Ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk

A magyar bíróságok súlyosan megszegik alkotmányos kötelezettségüket, azzal, hogy érvényben tartják a deviza-hitelszerződéseket. A szerződések érvényben tartása ugyanis ellentétes a régi Hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pontjával. Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a bíróságok szemet hunynak a bankok törvénysértései felett annak érdekében hogy megvédjék a bankok pénzügyi érdekeit. Arra kérjük, az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB), hogy vizsgálja meg a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatát.

A PITEE egyesület már 2014-ben és 2015-ben is kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy vizsgálja meg vajon az ún. “devizahiteles törvények” összeegyeztethetőek-e a jogállamiság elvével. A korábbi eljárásokat mind elbuktuk.

Meg vagyunk győződve arról, hogy az EJEB korábbi döntése hibásak, ezért fordulunk most ismét a bírósághoz. Ezért most elvárjuk azt is, hogy az EJEB vizsgálja felül korábbi ítéleteit.

#AllForJan Award 2021 – Nyílt levél Věra Jourová-nak

A Telex hírportál meghamisítja, elhallgatja és manipulálja a devizahitelesekkel kapcsolatos híreket. A protál főszerkesztője, Dull Szabolcs, pedig kivonja a Telex-et a társadalom demokratikus kontrollja alól. Dull Szabolcs és Brükner Gergő tevékenysége súlyosan veszélyezteti a magyar sajtó hitelességét.

Kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk Věra Jourová figyelmét arra, hogy a Telex munkatársai elfelejtették, miért kapták 2021-ben a Jan Kuciák szlovák oknyomozó újságíró emlékére alapított #AllForJan díjat.

Kérjük Věra Jourová-t, hogy győzze meg Dull Szabolcsot arról, hogy a Telex szerkesztősége csatlakozzon a Korrektor.hu öszabályozó platformhoz.

Dull Szabolcs váltja-e Gulyás Gergelyt a kormányinfó élén?

A telex.hu hírportál meghamisította az Európai Unió Bíróságának az egyik sajtóközleményét; elhallgatja, hogy a devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait; és manipulálja a devizahitelesek abból a célból, hogy az adósok ne forduljanak a bíróságokhoz jogvédelemért. A hírportál főszerkesztője, Dull Szabolcs, pedig ignorálja az etikus újságírói magatartással kapcsolatos kérdéseinket.

Az ahogyan Dull Szabolcs az etikai észrevételeinket kezeli, jól mutatja, hogy Magyarországon a demokratikus átalakulás nem politikai hanem társadalmi kihívás. Ugyanis nincs különbség Dull Szabolcs és a magyar kormány vitakultúrája között.

Olvassa el, miért lenne Dull Szabolcs tökéletesen alkalmas arra, hogy a “Kormányinfó” elnevezésű rendezvény ceremónia mesterévé váljon.

Brückner Gergő újságíró hamisít, elhallgat és manipulál (telex.hu)

Brückner Gergő megsértette az újságírók etikai kódexét azzal, ahogyan az Európai Unió Bíróságának C-932/19 számú ítéletéről tudósított.

• Gergő hamisan idézete a bíróság sajtóközleményét.
• Gergő elhallgatta, hogy a devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait.
• Gergő manipulálta a devizahiteleseket abból a célból, hogy az adósok ne forduljanak a bíróságokhoz jogvédelemért.

Teljesen felesleges a sajtószabadság egy olyan országban, ahol az újágírók hamisítanak, elhallgatnak és manipulálnak. Felkérjük a sajtószabadság mellett elkötelezett olvasókat, hogy mindaddig ne támogassák a telex.hu hírportált, amig az etikai kódex megsértésének nincsenek következményei.

Lengyel bíró, magyar bíró – két jó barát

A lengyel Alkotmánybíróság október elején tartott szóbeli ítélethirdetést a K 3/21. sz. ügyben.

A nyilvánosság érdeklődve és aggodalommal eltelve várta az ítélethirdetést, mivel a döntésnek várhatóan romboló hatása lesz Lengyelország és az Európai Unió viszonyára.

A hitelsikerek.hu weboldalon megjelent írásból megismerheti az eljárás részleteit.

Az írásból továbbá az is kiderül is, hogy a lengyel bírák és a magyar bírák jogfelfogása rendkívül hasonló.

A lengyel Alkotmánybíróság mostani döntése és a magyar bíróságok devizahiteles joggyakorlata jol mutatják, hogy a poszt-kommunista országokban elmaradt a jogi szemléletváltás vagy más kifejezéssel a jogi rendszerváltás.

Ha azt akarjuk, hogy Magarország és Lengyelország sikeres országokká váljanak, akkor meg kell változtattni a bírák gondolkodásmódját.

Lépjen át a hitelsikerek.hu weboldalra: Lengyel Alkotmánybírósági döntés az EU-s jog elsőbbrendűsége kapcsán (hitelsikerek.hu, 2021.11.03)

Eb ura fak-óff! Varga Zs. András nem királyunk!

Alkotmányjogi panasz a devizahitelesek védelmében!

Megtámadtuk a 6/2021. számú PJE határozatot és Varga Zs. András bírói kinevezését.

Varga Zs. András, politikai megbízott

A 6/2021. számú PJE határozat sérti a tisztességes eljárás követelményét, mert a PJE határozat, önkényesen, négyszintűvé alakítja át az egyébként háromszintű bírósági rendszert. (lsd. 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 41/B.~§ (1) bekezdés)

Továbbá a PJE határozat azért is sérti a tisztességes eljárás követelményét, mert annak meghozatalában részt vett Varga Zs. András, a Kúria elnöke. Egy bírósági eljárás csak akkor felel meg a tisztességes eljárás követelményének, ha abban kizárólag olyan bírák vesznek részt, akik szabályosan lettek kinevezve.

Varga Zs. András mind szakmailag mind emberileg alkalmatlan arra, hogy a Kúria elnöke legyen.

Kinevezését csak annak köszönheti, hogy a jelenlegi parlamenti többség a személyére szabta a törvényi kereteket. (lsd. Magyar Helsinki Bizottság állásfoglalása 2020. október 22. és az ENSZ ügyvédek és bíróságok függetlenségével foglalkozó különleges előadójának állásfoglalása 2021. április 15.)

Ezért Varga Zs. András részvétele a PJE megalkotásában sérti a devizahitelesek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.

Olvassa el a beadványunkat az Alkotmánybírósághoz.

Kijavítottuk az Európai Unió Bíróságának a sajtóközleményét

Az Európai Unió Bírósága hiányos és félrevezető sajtóközleményt tett közzé a C-932/19 számú ítéletről.

A közlemény hiányos, mert elhallgatja, hogy a devizahiteles törvények visszameőleges hatályúak. Pedig a visszamenőleges hatályra az Európai Központi Bank már 2014 júliusában felhívta a figyelmet.

A közlemény továbbá félrevezető, mert azt a benyomást kelti, mintha a bankok a devizahitelezés során betartották volna a hatályos törvényeket. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a bankok megsértették, többek között, a régi Hpt. 213. §-át.

Olvassa el ebben a bejegyzésben az angol nyelvű sajtóközleményünk magyar nyelvű fordítását és azt hogyan módosítottuk a EUB sajtóközleményének a hiányosságoait.

Nem kell devizahiteles kárpótlási törvény

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Dobrev Klára (DK) és Jakab Péter (Jobbik) a devizahitelesek átverésével kívanja egyengetni politikai karrierjét. Az Európai Unió Bíróságának C-932/19. számú ítélete alapján nincsen szükség újabb devizahiteles törvényre!

Az ítéletet alapján a magyar bíróságok kötelesek a régi Hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pontja alapján elszámoltatni a bankokat! Ha minden devizahitel semmis, akkor a bankok kötelesek visszafizetni az adósoknak a devizahitelezésen elért teljes nyereségüket.

Dobrev Klára (DK) és Jakab Péter (Jobbik) alkalmatlanok egy demokratikus jogállamban politikai tisztséget betölteni, mert törvényhozási javaslatukkal nyilvánvalóvá tették, hogy fogalmuk sincs arról mit jelent a hatalmi ágak szétválasztásának követelménye.

Felhívjuk a devizahitelesek figyelmét, hogy ne dőljenek be a hamis ígéreteknek, és ne adják szavazatukat olyan politikusokra, akik nem tudják mit jelent az, hogy jogállam.

Olvassa el a PITEE egyesület álláspontját Dobrev Klára (DK) törvényjavaslatáról.

Semmisek a Kúria devizahiteles Polgári Jogegységi Határozatai

Az Országgyűlés 2019 decemberében módósította a Polgári Jogegységi Határozat (PJE) jogi szabályozását.

Varga Judit igazságügyi miniszter azzal indokolta a módosítást, hogy a korábbi szabályozás nem felelt meg a jogállamiság elvének. A régi szabályozás ugyanis sértette a bírák személyes függetlenséget és a felek bíróság előtti meghallgatásának jogát.

Továbbá Velencei Bizottság is szorgalmazta a PJE jogi szabályozásának a módosítását, mert a bizottság álláspontja szerint a legfelsőbb bíróságok (értsd Kúria) “eseti döntéseken kívüli iránymutatásai nem jogállami megoldások“. (lsd. CDL-AD(2010)004)

Varga Judit véleménye és a Velencei Bizotság állásfoglalása megtalálható a T/8016 sz. törvényjavaslat indokolásának 166-168. oldalain.

Ezen érvelés alapján a kormány is és a Velencei Bizottság is elfogadták a PITEE egyesület állásponját, miszerint a 6/2013 és 2/2014 számú PJE-k sértik az adósok emberi jogait. A Kúria ugyanis ezeket a PJE-ket a régi szabályok szerint fogadta el.

Éppen ezért azok a bírák sértik az adósok tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogát, akik devizahieles döntéseiket ezen PJE-kre alapozzák.

Olvassa el beadványunkat az Alkotmánybírósághoz, amiben ezt az érvet felhasználtuk.

Interjú az Európai Unió Bíróságának a C-932/19 sz. ítéletéről (hitelsikerek.hu)

Ezt a döntést nagy várakozás előzte meg. A devizahitelesek ugyanis abban reménykedtek, hogy az Európai Unió Bírósága ezzel a döntésével megnyitja az utat a deviza-hitelszerződések tömeges érvénytelenítése előtt.

Az ítéletről és annak következményeiről a hitelsikerek.hu weboldalon jelen meg egy interjú a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület elnökével.

Olvassa el mi várható az EUB ítélete alapján.