Az Alkotmánybíróság elutasította a devizahitelesek beadványait

Az Alkotmánybíróság 2015. február 23. napján elutasította a devizahitelesek beadványait.

Az alkotmánybírák közel négy hónapig gondolkoztak a beadványokon és végül arra az eredményre jutottak, hogy a beadványok nincsenek megindokolva, ezért formai okokból el kell utasítani őket.

Kivonat az indoklásból: A panaszok nem tartalmazzák „az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont], illetve az „indítványban foglalt kérelem részletes indokolását” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az indítványozók a megjelölt törvényi rendelkezések alaptörvényellenességét ugyanis pusztán állították, azonban nem fejtették ki, hogy véleményük szerint konkrétan mely támadott norma mely alaptörvényi rendelkezéssel ellentétes, s a vélt alapjogi sérelem miben áll. (IV/1839/2014)

Az AB álláspontja szerint nem elegendő ok egy törvény alkotmányellenességének a megállapításához az, ha a egy törvény sérti a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét.

Az AB elutasító határozatai megnyitják az utat az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

A forintosításról

2015. február 1-jén hatályba lépet az ún. “forintosítási” törvény. A törvény értelmében a bankok átváltják forintra az adósok tartozásait és új – forintban kifejezett – havi törlesztő részletet állapítanak meg (2014. évi LXXVII. tv.).

Ezzel a két lépéssel megszűnik a szerződésekben az árfolyamkockázat. Mostantól a havi törlesztő részlet összege kiszámítható lesz. E miatt viszont az adósoknak lényegesen több pénzt kell majd visszafizetniük a bankoknak, mint amennyi pénzt eredetileg kölcsönként felvettek. (Akarja-e Ön egy életen át nyögni ennek az elszámolásnak a terheit?, 2014.11.03.)

A bankok hamarosan elkezdik levélben tájékoztatni az ügyfeleiket megnövekedett tartozás összegéről.

A forintosítási törvényt összeegyeztethetetlennek tartjuk az európai jogállami hagyományokkal.
Az európai jogállami hagyományok szerint ugyanis, a parlament nem avatkozhat be polgári jogi jogviszonyokba.

Emberi Jogok Európai Bírósága

A forintosítási törvényről az Emberi Jogok Európai Bírósága fogja kimondani a végső szót. (A devizahitelesek ügye foglalkoztatja az európai demokratikus intézményeket, 2015.01.05.)

Ebben a bejegyzésben arról tájékozódhat, mit érdemes a fogyasztóknak tenni addig, amíg a Emberi Jogok Európai Bírósága döntést hoz a törvényről.

Elindult az első devizahiteles kereset strasbourgi bírósághoz

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2015. január 25.

Elindult az első devizahiteles kereset strasbourgi bírósághoz. Az Alkotmánybíróság több hónapja szándékosan nem tűzi napirendjére a devizahitelesek alkotmányjogi panaszait. Az Alkotmánybíróság ezzel megsérti a devizahitelesek emberi jogait. 

 

Alkotmánybíróság

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke védi a devizahitelesek emberi jogait arra vonatkozóan, hogy az elindított kereseteikről a bíróságok ésszerű időn belül döntsenek. Az egyezmény alapján az Alkotmánybíróságnak kötelessége lenne a devizahitelesek panaszait napirendre venni és azokról döntést hozni.

Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság ennek a kötelezettségének szándékosan nem tesz eleget, a devizahitelesek a strasbourgi bírósághoz fordulhatnak jogvédelemért.

A törvények benemtartásának kultúrája – Nyílt levél Bokros Lajosnak

Modern Magyarország Mozgalom Párt
Bokros Lajos
kapcsolat@moma.hu

Bokros Lajos – MoMa

Tisztelt Bokros Lajos!

Néhány nappal ezelőtt elküldtük Önnek a PITEE egyesület angol nyelvű sajtóközleményét arról, hogy az Európai Bizottsághoz fordultunk a devizahiteles törvények miatt.

A közleményt azért küldtük el Önnek is, mert szeretnénk meggyőzni arról, hogy vizsgálja felül az álláspontját a Kúria második jogegységi határozatáról a lakossági devizahitelezés tárgyában. (A jogállam utolsó bástyája, 2014.06.17.)

Közérdekű Kereset a CIB Lizing Zrt. ellen – Tárgyalás ma a Fővárosi Törvényszéken

Ma folytatódik a CIB Lízing Zrt. ellen indított közérdekű kereset tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken (2015.01.06, 13:30, Varsányi Irén utca 40-44).

Alperes

Ebben az eljárásban az egyesületet Dr. Bihari Krisztina ügyvéd képviseli.

Töltse le a legutóbbi tárgyalás jegyzőkönyvét:

  Jegyzőkönyv (2014.11.04.) [66 KB]

Idézés

A devizahitelesek ügye foglalkoztatja az európai demokratikus intézményeket

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2015. január 5.

Az Európai Bizottság vizsgálja a devizahiteles törvényeket, és az Alkotmánybíróság kapcsolódó határozatait. Hamarosan elindul a devizahitelesek első perhulláma az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Vĕra Jourová, igazságügy és fogyasztóvédelm

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) tavaly júliusban felhívta az Igazságügyi Miniszter figyelmét arra, hogy a devizahiteles törvények több szempontból is ellentétesek az európai jogállami hagyományokkal.

Egy demokratikus jogállamban az igazságszolgáltatás ugyanis kizárólag a bíróságok feladata. Emiatt sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét az, ha a parlament törvénnyel beavatkozik a devizahitelesek és a bankok közötti jogvitákba.

Boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánunk!

Kedves Olvasóink!

Örülünk, hogy figyelemmel követték munkánkat az elmúlt év során!

Idén novemberben volt a harmadik évfordulója annak, hogy elkezdtünk jogállami eszközökkel küzdeni a deviza hitelek semmissé nyilvánítása érdekében.

Az idei év eredményei mutatják, hogy a lassú víz, partot mos.