Alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be a fizetési moratórium ellen.
Nincs a kormánynak alkotmányos felhatalmazása arra, hogy módosítsa magánjogi szerződések tartalmát.
Továbbá a fizetési moratórium kiterjesztése minden adósra sérti az arányosság követelményénet. A kormány célja a koronavírus által okozott járvány gazdasági következményeinek az enyhítése. Ezt a célt úgy lehett volna elérni, ha csak a bajba jutott adósok kapnak fizetési moratóriumot.
A fizetési moratórium kiterjesztése az összes adósra sokkal nagyobb zavarokat okoz a gazdaságban, mintha csak a rászoruló adósok kaptak volna haladékot. A kormány 47/2020 számú rendelete, tehát nem enyhíti a járvány gazdasági következményeit, hanem súlyosbítja azokat.
Ugyancsak ellentétes az arányosság elvével, hogy a szerződő feleknek külön meg kell állapodniuk egymással, ha a szerződésüket változatlan tartalommal akarják fenntartani. A szerződésekbe vetett bizalom pont azzal sérül, ha feleknek mindig fel kell készülniük arra, hogy a kormány a tudtuk nélkül módosítja a szerződéseiket.
Olvassa el ebben a bejegyzésben beadványunkat az Alkotmánybírósághoz. A beadványunkból kiderül, hány ponton sérti a rendelet az alkotmányos alapjogokat.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
Alkotmányjogi panasz
Alkotmányjogi Panasz a Fizetési Moratórium ellen. (2020.04.06.)
Tisztelt Dr. Sulyok Tamás elnök úr!
Alulírott Kérelmező, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján az alábbi
alkotmányjogi panaszt
terjesztem elő:
Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a Kormány a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. számú rendelet 1.§-ának alaptörvény-ellenességét, és az Abtv. 41. § (1) bekezdése alapján semmisítse meg azt.
Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő:
1. Az indítvány benyújtásának törvényi és formai követelményei
1.1. A támadott jogszabály pontos megjelölése, a tényállás rövid ismertetése és a bírói út hiánya
A Kormány 47/2020. számú rendeletének 1.§-a módosítja a magánjogi hitel-, kölcsön-, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket. A módosítás szerint az adósok haladékot kaptal a szerződésekből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségük teljesítésére legalább 2020. december 31-éig. Ezen módosítás következményeként a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodott. Ez a módosítás minden 2020. március 18. napján fennálló szerződésre kötelezően érvényes, kivéve, ha a felek erről egy eltérő megállapodást kötnek. A Kormány 47/2020. számú rendelete 2020. március 19. napján lépett hatályba.
A Kormány 47/2020. számú rendeletét a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzetben, az állampolgárokat érintő gazdasági hatások enyhítése érdekében, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott „eredeti” jogalkotói hatáskörére valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatköré hivatkozva adta ki.
A Kérelemző 2010. december 8. napján kölcsönszerződést kötött az AXA Bank Europe SA Magyarországi fióktelepével. A Kérelmező és az AXA Bank egybehangzó szerződéses akarata alapján a törlesztési időszak 20 év volt. (l. 1. sz. melléklet).
A kormány 47/2020. számú rendelete ezt a közös szerződéses akaratot írja felül és hosszabítja meg a szerződés futamidejét 9 hónappal.
A Kormány 47/2020. számú rendelete hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül avatkozik be a Kérlemező jogviszonyába, mert a szerződés 2020. március 18. napján hatályban volt.
A Kérelmezőnek nincs lehetősége a szerződés futamidejének meghsszabítása ellen bírósághoz fordulni.
1.2. A jogorvoslati eljárás hiánya
A Kormány által kiadott rendeletek ellen nincs egyedi jogorvoslati lehetőség.
1.3. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje
A Kormány 47/2020. számú rendelete 2020. március 19. napján lépett hatályba. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje 2020. szeptember 15. napja. (l. Abtv. 30. § (1) bekezdés).
1.4. Az indítványozó érintettségének bemutatása
A Kormány 47/2020. számú rendeletének 1. §-a közvetlenül hatályosult és a Kérelmező szerződéséből eredő jogokat és kötelezettségeket módosította. (l. fent). A kormánynrendelet sérti a Kérelmező szerződéses szabadságát (l. Alaptörvény M) cikk (2) bekezdés).
1.5. Annak bemutatása, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések alkalmazása vagy közvetlen hatályosulása során felmerült kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés.
Az a kérdés alkotmányjogi jelentőségű, hogy van-e a kormánynak alkotmányos felhatalmazása arra, hogy beavatkozzon magánjogi szerződésekbe? (l. Alaptörvény M) cikk (2) bekezdés, Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés 1. mondat, Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdés)
Az a kérdés is alkotmányjogi jelentőségű, vajon az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése a Kormánynak „eredeti” vagy közvetett jogalkotói hatáskört biztosít.
Végül az a kérdés is alkotmányjogi jelentőségű, hogy a rendelet beavatkozása a Kérelmező szerződésébe megtartotta-e a feltétlenül szükséges mértéket, és vajon arányban van-e az elérni kívánt céllal? (Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés 2. mondat)
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának érdemi indokolása
2.1. Az Alaptörvény megsértett rendelkezéseinek pontos megjelölése
Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdéséből eredő szerződéses szabadság Alaptörvényben biztosított jog, amelynek sérelmére alkotmányjogi panaszban lehet hivatkozni (l. 3256/2018. (VII. 17.) AB végzés, Indokolás [38]).
2.2. A megsemmisíteni kért jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének indokolása
A Kormány 47/2020. számú rendeletének 1. §-a két okból ütközik az Alaptörvénybe. A kormánynak nincs se feladat- se hatásköre arra, hogy magánjogi szerződéseket módosítson. Továbbá a kölcsönszerződések módosítása nem áll arányban az elérni kívánt célla és nem felel meg a clausula rebus sic stantibus tételének sem. Ezzel szemben, a Kormány beavatkozása kifejezetten súlyosbítja a vészhelyzet okozta gazdasági következményeket.
2.2.1. A kormánynak nincs alkotmányos felhatalmazása arra, hogy meghosszabítsa a Kérelmező és a Bank közötti futamidőt.
Az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerint a Kormány feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.
A kérdés tehát az, hogy az Alaptörvény kinek a hatáskörébe utalja a magánjogi szerződések tartalmának meghatározását?
a) A szerződéses szabadság elve (Alaptörvény M) cikk (2) bekezdés)
A Kormány nem avatkozhat be a magánjogi szerződésekbe, mert az Alkotmány magánjogi szerződések tartalmának a meghatározását a szerződő felek hatáskörébe utalja.
Az Alaptörvény védi a szerződéses szabadságot. Ez az alapjog azt jelenti, hogy minden jogalany szabadon döntheti el, hogy kivel, mikor és milyen tartalmú szerződést köt. Az Alaptörvény magánjogi szerződések tartalmának a megahtározását tehát kizárólag a jogalanyok hatáskörébe utalja. Emiatt a kormánynak nincs se feladat- se hatásköre arra, hogy magánjogi szerződések tartalmáról rendeletet hozzon.
b) A szerződéses szabadság korlátainak a meghatározása (l. Alaptörvény 1. cikk (3) bekezdés)
A szerződő felek a szerződéses szabadságukat a törvények keretein belül gyakorolhatják. (l. Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés mondat)
A kérdés itt az, vajon van-e a Kormánynak feladat- vagy hatásköre arra, hogy meghatározza a szerződéses szabadság gykorlásának a korlátait.
A kölcsönszerződésre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk, 1952. évi III. törvény) és a Hitelintézetekről és a Pénzügyi Vállalkozásokról (Hpt, 1996. évi CXII. törvény) szóló tövények szabályozzák. Az Alaptörvény szerint tövényeket az Országgyűlés hozhat (l. Alaptörvény 1. cikk (3) bekezdés). Továbbá az Alkotmánybíróság 8/2014. (III. 20.) és 25/2015. (VII. 21.) AB határozatai szerint kizárólag az Országgyűlés jogosult arra, hogy jogszabállyal beavatkozon tartós magánjogi jogviszonyokba.
Az Alaptörvény 1. cikk (3) bekezdéséből és az AB korábbi határozataiból látható, hogy a Kormánynak azért sincs joga beavatkozni magánjogi szerződésekbe, mert az Alaptörvény (és az Alkotmánybíróság) az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe utalja azon keretek meghatározását, amit a feleknek a szerződéses szabadságuk gyakorlása során be kell tartaniuk.
c) A Vészhelyzetre vonatkozó szabályok (Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdés)
A Kormányt a különleges jogrend életbelépése sem hatalmazza fel arra, hogy beavatkozzon magánjogi szerződésekbe.
Az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése szerint a Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti valamint törvényi rendelkezésektől eltérhet. Ez a rendelkezés világosan kimondja, hogy a Kormány csak akkor függeszthet fel törvényeket vagy térhet el törvények alkalmazásától ha arra egy sarkallatos törvény felhatalmazza.
A Kormány megsérti az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdését azzal, hogy a 47/2020. számú rendeletét „eredeti” jogalkotói hatáskörében adta ki, hiszen az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése szerint a Kormány csak és kizárólag abban az esetben függeszthet fel törvényeket, vagy térhet törvényektől, ha erre „sarkallatos törvény” felhatalmazza.
Az Alaptörvény rendelkezéseiből látható, hogy a Kormánynak vészhelyzetben sincsen se feladat- se hatásköre arra, hogy magánjogi szerződések tartalmát megváltoztassa. Ugyanins nincs olyan sarkalatos törvény, amelyik a Kormányt a Ptk. vagy a Hpt. módosítására felhatalmazná.
2.2.2. A kormánynak megsértette az arányosság követelményét.
A Kormány a 47/2020. számú rendelete akkor is alaptörvényellenes, ha a kormánynak lenne feladat- se hatásköre arra, hogy magánjogi szerződések tartalmát megváltoztassa. A Kormányrendelet ugyanis súlyosan sérti az arányosság és a clausula rebus sic stantibus elvét.
a) Az Arányosság elve
Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés 2. mondata szerint alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés 1. mondata jelen jogvitában alkalmazható, mert a a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. Kormányrendelet alaptörvényellenes. Továbbá az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdése sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. (l. a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület 2020. máricus 30. napján benyújtott alkotmányjogi panasza)
Az érintett alapvető jog az szerződéses szabadság. Ezen jog korlátozásának a célja a „koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése”. A kérdés tehát az, hogy enyhíti-e a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásait az, ha a Kormány válogatás nélkül, minden adóst 9 hónapig felment a törlesztőrészletek fizetése alól, és ezzel a kölcsönszerződések futamidejét 9 hónappal meghosszabítja?
A kormánynak ez a döntése, éppenséggel nem csökkenti, a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásait, hanem jelentősen felerősíti azokat. Annak ugyanis kifejezetten káros hatása van a nemzetgzdaságra, ha olyan adósokat is felment a fizetési kötelezettségek alól, akik még abban a helyzetben vannak, hogy tudják fizetni a törlesztőrészleteiket. Ebben az esetben ugyanis a Kormányrendelet által okozott zavar a pénzügyi rendszerben sokkal nagyobb méretű, azzal szemben mintha csak a rászoruló adósok mentesülnének a fizetési kötelezettségük alól.
Ugyancsak ellentétes az arányosság elvével az, hogy a Kormányrendelet megengedi az adósoknak, hogy kérelmezhetik a fizetési haladék alóli mentességet. Ugyanis a jogbiztonság követelményei, a szerződéses szabadság, a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom akkor érvényesülnek, ha a szerződő feleknek nem kell álandóan arra figyelniük, hogy milyen újabb szerződés-módosításokat dönt el a Kormány a megkérdezésük nélkül. Pont a megkötött szerződés teljesítésébe vetett bizalom szűnik meg azzal, ha a szerződő feleknek arra kell figyelniük, vajon módosítja-e a kormány a szerződésüket. Teljesen értelmetlen jogbiztonságról beszélni, ha a feleknek új megállapodásokat kell kütniük egymással, annak érdekében, hogy a korábban megkötött szerződésük változatlan tartalommal érvényben maradhasson.
A Kormány rendelete csak akkor tartotta volna be az arányosság elvét, ha csak és kizárólag azokat az adósokat mentette volna fel a fizetési kötelezettségeik alól, akik pénzüyi nehézségekkel küzdenek, és ezért a halasztást kérelmezik a bankjuktól.
b) clausula rebus sic stantibus tétele
A Kormány rendelet sérti továbbá a clausula rebus sic stantibus tételét is.
Ha azt feltélezzük, hogy Alkotmánybíróság gond nélkül alkotmányosnak fogja tartani azt, hogy az Országgyűlés mellett a Kormány is beavatkozzon tartós magánjogi szerződésekbe, akkor szükséges vizsgálni azt is, hogy vajon a Kormány betartotta-e a clausula rebus sic stantibus tételét. (l. Alkotmánybíróság 8/2014. (III. 20.) és 25/2015. (VII. 21.) AB határozatai) A clausula rebus sic stantibus tétele szerint a szerződésmódosítás célja a magánfelek eltérő érdekeinek új egyensúlyba hozása, az eset összes körülményeinek mérlegelésével.
Jelen esetben a Kérelmezőnek és a Hitelezőnek is az a közös érdeke, hogy szerződés tartalma ne változzon meg. Tehát a Kormányrendelet tartalma pont ellentétes a szerződő felek egybehangzó érdekeivel. Emiatt a Kormányrendelet szöges ellentétben áll a clausula rebus sic stantibus tételével.
2.2.3. Nemzetközi Szervezetek állásoglalásai
Felhívom az Alkotmánybíróság figyelmét, hogy az arányosság elvének megsértése nem csak a Kérelmező álláspontja. Ugyanezt az álláspontot képviselik az alábbi nemzetközi szervezetek is:
- Európa Tanács főtitkára (l. 2. sz. melléklet),
- az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa (l. 3. sz. melléklet)
- az Európai Parlament LIBE bizottsága (l. 4. sz. melléklet); és
- Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (l. 5. sz. melléklet)
- Az Európai Bizottság (l. 6. sz. melléklet)
Mellékelten küldöm a fent felsorolt nemzetközi szervezetek állásfoglalásának a másolatát, és a kérelmem részévé teszem az állásfoglalásokban található érveket.
Bankárkormány
Ne küldjön adományt!
Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!
Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!
PITEE 