A Budapesti Ügyvédi Kamara védi a nyerészkedő ügyvédeket

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Dr Tóth M. Gábor, megtagadta, hogy fegyelmi vizsgálatot indítson  dr. Imre András, dr. Törös Judit és dr. Szabadkai Csilla  budapesti “ügyvédek” ellen, akik közel 2.000.000 forintot húztak le különböző bírósági eljárásokban a devizahiteles adósokról.

Dr Tóth M. Gábor szerint nem követnek el fegyelmi vétséget azok az ügyvédek akik aktívan közreműködnek és személyes anyagi hasznot húznak olyan bírósági eljárásokból, amelyek célja a jog megkerülése.

Dr. Tóth M. Gábor

Érdekes lenne tudni, hogy Dr Tóth M. Gábor milyen érvekkel támasztja alá az álláspontját, de a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a döntésének az indokait eltitkolja.

Egy demokratikus jogállamban az ügyvédi kamarák kötelessége, hogy szankcionálják azokat az ügyvédeket, akik aláássák a jogrendszerbe vetett közbizalmat és hozzájárulnak az igazságszolgáltatás megcsúfolásához.

Dr. Tóth M. Gábor döntése, és különösen a döntés indokainak az eltitkolása azt a benyomást kelti, mintha a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke is inkább kiszolgálja a diktatúrát mintsem hogy megvédje a jogállamot.

Megkértük Dr. Tóth M. Gábort, hogy hozza nyilvánosságra a döntésének az indokait annak érdekében, hogy kiderüljön vajon a diktatúrát vagy a demokráciát védi-e. Mindemellett a döntés indokolása törvényi kötelessége is, ugynis mi csak akkor tudunk érdemi jogorvoslattal élni a döntése ellen, ha ismerjük a döntésének az indokait. (lsd. Ügyvédi Törvény 120. § (1) bek.)

Végezetül felhívjuk az Európai Bizottság döntéshozóit, hogy mindaddig ne adjanak anyagi támogatást Magyarországnak, amíg a Budapesti Ügyvédi Kamara megvédi a diktatúrát kiszolgáló ügyvédeket.

Dull Szabolcs váltja-e Gulyás Gergelyt a kormányinfó élén?

A telex.hu hírportál meghamisította az Európai Unió Bíróságának az egyik sajtóközleményét; elhallgatja, hogy a devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait; és manipulálja a devizahitelesek abból a célból, hogy az adósok ne forduljanak a bíróságokhoz jogvédelemért. A hírportál főszerkesztője, Dull Szabolcs, pedig ignorálja az etikus újságírói magatartással kapcsolatos kérdéseinket.

Az ahogyan Dull Szabolcs az etikai észrevételeinket kezeli, jól mutatja, hogy Magyarországon a demokratikus átalakulás nem politikai hanem társadalmi kihívás. Ugyanis nincs különbség Dull Szabolcs és a magyar kormány vitakultúrája között.

Olvassa el, miért lenne Dull Szabolcs tökéletesen alkalmas arra, hogy a “Kormányinfó” elnevezésű rendezvény ceremónia mesterévé váljon.

Brückner Gergő újságíró hamisít, elhallgat és manipulál (telex.hu)

Brückner Gergő megsértette az újságírók etikai kódexét azzal, ahogyan az Európai Unió Bíróságának C-932/19 számú ítéletéről tudósított.

• Gergő hamisan idézete a bíróság sajtóközleményét.
• Gergő elhallgatta, hogy a devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait.
• Gergő manipulálta a devizahiteleseket abból a célból, hogy az adósok ne forduljanak a bíróságokhoz jogvédelemért.

Teljesen felesleges a sajtószabadság egy olyan országban, ahol az újágírók hamisítanak, elhallgatnak és manipulálnak. Felkérjük a sajtószabadság mellett elkötelezett olvasókat, hogy mindaddig ne támogassák a telex.hu hírportált, amig az etikai kódex megsértésének nincsenek következményei.

Küldjön Nyílt levelet az Európai Parlament képviselőinek – Tisztelt Sargentini Képviselő Asszony!

Judith SARGENTINI

Az Európai Parlament képviselői jelenleg azt vizsgálják, hogy Magyarország kormánya, parlamentje és bíróságai szervei tiszteletben tartják-e a demokratikus jogállami értékeket (2017/2131(INL)).

A vizsgálatot Judit Sargentini képviselőj asszony vezeti.

Judit Sargentini hollandiai politikus, aki a zöld párt színeiben lett parlamenti képviselő.

Kérjük, küldje el az általunk megfogalmazott nyílt levelet Sargentini képviselő asszonynak és kollégáinak, annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmét a devizahitelesek elnyomására!

Ebben a bejegyzésben találja a nyílt levelünk szövegét.

Küldjön nyílt levelet az Európatanács főtitkárának elnökéhez – Tisztelt Jagland úr

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jelenleg több eljárásban is vizsgálja a magyar devizahiteles törvények jogszerűségét. A Velencei Bizottság pedig már több szakvéleményt is készített a magyar bírósági rendszer működéséről.

Thornbjørn Jagland

Jagland úr az Európa Tanács főtitkára. Jagland úr vezeti azt a nemzetközi szervezetet, amelyinek részei az Emberi Jogok Európai Bírósága, és a Velencei Bizottság. Jagland úrnak lehetősége van arra, hogy kezdeményezze a magyar Alkotmánybíróság joggyakorlatának felülvizsgálatát.

Kérjük, küldje el az általunk megfogalmazott nyílt levelet Jagland úrnak és kollégáinak, annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmét a devizahitelesek elnyomására! Az Európa Tanács közel 70 éve őrködik az emberi jogok betartása felett.

Itt az ideje, hogy az Európa Tanács vezetője tegyen végre érdemi lépéseket a devizahitelesek jogainak tiszteletbentartásáert!

Ebben a bejegyzésben találja a nyílt levelünk szövegét.

Hiánypótlási Beadvány – AB Panasz az önálló zálogjog ellen

Ismét lecsapott Dr. Bitskey Botond, a diktatúra főtitkára, a jogkereső állampolgárokra.

Dr. Bitskey szerint, a decemberben közzétett Alkotmánybírósági panasz beadványunk, nem tartalmaz „alkotmányjogilag értékelhető érvekkel alátámasztott indokolást”.

Dr. Bitskey Botond, a diktatúra pribékje

A főtitkár úr kilátásba helyezi, hogy elutasítja a benyújtott alkotmányjogi panaszokat, ha nem ad be mindenki 30 napon belül egy hiánypótlási beadványt.

Ebben a bejegyzésben közzé tesszük a hiánypótlási beadványunk mintáját.

SZAVAZZON a bejegyzés végén: Ön milyen munkát adna Dr Bitskey Botondnak egy jogállami rendszerváltás után?

Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése

Kedves Kollegák!

Ebben a bejegyzésben egy előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséhez szükséges kérelem van. A kérelmet bárki szabadon felhasználhatja.

A kérelem célja felhívni az Európai Bíróság figyelmét arra, hogy a bíróságok Magyarországon fenntartások nélkül végrehajtják a Kúria és az Országgyűlés utasításait.

A Kúria jogegységi döntései és a devizahiteles törvények egyaránt azzal a céllal készültek, hogy megakadályozzák a devizahitelesek sikeres jogérvényesítését.

A mellékelt kérelemben megfogalmazott három kérdés rávilágít a bírósági eljárások legfontosabb hibáira.

Kérelem – Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése [1,3 MB]

A devizahiteles törvényeket már vizsgálja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (ügyszám 27154/15) és az Európai Bizottság (ügyszám EU-Pilot 8572/15). A mellékelt kérelemmel elérhetjük azt, hogy az Európai Bíróság is foglalkozzon a devizahitelesek helyzetével.

Előzetes döntéshozatali eljárást csak az eljáró bíróság jogosult elindítani. Emiatt szükséges erre vonatkozó kérelmet benyújtani a folyamatban lévő eljárásokban.

Ha az eljáró bíróság nem hajlandó előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, akkor az ítélet elleni fellebbezni kell. A fellebbezésben pedig elő kell adni azt is, hogy a bíróság nem kérvényezte az előzetes döntéshozatali eljárást.

Kérünk mindenkit, hogy jelezze nekünk e-mailen, ha valamelyik bíróság helyt ad a kérelemnek és az Európai Bírósághoz fordul a kérdések megválaszolása céljából.

PITEE

Mit lehet tenni a jogegységi határozatok ellen?

A Kúria közzé tette a harmadik jogegységi határozatát a deviza-alapú hitelszerződésekkel kapcsolatban (PJE 6/2013, 2/2014, 1/2016).

Törvény előtti egyenlőséget!

A jogegységi határozatok indoklása alapján nyilvánvaló, hogy a jogegységi határozatok célja nem az igazságszolgáltatás.

A Kúria bíráit kizárólag az a cél motiválja, hogy megfosszák a devizahiteleseket törvényes jogaiktól, és ezzel a devizahitelesek nyakába varrják az árfolyamkockázat okozta terheket.

A Kúria határozatai bizonyítják, hogy Magyarország nem jogállam.

A jogegységi határozatokat is meg lehet támadni a demokratikus Európai fórumokon.

A PITEE egyesület meg fogja tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a demokratikus európai fórumok a lehető leghamarabb megvizsgálják a jogegységi határozatokat.

Mindenki segítségét kérjük!

A PITEE egyesület azonban túl kicsi ahhoz, hogy egyedül rá tudjuk irányítani az európai döntéshozók figyelmét a devizahitelesek jogfosztására.

Egyes pereket el tudunk indítani (Irány Strasbourg – Autó és Személyi Hitelesek, 2016.05.27), de ez nem elég ahhoz, hogy a jogegységi határozatokat gyorsan és hatékonyan megtámadjuk.

Szükségünk lesz a lehető legtöbb segítségre annak érdekében, hogy ne kelljen minden devizahitelesnek külön pert indítania.

Kérünk mindenkit, aki fel akar lépni a nemzetközi fórumokon a jogegységi határozatok ellen, hogy iratkozzon fel a levelezőlistánkra és figyelje a weboldalunkon közzétett híreket!

Hamarosan közzé fogjuk tenni a megfelelő beadványokat.

Üdvözlettel
PITEE

Irány Strasbourg – Autó és Személyi Hitelesek

Demokratikus Igazságszolgáltatást!

A PITEE egyesület vállalja azoknak a deviza alapú autóhiteleseknek és deviza alapú személyi hiteleseknek a jogi képviseletét, akik az Emberi Jogok Európai Bíróságától akarnak jogvédelmet kérni a parlament bankmentő lépéseivel szemben (2015. évi CXLV. törvény).

Az európai emberi jogokkal ellentétesnek tartjuk azt, hogy a parlament törvényi eszközökkel az adósokra terhelte az árfolyamkockázat okozta veszteségeket.

Célunk, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítést ítéljen meg a devizahitelesek részére, a parlament bankmentő törvényei miatt.

A PITEE egyesület eddig már több mint 60 adósnak segített eljárást indítani a strasbourgi bíróságon.

Az alábbi lépéseket szükséges megtennie ahhoz, hogy az Ön ügyét is el tudjuk vinni az Emberi Jogok Európai Bíróságára :

1. Három nyilatkozat kinyomtatása, kitöltés és aláírása;
   Kérelmezői űrlap (meghatalmazás);
   Felvételi kérelem;
   Nyilatkozat az alkotmánybírósági eljárásról.
   
2. A szükséges dokumentumok összeállítás és postázása;
3. Online adatlap kitöltése;
4. Részvételi díj átutalása.

A regisztráció 2016. június 30-ig lehetséges.

A regisztrációhoz szükséges egyes lépésekről részletesebben a következő oldalon tájékozódhat.

Az AB visszautasította az autóhitelesek és a személyihitelesek panaszait – Indulhatnak az újabb strasbourgi eljárások

Az Alkotmánybíróság (AB) visszautasította az autóhitelesek és a személyihitelesek panaszait (összevont ügyszám: IV/227/2016.).

summa cum laude dictatura

Az AB indoklása szerint elfogadható az, ha az Országgyűlés úgy erőszakolja ki a hitelszerződések módosítását, hogy az adós hallgatását úgy tekinti, mintha az adós beleegyezne a szerződésmódosításba (2015. évi CXLV. törvény 13. § (5) bek. és 18. § (3) bek.).

Az adósoknak joguk van kérni az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB), hogy vizsgálja meg a szerződések módosításának ezt a módját.

Az Alkotmánybíróság joggyakorlata igazolja, hogy Magyarországon nincs jogállam, mert nincsenek a hatalmi ágak elválasztva egymástól.

Az alkotmánybírák nyilvánvalóan nem értik, hogy egy jogállamban a törvényhozásnak nincs joga beleszólni magánjogi szerződésekbe.

A PITEE egyesület ismét segítséget fog nyújtani azoknak, akik a strasbourgi bírósághoz kívánnak fordulni jogvédelemért. Hamarosan elkészítjük a szükséges beadványok tervezetét, és a weboldalunkon közzétesszük a részvétel feltételeit.

A strasbourgi eljárás elindítására, az elutasító végzés kézbesítésétől számítva  6 hónap áll rendelkezésre.