Függessze fel az Emberi Jogok Európai Bírósága a Felhatalmazási Törvény végrehajtását!

2020. április 14.

European Court of Human RightsÁprilis elején három alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz a veszélyhelyzettel kapcsolatos kormányrendeletek és törvény ellen.

A veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok ugyanis súlyosan sértik az emberi jogokat.

Ezen jogszabályok alkalmazása helyrehozhatatlan károkat okoz nap mint nap. Az Alkotmánybírósági törvény azonban nem teszi lehetővé ideiglenes intézkedés elrendelését.

Ezért kérjük az  Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy függessze fel a jogszabályok végrehajtását addig, amíg az Alkotmánybíróság ítéletet hoz.

Töltse le angol nyelvű beadványunkat. /
You can download our application in English language

Application to the European Court of Human Rights  (14.04.2020)

Application to the European Court of Human Rights (14.04.2020)

 

Olvass tovább »


Alkotmányjogi panasz a felhatalmazási törvény ellen

2020. április 8.

Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy az Országgyűlés ostoba többsége megpróbálja felszámolni a demokráciát! Ezért alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a felhatalmazási törvény ellen.

A felhatalmazási törvény ellentétes az Alaptörvénnyel, mert

  1. sérti a közvetlen választások követelményét;
  2. aránytalanul hosszú ideig korlátozza a választójog gyakorlását; és
  3. teret enged a bírói önkénynek.

Ha az Alkotmánybíróság bírái tisztelik az alapvető jogokat, akkor meg fogják semmisíteni a felhatalmazási törvényt.

Olvass tovább »


Alkotmanyjogi panasz a fizetési moratórium ellen

2020. április 6.

Alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a fizetési moratórium ellen.

Orban Viktor Nekem 133 bator ember kell (Fuhrerkult)

Nincs a kormánynak alkotmányos felhatalmazása arra, hogy módosítsa magánjogi szerződések tartalmát.

Továbbá a fizetési moratórium kiterjesztése minden adósra sérti az arányosság követelményénet. A kormány célja a koronavírus által okozott járvány gazdasági következményeinek az enyhítése. Ezt a célt úgy lehett volna elérni, ha csak a bajba jutott adósok kapnak fizetési moratóriumot.

A fizetési moratórium kiterjesztése az összes adósra sokkal nagyobb zavarokat okoz a gazdaságban, mintha csak a rászoruló adósok kaptak volna haladékot. A kormány 47/2020 számú rendelete, tehát nem enyhíti a járvány gazdasági következményeit, hanem súlyosbítja azokat.

Ugyancsak ellentétes az arányosság elvével, hogy a szerződő feleknek külön meg kell állapodniuk egymással, ha a szerződésüket változatlan tartalommal akarják fenntartani. A szerződésekbe vetett bizalom pont azzal sérül, ha feleknek mindig fel kell készülniük arra, hogy a kormány a tudtuk nélkül módosítja a szerződéseiket.

Olvassa el ebben a bejegyzésben beadványunkat az Alkotmánybírósághoz. A beadványunkból kiderül, hány ponton sérti a rendelet az alkotmányos alapjogokat.

Olvass tovább »


Alkotmányjogi panasz a vészhelyzet kihirdetése ellen

2020. március 31.

A PITEE egyesület alkotmányjogi panaszt nyújtott be ma az Alkotmánybírósághoz a Kormány 40/2020 (III.11) Korm. rendelete ellen.

Az egyesület kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a rendeletet mert az ellentétes az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésével.

Az Alaptörvény csak “elemi csapás” vagy “ipari szerencsétlenség” esetén engedi meg a vészhelyzet kihirdetését. Ezzel szemben a Kormány “tömeges megbetegedést okozó humánjárvány” miatt hirdetett vészhelyzetet. A katasztrófavédelmi törvény szerint azonban egy járvány nem elemi csapás és nem ipari szerencsétlenség.

Nyilvánvaló, hogy a kormány rendelete az Alaptörvénybe ütközik, ezért az Alkotmánybíróságnak azt meg kell semmisítenie.

Olvassa el ebben a bejegyzésben, hogy hány további ponton ellentétes a rendelet az alkotmánnyal.

Olvass tovább »


Semmisek a deviazhitel szerződések! (C-260/18, Dziubak)

2019. október 4.

Az Európai Unió Bírósága 2019. október 3. napján a kukába dobta a Kásler ügyben hozott korábbi C-26/13 sz. ítéletét!

A bíróság mostani döntése egyértelműen kimondja, hogy kijavíthatatlanul semmisek azok a deviza-hitelszerződések, amelyekben tisztességtelenek az árfolyamrés alkalmazását előíró rendelkezések!

Olvadás! EUB C-260/18 sz. ítélet

Olvadás! EUB C-260/18 sz. ítélet

Az ítélet indokolása teljesen mértékben azokon az érveken alapul, amiket a PITEE egyesület következetesen képvisel 2013 júliusa óta.

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap gazdasági elemzője szerint ez az ítélet közel 6 ezer-milliárd forint (18 milliárd Euró = 5.940.000.000.000 Forint) veszteséget okozhat a kelet euróában tevékenykedő bankoknak (Franken-Kredite werden zum Bumerang für Banken, 2019.10.03).

Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás a korrupt magyar bíróságokon! Idén tavasszal azt írtuk megtört a jég. Most összel azt írhatjuk közeledik az olvadás!

Olvasse al a C-260/18 számú döntés rövid magyarázatát.

Olvass tovább »


Most dől el csökkenni fog-e a devizahitelesek tartozása a Kúria júniusi döntése után!

2019. május 6.

Frans Timmermans

Titkos tárgyalásokat folytat a Kúria “tanácsadó testülete”, a magyar kormány és az Európai Unió Bizottsága az Európai Unió Bíróságának C-51/17 (Ilyés) és C-118/17 (Dunai) számú döntéseinek a jogkövetkezményeiről. A tárgyalások legfontosabb kérdése, hogy a bankok kárpótolni fogják-e a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségekért.

A magyar bíróságok és a devizahiteles törvények évek óta jogellenesen védik a bankokat a korábbi Hitelintézeti törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdésének jogkövetkezménye elől. A devizahitelesek ügyét azért vittük az európai intézmények elé, hogy az európai intézmények kényserítsék ki ennek a jogszabálynak a betartását.

Tudjuk, hogy a Kúria, a kormány és a bankok képviselői közösen küzdenek a titkos tárgyalásokon a törvény betartása ellen!

Hívja fel Timmermans úr figyelmét arra, hogy az ő kötelessége a jogállam kikényszerítése Magyarországon!

Küldje el az alábbi emailt a felsorolt email cimekre!

Olvass tovább »


Választási csalásra készül a Kúria? (EUB C-51/17)

2019. március 20.

A Kúria az Európai Választások befolyásolására készül! Ez derül ki a bíróság 2019. március 18-án kiadott sajtóközleményéből.

A Kúria elismerte, hogy választási kampány végén készül eleget tenni az Európai Unió Bíróság (EUB) C-51/17 és C-118/17 számú döntéseiben meghatározott elvárásoknak.

Az EUB ezen döntései arra kötelezik a Kúriát, hogy vizsgálja meg a deviza-hitelszerződések árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseit. Ha ezek a szerződési feltételek tisztességtelenek, akkor a deviza-hitelszerződések végrehajthatatlanná válnak, és a bankoknak kárpótolniuk kell az adósokat az árfolyamkockázat okozta veszteségekért.

A Kúria sajtóközleménye ismét világossá teszi, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkalmatlan arra, hogy biztosítsa a jogállami elvek érvényesülését.

A Kúria bírái csak akkor hoznak a devizahitelesek számára kedvező döntést, ha erre őket az Unió intézményei rákényszerítik. A döntésük időpontját viszont úgy választják meg, hogy a döntés politikai hasznát az Európai Unió ellenes politikai erők tudják lefölözni.

Olvassa el a Kúria közleményének részletes elemzését:

Olvass tovább »