A PITEE egyesület alkotmányjogi panaszt nyújtott be ma az Alkotmánybírósághoz a Kormány 40/2020 (III.11) Korm. rendelete ellen.
Az egyesület kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a rendeletet mert az ellentétes az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésével.
Az Alaptörvény csak “elemi csapás” vagy “ipari szerencsétlenség” esetén engedi meg a vészhelyzet kihirdetését. Ezzel szemben a Kormány “tömeges megbetegedést okozó humánjárvány” miatt hirdetett vészhelyzetet. A katasztrófavédelmi törvény szerint azonban egy járvány nem elemi csapás és nem ipari szerencsétlenség.
Nyilvánvaló, hogy a kormány rendelete az Alaptörvénybe ütközik, ezért az Alkotmánybíróságnak azt meg kell semmisítenie.
Olvassa el ebben a bejegyzésben, hogy hány további ponton ellentétes a rendelet az alkotmánnyal.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
Kedves Devizahitelesek!
Érdeklődéssel várjuk az Európai Bíróság C-932/19 ( Kraváczné/OTP) számú döntését valamint az Európai Bizottság EU-Pilot 8572/15 számú vizsgálatának a lezárását. Mi még nem vesztettük el az optimizmusunkat arra vonatkozóan, hogy a két eljárás végeredményeként jelentősen csökkeni fognak az adósok terhei.
A PITEE egyesület figyelemmel kíséri ezt a két eljárást és minden lényeges eseményről hírt fogunk adni ezen a weboldalon. Akit a devizahitelesek mindennapi küzdelméi érdekel az a www.hitelsikerek.hu weboldalon tájékozódhat.
Alkotmányjogi panasz a vészhelyzet kihirdetése ellen
Alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a vészhelyzet kihirdetése ellen, mert elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a Magyarország Kormánya a legsötétebb diktatúra eszközeit alkalmazza a hatalma megtartása érdekében.
Tisztában vagyunk azzal hogy az Alkotmánybírák lojális támogatói a diktatúrának. Az elmúlt években a devizahitelesek kérelmeit is rendszeresen elutasították. Ennek ellenére fontosnak tartjuk az alkotmányjogi panasz benyújtását, mert az elutasító határozat teszi majd lehetővé, hogy az európai intézményekhez forduljunk jogorvoslatért.
Köszönjük az Európa Tanács főtitkár asszonyának, az ENSZ emberi jogi biztosának és az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának, hogy nyilvánosságra hozták érveiket a vészhelyzet kihirdetésével kapcsolatban!
Az alábbi beadványunk ezen érveket is magában foglalja.
Alkotmányjogi Panasz a Vészhelyzet kihirdetése ellen. (2020.03.30.)
Tisztelt Dr. Sulyok Tamás elnök úr!
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján az alábbi
alkotmányjogi panaszt
terjesztem elő:
Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a Kormány a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. számú rendelet 1.§-ának és 4. §-ának alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg azt.
Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő:
1. Az indítvány benyújtásának törvényi és formai követelményei
1.1. A támadott jogszabály pontos megjelölése, a tényállás rövid ismertetése és a bírói út hiánya
Magyarország kormánya 2020. máricus 11. napján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki. (l. 40/2020. számú Kormányrendelet 1. §)
A rendelet 2020. máricus 11. napjától korlátlan ideig hatályos. (l. 40/2020. számú Kormányrendelet 4. §)
A kormány ezt a vészhelyzetet az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörére hivatkozva rendelte el. (l. 40/2020. számú Kormányrendelet preambuluma)
Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése szerint a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdehet ki.
A vészhelyzet kihirdetésének a közvetlen jogi következménye az, hogy Magyarország egész területén különleges jogrend lép hatályba. Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható. (l. Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdés).
A rendelet tehát hatályosulása folytán – közvetlen bírói döntés nélkül – sérti a Kérelmező alapvető jogainak a gyakorlását, mert a rendelet hatálybalépése önmagában megszünteti az alapjogok lényeges tartalmának védelmét és megnyitja az utat a kormány számára, hogy a szükséges mértéknél nagyobb arányban (vagyis aránytalanul) korlátozza a Kérelmezőt az alapvető jogai gyakorlásában. (l. Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése)
A kormány tehát a saját rendeletével, saját magának ad korlátlan felhatalmazást arra, hogy megszüntesse a Kérelmező alapvető jogait.
Ezen jogok, többek között,
- a személese adatok védelme (l. Alaptörvény VI. cikk (3) bek.);
- a tulajdonjog (l. Alaptörvény XIII. cikk);
- a jó hírnév védelme (l. Alaptörvény VI. cikk (1) bek.);
- a véleménynyílvánítás (l. Alaptörvény IX. cikk)
- a gyülekezés (l. Alaptörvény VIII. cikk (1) bek.); valamint
- a törvény előtti egyenlőség (l. Alaptörvény XV. cikk (1) bek.).
A 40/2020. számú Kormányrendelet ugyan látszólag nem érinti közvetlenül egyetlen alapvető jog gyakorlását, hiszen a rendelet nem tartalmaz egyetlen kifejezetten korlátozó rendelkezést sem. De a rendelet hatálybalépése olyan különleges jogi környezetet teremt, amely megszünteti az alapvető jogok hatékony védelmét. Tehát a különleges jogrend hatálybalépése az, ami közvetlenül sérti a Kérelmező alapjogai gyakorlását.
Az alapjogok védelme felett az Alkotmánybíróság őrködik. Az Alkotmánybíróság működése a különleges jogrendben is biztosítva van. Az Alkotmánybíróság folyamatos működése mégsem jelent az alapjogok hatékony védelme szempontjából semmilyen garanciális védelmet, hiszen az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének a kiiktatása pont azt a hatást éri el, hogy az Alkotmánybíróság által nyújtható védelem megszűnik.
Éppen ezen körülmény az ami miatt, a Kérelmezőnek már most jogi lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy kivédje az alapjogai gyakorlásának aránytalan és teljes mértékű korlátozását. Ha Kérelmező nem nyújt be most alkotmányjogi panaszt a kormányrendelet ellen, akkor a kormányrendelet 180 nap múlva végérvenyessé válik (l. lent 1.3. pont) és onnantól korlátlan ideig megszűnne az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése által garantált védelem. A Kormányrendlet tehát azzal sérti közvetlenül Kérlemező alapvető jogait, hogy megszünteti az alapvető jogok hatékony védelmének a lehetőségét.
Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésének a kiiktatása elen nincs lehetőség más bírósághoz fordulni.
1.2. A jogorvoslati eljárás hiánya
A Kormány által kiadott rendeletek ellen nincs egyedi jogorvoslati lehetőség.
1.3. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje
A 40/2020. számú Kormányrendelet 2020. március 11. napján lépett hatályba. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje 2020. szeptember 7. napja. (l. Abtv. 30. § (1) bekezdés)
1.4. Az indítványozó érintettségének bemutatása
A Kérelmező egy bejegyzett egyesület, ezért önálló jogi személyiséggel rendelkezik (l. 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (2) bek.) (l. 4. számú melléklet). Bizonyos alapjogok gyakorlása megilleti a jogi személyeket is.
Az egyesület tulajdon jogot gyakorol technikai eszközei fellett (l. Alaptörvény XIII. cikk). Véleményt nyilvánít fogyasztóvédelmi kérdésekről (l. Alaptörvény IX. cikk). Jó hírneve van a devizahitelesek körében (l. Alaptörvény VI. cikk (1) bek.). Évente legalább egyszer rendes közgyűlést tart (l. Alaptörvény VIII. cikk (1) bek.). A jelenleg folyamatban lévő bírósági eljárásokban pedig joga van arra, hogy a bíróságok betartsák a törvény elötti egyenlőség alapelvét (l. Alaptörvény XV. cikk (1) bek.).
Ezek alapján a Kérelmezőt közvetlenül érinti az arányosság elvének és az alapvető jogok lényeges tartalma védelmének a kiiktatása. (l. Alaptörvény 54. cikk (1) bek, és I. cikk (3) bekezdés)
1.5. Annak bemutatása, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések alkalmazása vagy közvetlen hatályosulása során felmerült kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés.
Az a kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű, hogy megengedhető-e az, hogy a kormány a különleges jogrend bevezetésével kiiktathatja az arányosság követelményét és az alapvető jogok lényeges tartalmának a védelmét. (l. Alaptörvény 54. cikk (1) bek, és I. cikk (3) bekezdés). Ez esetben két egymással szembe álló a alkotmányos érték (1) az alapjogok védelme és (2) a hatékony katasztrófavédelem. Szükséges-e az alapjogok védelmét teljesen kiiktatni annak érdekében, hogy a koronavírus elleni védekezés hatékony legyen?
Az a kérdés is alapvető alkotmányjogi jelentőségű, hogy megengedhető-e az, hogy a kormány önállóan, saját magának adjon felhatalmazást arra, hogy meghatározatlan ideig korlátlan hatalmat gyakoroljon. Ez esetben két egymással szembe álló a alkotmányos érték (1) a kormány parlamenti kontrollja és (2) a hatékony katasztrófavédelem.
Végül az a kérdés is alapvető alkotmányjogi jelentőségű, hogy összeegyeztethető-e Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel az, hogy a kormány önkényesen kiiktathatja az arányosság követelményét és az alapvető jogok lényeges tartalmának a védelmét. (l. Alaptörvény 54. cikk (1) bek, és I. cikk (3) bekezdés). Ez esetben két egymással szembe álló a alkotmányos érték (1) hatékony katasztrófavédelem és (2) nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek.
Az Alkotmánybíróság a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését bármely eljárása során hivatalból végzi. (l. Abtv. 32. § (1) bek.)
2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának érdemi indokolása
2.1. Az Alaptörvény megsértett rendelkezéseinek pontos megjelölése
A 40/2020. számú Kormányrendelet 1. §-a és 4. §-a sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését és az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdését.
2.2. A megsemmisíteni kért jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének indokolása
2.2.1. A 40/2020. számú Kormányrendelet 1. §-a sérti az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdését
A kormány túllépte a vészhelyzet kihirdetésének alkotmányos korlátait.
Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése szerint a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdehet ki.
A kormány felhatalmazása tehát kizárólag arra terjed ki, hogy vészhelyzetet rendeljen el „elemi csapás” vagy „ipari szerencsétlenség” esetén, vagy ezek következményeinek az elhárítása érdekében. Az Alaptörvény ugyan nem definiálja az „elemi csapás” és az „ipari szerencsétlenség” kifejezések tartalmát, de ezek értelmezése a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 44. § a) és b) pontjai valamint az értelmező kéziszótár segítségével lehetséges.
Ezek alapján elemi csapások természeti eredetű jelenségek, amelyek a természet erőinek (elemeinek) működése folytán alakulnak ki. A természet elemei a föld, víz, levegő és tű. Ebből a felsorolásból látszik, hogy egy vírus nem természeti elem és ezért egy járvány nem elemi csapás.
Továbbá egy ipari szerencsétlenség civilizációs eredetű veszélyek következméne. Civilizációs eredetű veszély az ember alkotta veszélyes hulladék és radioaktív anyag. Egy vírus ezek közé sem tartozik.
A SARS-CoV-2 („koronavírus”) okozta járvány tehát nem „elemi csapás”, nem „ipari szerencsétlenség”. Továbbá a járvány nem is ezek következménye.
A koronavírus gyors terjedése valóban tömeges megbetegedést okoz. De az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése nem engedi meg a különleges jogrend bevezetését tömeges megbetegedést okozó humánjárvány idején.
A kormánynak tehát nincs alkotmányos felhatalmazása arra, hogy a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt vészhelyzetet hirdessen ki.
2.2.2. A 40/2020. számú Kormányrendelet 1.§-a és 4. §-a valamint az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdése együttesen sértik az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését
Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése a legfontosabb emberijogi követelményeket foglalja írásba. Az alapvető jogok korlátozása valamely alkotmányos érték védelme érdekében kizárólag csak a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával lehetséges.
Az a jogrendszer amelyik ezt az alapelvet ketegórikusan kizárja, azt nem demokráciának, hanem diktatúanak hívják. A kormány által kihirdetett különleges jogrend Magyarország alkotmányos jogrendjét átalakítja egy demokráciából egy diktatúrába. (l. Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdése). Emiatt az Alaptörvény által definiált különleges jogrend összeségében nem felel meg a jogállami elvárásoknak.
Egy demokratikus jogállamban a Kormány a különleges jogrend idején is kötve van az arányosság elvéhez és tiszteletben kell tartania az alapvető jog lényeges tartalmát.
Azokban az országokban ahol a demokratikus jogállami tradícók hosszú évtizedek óta fejlődnek, ott nem okoz gondot ezen alapelveket a a koronavírus elleni védekezés során is érvényben tartani. Ezt jól bizonyítja, hogy az Európai Unió tagállamai közül kizárólag csak a diktatúra szélén tengődő Magyarország igyekszik az alapjogok védelmét felszámolni.
A koronavírus okozta járvány megfékezhető; az emberek egézsége megóvható; és a járvány gazdasági hatásai orvosolhatóak különleges jogrend kihirdetése nélkül is. A kormányrendelet által kitűzött célok tehát elérhetőek a demokratikus alkotmányos keretek között is. Emiatt egyátalán nem szükséges a célok elérése érdekében az alapvető jogok védelmének a kiiktatása. Az arányosság elve ezért az követeli meg, hogy a kormány ne alkalmazza a különleges jogrend bevezetését a koronavírus védekezése érdekében.
2.2.3. A 40/2020. számú Kormányrendelet 4. §-a séri az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését
A különleges jogrend fentartása meghatározatlan időre ugyancsak sérti az arányosság elvét. Az élettapasztalat bizonyítja, hogy minden veszélyhelyzet idővel elmúlik. A koronavírus ellen küzdő országok egységes álláspontja szerint belátható időn belül meg fog állni a vírus terjedése. Ezen tapasztalat és álláspont alapján aránytalan meghatározatlan időre vészhelyzetet kihirdetni.
2.2.4. A 40/2020. számú Kormányrendelet 1.§-a és 4. §-a valamint az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdése együttesen sértik Magyarország nemzetközi kötelezettségeit.
Az Európai Emberijogi Egyezmény 17. cikk, 18. cikk, 15. cikk (2) bekezdése, az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikke egyaránt védi az arányosság elvét és az alapvető jogok lényeges tartalmát.
Minden olyan magyar jogi aktus, amelyik kiiktatja a az arányosság elvét és megszünteti az alapvető jogok lényeges tartalmának védelmét az a fenti nemzetközi jogszabáyokba ütkzik. Emiatt ezek a magyar jogi aktuosok sértik Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. Az Alkotmánybíróságnak köteles ez ilyen jogi aktusokat megsemmisíteni.
Ugyanezt az álláspontot képviseli az Európa Tanács főtitkára (l. 1. sz. melléklet), az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa (l. 2. sz. melléklet) és az Európai Parlament LIBE bizottsága (l. 3. sz. melléklet). A fenti hivatkozással ezen beadvány tartalmává tesszük mellékletekben felsorolt érveket is.
Ne küldjön adományt!
Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!
Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!
PITEE 