és azokat minden alkalommal alkotmányosnak ítélte.

Magyarország mindaddig nem jogállam, amíg az Alkotmánybíróság megtagadja a jogvédelmet a visszamenőneleges hatályú jogalkotással szemben.

A PITEE egyesület ismét az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a DH törvényeket.

Olvassa le az Alkotmányjogi Panasz beadványunkat. ->

Védi-e az Európai Unió joga a devizahiteleseket? (C-705/21)

Az Európai Unió Bírósága (EUB) most csütörtökön (április 27.) készül ítéletet hirdetni a C-705/21 számú ügyben.

Ez az ügy fontos a devizahitelesek számára, mert a devizahitelesek abban reménykednek, hogy az EUB döntése rákényszeríti a bankokat egy újabb elszámolásra.

A “Hitelsikerek” interjút készített a PITEE egyesület elnökével a devizahitelesek helyzetéről, a C-705/21 számú ügyről és a bíróság ítéletének várható következményeiről.

Ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk

A magyar bíróságok súlyosan megszegik alkotmányos kötelezettségüket, azzal, hogy érvényben tartják a deviza-hitelszerződéseket. A szerződések érvényben tartása ugyanis ellentétes a régi Hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pontjával. Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a bíróságok szemet hunynak a bankok törvénysértései felett annak érdekében hogy megvédjék a bankok pénzügyi érdekeit. Arra kérjük, az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB), hogy vizsgálja meg a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatát.

A PITEE egyesület már 2014-ben és 2015-ben is kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy vizsgálja meg vajon az ún. “devizahiteles törvények” összeegyeztethetőek-e a jogállamiság elvével. A korábbi eljárásokat mind elbuktuk.

Meg vagyunk győződve arról, hogy az EJEB korábbi döntése hibásak, ezért fordulunk most ismét a bírósághoz. Ezért most elvárjuk azt is, hogy az EJEB vizsgálja felül korábbi ítéleteit.