Lengyel bíró, magyar bíró – két jó barát

2021. november 3.

A lengyel Alkotmánybíróság október elején tartott szóbeli ítélethirdetést a K 3/21. sz. ügyben.

A nyilvánosság érdeklődve és aggodalommal eltelve várta az ítélethirdetést, mivel a döntésnek várhatóan romboló hatása lesz Lengyelország és az Európai Unió viszonyára.

A hitelsikerek.hu weboldalon megjelent írásból megismerheti az eljárás részleteit.

Az írásból továbbá az is kiderül is, hogy a lengyel bírák és a magyar bírák jogfelfogása rendkívül hasonló.

A lengyel Alkotmánybíróság mostani döntése és a magyar bíróságok devizahiteles joggyakorlata jol mutatják, hogy a poszt-kommunista országokban elmaradt a jogi szemléletváltás vagy más kifejezéssel a jogi rendszerváltás.

Ha azt akarjuk, hogy Magarország és Lengyelország sikeres országokká váljanak, akkor meg kell változtattni a bírák gondolkodásmódját.

Lépjen át a hitelsikerek.hu weboldalra: Lengyel Alkotmánybírósági döntés az EU-s jog elsőbbrendűsége kapcsán (hitelsikerek.hu, 2021.11.03)

Olvass tovább »


Eb ura fak-óff! Varga Zs. András nem királyunk!

2021. november 2.

Alkotmányjogi panasz a devizahitelesek védelmében!

Megtámadtuk a 6/2021. számú PJE határozatot és Varga Zs. András bírói kinevezését.

Varga Zs András Kúria - Orbán politikai megbizott

Varga Zs. András, politikai megbízott

A 6/2021. számú PJE határozat sérti a tisztességes eljárás követelményét, mert a PJE határozat, önkényesen, négyszintűvé alakítja át az egyébként háromszintű bírósági rendszert. (lsd. 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 41/B.~§ (1) bekezdés)

Továbbá a PJE határozat azért is sérti a tisztességes eljárás követelményét, mert annak meghozatalában részt vett Varga Zs. András, a Kúria elnöke. Egy bírósági eljárás csak akkor felel meg a tisztességes eljárás követelményének, ha abban kizárólag olyan bírák vesznek részt, akik szabályosan lettek kinevezve.

Varga Zs. András mind szakmailag mind emberileg alkalmatlan arra, hogy a Kúria elnöke legyen.

Kinevezését csak annak köszönheti, hogy a jelenlegi parlamenti többség a személyére szabta a törvényi kereteket. (lsd. Magyar Helsinki Bizottság állásfoglalása 2020. október 22. és az ENSZ ügyvédek és bíróságok függetlenségével foglalkozó különleges előadójának állásfoglalása 2021. április 15.)

Ezért Varga Zs. András részvétele a PJE megalkotásában sérti a devizahitelesek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.

Olvassa el a beadványunkat az Alkotmánybírósághoz.

Olvass tovább »


Kijavítottuk az Európai Unió Bíróságának a sajtóközleményét

2021. szeptember 24.

Kijavitottuk az Europai Birosag SajtokozlemenyetAz Európai Unió Bírósága hiányos és félrevezető sajtóközleményt tett közzé a C-932/19 számú ítéletről.

A közlemény hiányos, mert elhallgatja, hogy a devizahiteles törvények visszameőleges hatályúak. Pedig a visszamenőleges hatályra az Európai Központi Bank már 2014 júliusában felhívta a figyelmet.

A közlemény továbbá félrevezető, mert azt a benyomást kelti, mintha a bankok a devizahitelezés során betartották volna a hatályos törvényeket. Ez nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a bankok megsértették, többek között, a régi Hpt. 213. §-át.

Olvassa el ebben a bejegyzésben az angol nyelvű sajtóközleményünk magyar nyelvű fordítását és azt hogyan módosítottuk a EUB sajtóközleményének a hiányosságoait.

Olvass tovább »


Nem kell devizahiteles kárpótlási törvény

2021. szeptember 22.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Dobrev Klára (DK) és Jakab Péter (Jobbik) a devizahitelesek átverésével kívanja egyengetni politikai karrierjét. Az Európai Unió Bíróságának C-932/19. számú ítélete alapján nincsen szükség újabb devizahiteles törvényre!

Az ítéletet alapján a magyar bíróságok kötelesek a régi Hitelintézeti törvény 213. § (1) bek. c) pontja alapján elszámoltatni a bankokat! Ha minden devizahitel semmis, akkor a bankok kötelesek visszafizetni az adósoknak a devizahitelezésen elért teljes nyereségüket.

stopdobrevstopjakab-szoveggel

Dobrev Klára (DK) és Jakab Péter (Jobbik) alkalmatlanok egy demokratikus jogállamban politikai tisztséget betölteni, mert törvényhozási javaslatukkal nyilvánvalóvá tették, hogy fogalmuk sincs arról mit jelent a hatalmi ágak szétválasztásának követelménye.

Felhívjuk a devizahitelesek figyelmét, hogy ne dőljenek be a hamis ígéreteknek, és ne adják szavazatukat olyan politikusokra, akik nem tudják mit jelent az, hogy jogállam.

Olvassa el a PITEE egyesület álláspontját Dobrev Klára (DK) törvényjavaslatáról.

Olvass tovább »


Semmisek a Kúria devizahiteles Polgári Jogegységi Határozatai

2021. szeptember 16.

Az Országgyűlés 2019 decemberében módósította a Polgári Jogegységi Határozat (PJE) jogi szabályozását.

Varga Judit igazságügyi miniszter azzal indokolta a módosítást, hogy a korábbi szabályozás nem felelt meg a jogállamiság elvének. A régi szabályozás ugyanis sértette a bírák személyes függetlenséget és a felek bíróság előtti meghallgatásának jogát.

Továbbá Velencei Bizottság is szorgalmazta a PJE jogi szabályozásának a módosítását, mert a bizottság álláspontja szerint a legfelsőbb bíróságok (értsd Kúria) “eseti döntéseken kívüli iránymutatásai nem jogállami megoldások“. (lsd. CDL-AD(2010)004)

Varga Judit véleménye és a Velencei Bizotság állásfoglalása megtalálható a T/8016 sz. törvényjavaslat indokolásának 166-168. oldalain.

Ezen érvelés alapján a kormány is és a Velencei Bizottság is elfogadták a PITEE egyesület állásponját, miszerint a 6/2013 és 2/2014 számú PJE-k sértik az adósok emberi jogait. A Kúria ugyanis ezeket a PJE-ket a régi szabályok szerint fogadta el.

Éppen ezért azok a bírák sértik az adósok tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogát, akik devizahieles döntéseiket ezen PJE-kre alapozzák.

Olvassa el beadványunkat az Alkotmánybírósághoz, amiben ezt az érvet felhasználtuk.

Olvass tovább »

Interjú az Európai Unió Bíróságának a C-932/19 sz. ítéletéről (hitelsikerek.hu)

2021. szeptember 10.

Ezt a döntést nagy várakozás előzte meg. A devizahitelesek ugyanis abban reménykedtek, hogy az Európai Unió Bírósága ezzel a döntésével megnyitja az utat a deviza-hitelszerződések tömeges érvénytelenítése előtt.

Az ítéletről és annak következményeiről a hitelsikerek.hu weboldalon jelen meg egy interjú a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület elnökével.

Olvassa el mi várható az EUB ítélete alapján.


Megsértette-e Brückner Gergely a Telex Etikai Kódexét?

2021. szeptember 10.

Brückner Gergely cikket írt az Európai Unió Bíróságának C-932/19 számú ítéletéről. Brückner Gergely álláspontja szerint az ítélet a devizahitelesek számára rossz, és a devizahiteleseknek azt tanácsolja, hogy ne indítsanak pereket a bankjuk ellen.

Munk-Veronika-Dull-Szabolcs-Bruckner Gergely-Telex

Brückner Gergely etikátlan módon hibásan idézi a bíróság ítéletét, jogi tanácsokat ad, annak ellenére, hogy ügyvédi engedélye nincsen, továbbá elhallgat fontos információkat a devizahitelesek ügyével kapcsolatban.

Nyílt levélben kérjük Munk Veronikát és Dull Szabolcsot, a Telex.hu főszerkesztőit, hogy vizsgálják meg, vajon jogosak-e az észrevételeink Brückner Gergely cikkével kapcsolatban.

Olvassa el a nyílt levelünket!

Olvass tovább »


Ha Magyarország jogállam akkor semmis minden deviza-hitelszerződés (Petíció 1187/2020)

2021. február 9.

Nyílt levelet küldtünk az Európai Parlament magyar delegációjának tagjaihoz. A levelünk célja, hogy meggyőzzük a képviselő hölgyeket és urakat arról, hogy a 2014. évi 38-as törvény súlyosan sérti a jogállamiság elvét.

Ha Magyarország meg akar felelni a jogállamiság követelményének, akkor alkalmazni kell a régi Hitelintézeti törvény 213. §-át több, mint 1,1 millió hitelszerződésre. Ez a gyakrolatban azt jelenti, hogy el kell venni a bankoktól a teljes nyereséget, amit a devizahitelezésen értek el. A nyereség teljes összegét vissza kell adni a devizahiteleseknek. Az ezzel járó gazdasági következményeket fel kell vállalni, mert a jogállamiság elve magasabb érték, mint a bankrendszer stabilitásának érdeke.

Olvassa el a nyílt levelünket!

Olvass tovább »


Alkotmányjogi panaszok a választási szabályok módosításai ellen

2021. február 5.

A Országgyűlés tavaly decemberben módosította  parlamenti választások szabályait.

Az új szabályok sértik a szabad választáshoz fűződő alapjogot, mert egyre erősebben korlátozzák a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek.

Az Alkotmánybírósághoz fordultunk annak érdekében, hogy megakadályozzuk a versenyfeltételek további koráltozását. Kérjük az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az alábbi három módosítást:

  1. Az országos lista állításához szükséges egyéni választókerületi jelöltek számának megemelését 71-re;
  2. Az országos listát állító pártok eltérő összegű kampánytámogatását;
  3. A parlamenti pártok kiemelt támogatását a parlamenten kívüli pártokkal szemben.

Töltse le és olvassa el a bedványainkat!

Olvass tovább »


Kilenc éve küzdünk a devizahitelesek jogaiért – Petíció 1187/2020

2020. november 11.

Kilenc évvel ezelőtt, 2011 november 11. napján, tettük közzé elemzésünket a magyarországi bankok devizahitelezéséről.

Ezt az évfordulót egy petícióval ünnepeljük!

A jogállamiságról szóló vitát könnyen eldönthetjük:

Magyarország mindaddig nem jogállam, amíg a deviza-hitelszerződések érvényben vannak.
Hpt. 213. §(1)

Olassa el a petíciónkat.

Olvass tovább »