AB Panasz a devizahiteles törvények ellen (Hiánypótlás)

A devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait, mert a DH törvényeknek visszamenőneleges hatályuk van.

Az Alkotmánybírák tudják, hogy a DH törvények ellentétesek a jogállamiság elvével, mégis érvényben tartják azokat.

Tekintettel arra, hogy nincsenek jogi érvek amivel meg lehetne indokolni a DH törvények érvényben tartását az Alkotmánybíróság más úton bújik ki a döntés felelőssége alól.

Az Alkotmánybíróság a beadványokat formai hiányosságokra hivatkozva utasítja el. Ugyanis ha az Alkotmánybíróság egy beadványt formai okból utasít el, akkor nem szükséges a beadvány tartalmát is megvizsgálnia.

Ennek a stratégiának megfelelően az Alkotmánybíróság hiánypótlási felhívást küldött a PITEE egyesületnek a 2023 áprilisában benyújtott alkotmányjogi panaszara válaszul.

A hiánypótlási felhívás úgy van megfogalmazva, hogy elrettentse a jogkereső állampolgárokat az ügyük képviseletétől, mert olyan kifejezések szerepelnek benne, amelyeket a törvény nem tartalmaz.

Mi a hiánypótlási felhívásnak eleget tettünk.

Olvassa le a PITEE válaszát az AB hiánypótlási felhívására. ->

AB Panasz a devizahiteles törvények ellen

A devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait, mert a DH törvényeknek visszamenőneleges hatályuk van.

Az Alkotmánybíróság számtalan alkalommal vizsgálta a DH törvényeket az elmúlt 9 évben, és azokat minden alkalommal alkotmányosnak ítélte.

Magyarország mindaddig nem jogállam, amíg az Alkotmánybíróság megtagadja a jogvédelmet a visszamenőneleges hatályú jogalkotással szemben.

A PITEE egyesület ismét az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a DH törvényeket.

Olvassa le az Alkotmányjogi Panasz beadványunkat. ->

Eb ura fak-óff! Varga Zs. András nem királyunk!

Alkotmányjogi panasz a devizahitelesek védelmében!

Megtámadtuk a 6/2021. számú PJE határozatot és Varga Zs. András bírói kinevezését.

Varga Zs. András, politikai megbízott

A 6/2021. számú PJE határozat sérti a tisztességes eljárás követelményét, mert a PJE határozat, önkényesen, négyszintűvé alakítja át az egyébként háromszintű bírósági rendszert. (lsd. 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 41/B.~§ (1) bekezdés)

Továbbá a PJE határozat azért is sérti a tisztességes eljárás követelményét, mert annak meghozatalában részt vett Varga Zs. András, a Kúria elnöke. Egy bírósági eljárás csak akkor felel meg a tisztességes eljárás követelményének, ha abban kizárólag olyan bírák vesznek részt, akik szabályosan lettek kinevezve.

Varga Zs. András mind szakmailag mind emberileg alkalmatlan arra, hogy a Kúria elnöke legyen.

Kinevezését csak annak köszönheti, hogy a jelenlegi parlamenti többség a személyére szabta a törvényi kereteket. (lsd. Magyar Helsinki Bizottság állásfoglalása 2020. október 22. és az ENSZ ügyvédek és bíróságok függetlenségével foglalkozó különleges előadójának állásfoglalása 2021. április 15.)

Ezért Varga Zs. András részvétele a PJE megalkotásában sérti a devizahitelesek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.

Olvassa el a beadványunkat az Alkotmánybírósághoz.

Alkotmányjogi panasz a felhatalmazási törvény ellen

Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy az Országgyűlés ostoba többsége megpróbálja felszámolni a demokráciát! Ezért alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a felhatalmazási törvény ellen.

A felhatalmazási törvény ellentétes az Alaptörvénnyel, mert

1. sérti a közvetlen választások követelményét;
2. aránytalanul hosszú ideig korlátozza a választójog gyakorlását; és
3. teret enged a bírói önkénynek.

Ha az Alkotmánybíróság bírái tisztelik az alapvető jogokat, akkor meg fogják semmisíteni a felhatalmazási törvényt.

Alkotmanyjogi panasz a fizetési moratórium ellen

Alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a fizetési moratórium ellen.

Nincs a kormánynak alkotmányos felhatalmazása arra, hogy módosítsa magánjogi szerződések tartalmát.

Továbbá a fizetési moratórium kiterjesztése minden adósra sérti az arányosság követelményénet. A kormány célja a koronavírus által okozott járvány gazdasági következményeinek az enyhítése. Ezt a célt úgy lehett volna elérni, ha csak a bajba jutott adósok kapnak fizetési moratóriumot.

A fizetési moratórium kiterjesztése az összes adósra sokkal nagyobb zavarokat okoz a gazdaságban, mintha csak a rászoruló adósok kaptak volna haladékot. A kormány 47/2020 számú rendelete, tehát nem enyhíti a járvány gazdasági következményeit, hanem súlyosbítja azokat.

Ugyancsak ellentétes az arányosság elvével, hogy a szerződő feleknek külön meg kell állapodniuk egymással, ha a szerződésüket változatlan tartalommal akarják fenntartani. A szerződésekbe vetett bizalom pont azzal sérül, ha feleknek mindig fel kell készülniük arra, hogy a kormány a tudtuk nélkül módosítja a szerződéseiket.

Olvassa el ebben a bejegyzésben beadványunkat az Alkotmánybírósághoz. A beadványunkból kiderül, hány ponton sérti a rendelet az alkotmányos alapjogokat.

Alkotmányjogi panasz a vészhelyzet kihirdetése ellen

A PITEE egyesület alkotmányjogi panaszt nyújtott be ma az Alkotmánybírósághoz a Kormány 40/2020 (III.11) Korm. rendelete ellen.

Az egyesület kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a rendeletet mert az ellentétes az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésével.

Az Alaptörvény csak “elemi csapás” vagy “ipari szerencsétlenség” esetén engedi meg a vészhelyzet kihirdetését. Ezzel szemben a Kormány “tömeges megbetegedést okozó humánjárvány” miatt hirdetett vészhelyzetet. A katasztrófavédelmi törvény szerint azonban egy járvány nem elemi csapás és nem ipari szerencsétlenség.

Nyilvánvaló, hogy a kormány rendelete az Alaptörvénybe ütközik, ezért az Alkotmánybíróságnak azt meg kell semmisítenie.

Olvassa el ebben a bejegyzésben, hogy hány további ponton ellentétes a rendelet az alkotmánnyal.

Hiánypótlási Beadvány – AB Panasz az önálló zálogjog ellen

Ismét lecsapott Dr. Bitskey Botond, a diktatúra főtitkára, a jogkereső állampolgárokra.

Dr. Bitskey szerint, a decemberben közzétett Alkotmánybírósági panasz beadványunk, nem tartalmaz „alkotmányjogilag értékelhető érvekkel alátámasztott indokolást”.

Dr. Bitskey Botond, a diktatúra pribékje

A főtitkár úr kilátásba helyezi, hogy elutasítja a benyújtott alkotmányjogi panaszokat, ha nem ad be mindenki 30 napon belül egy hiánypótlási beadványt.

Ebben a bejegyzésben közzé tesszük a hiánypótlási beadványunk mintáját.

SZAVAZZON a bejegyzés végén: Ön milyen munkát adna Dr Bitskey Botondnak egy jogállami rendszerváltás után?

Védje meg a lakását! Ne engedje az önálló zálogjog bevezetését!

Az adósok újabb lehetőségek kaptak arra, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduljanak jogvédelemért.

Az Országgyűlés ismét megsértette az adósok emberi jogait azzal, hogy beavatkozott magánjogi szerződésekbe.

Védje meg a lakását! Ne engedje az önálló zálogjog bevezetését!

Ebben a bejegyzésben egy alkotmányjogi panasz mintáját találja.

Ezt a mintát bárki felhasználhatja, aki 2016. október 1. napja előtt kötött deviza vagy forint hitelszerződést.

Ezt a mintát azok is benyújthatják, akik már adtak be korábban alkotmányjogi panaszt az alkotmánybírósághoz.

Az AB visszautasította az autóhitelesek és a személyihitelesek panaszait – Indulhatnak az újabb strasbourgi eljárások

Az Alkotmánybíróság (AB) visszautasította az autóhitelesek és a személyihitelesek panaszait (összevont ügyszám: IV/227/2016.).

summa cum laude dictatura

Az AB indoklása szerint elfogadható az, ha az Országgyűlés úgy erőszakolja ki a hitelszerződések módosítását, hogy az adós hallgatását úgy tekinti, mintha az adós beleegyezne a szerződésmódosításba (2015. évi CXLV. törvény 13. § (5) bek. és 18. § (3) bek.).

Az adósoknak joguk van kérni az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB), hogy vizsgálja meg a szerződések módosításának ezt a módját.

Az Alkotmánybíróság joggyakorlata igazolja, hogy Magyarországon nincs jogállam, mert nincsenek a hatalmi ágak elválasztva egymástól.

Az alkotmánybírák nyilvánvalóan nem értik, hogy egy jogállamban a törvényhozásnak nincs joga beleszólni magánjogi szerződésekbe.

A PITEE egyesület ismét segítséget fog nyújtani azoknak, akik a strasbourgi bírósághoz kívánnak fordulni jogvédelemért. Hamarosan elkészítjük a szükséges beadványok tervezetét, és a weboldalunkon közzétesszük a részvétel feltételeit.

A strasbourgi eljárás elindítására, az elutasító végzés kézbesítésétől számítva  6 hónap áll rendelkezésre.

Forintosítás – AB Panasz Hiánypótlás

Az autóhitelesek és a személyi hitelesek április 4. napjáig nyújthatnak be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, ha kártérítést akarnak kérni az árfolyamkockázatból eredő kárukért.

Az Alkotmánybíróság a beadványokat el fogja utasítani.

Azok a devizahitelesek, akik benyújtják a panaszt, az elutasítást követően fordulhatnak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz jogvédelemért.

Egy demokráciában a parlament nem bíróság

Dr. Bitskey Botond, az alkotmánybíróság főtitkára, hiánypótló felszólítást küldött az egyik devizahitelesnek.

Ebben a bejegyzésben közzé tesszük azt a beadványt, amit a hiánypótló felszólításra lehet válaszként benyújtani.

Váltson Ön is jegyet a strasbourgi eljáráshoz! 

Adjon be Ön is alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz!