AB Panasz a devizahiteles törvények ellen (Hiánypótlás)

A devizahiteles törvények sértik a devizahitelesek emberi jogait, mert a DH törvényeknek visszamenőneleges hatályuk van.

Az Alkotmánybírák tudják, hogy a DH törvények ellentétesek a jogállamiság elvével, mégis érvényben tartják azokat.

Tekintettel arra, hogy nincsenek jogi érvek amivel meg lehetne indokolni a DH törvények érvényben tartását az Alkotmánybíróság más úton bújik ki a döntés felelőssége alól.

Az Alkotmánybíróság a beadványokat formai hiányosságokra hivatkozva utasítja el. Ugyanis ha az Alkotmánybíróság egy beadványt formai okból utasít el, akkor nem szükséges a beadvány tartalmát is megvizsgálnia.

Ennek a stratégiának megfelelően az Alkotmánybíróság hiánypótlási felhívást küldött a PITEE egyesületnek a 2023 áprilisában benyújtott alkotmányjogi panaszara válaszul.

A hiánypótlási felhívás úgy van megfogalmazva, hogy elrettentse a jogkereső állampolgárokat az ügyük képviseletétől, mert olyan kifejezések szerepelnek benne, amelyeket a törvény nem tartalmaz.

Mi a hiánypótlási felhívásnak eleget tettünk.

Olvassa le a PITEE válaszát az AB hiánypótlási felhívására. ->


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Hiánypótlás Alkotmányjogi panasz

Download

Hiánypótlás – Alkotmányjogi Panasz a devizahiteles törvények ellen. (2023.06.30.)

Tisztelt Dr. Sulyok Tamás elnök úr!

IV/1015-1/2023

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panaszok elbírálása nem lehetséges, mert a panaszok tartalma nem felel meg az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 52. § (1) és (1b) bekezdéseinek.

Az alkotmánybíróság értelmezése szerint ugyanis az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdései előírják, hogy a beadványok “alapjogi érveléssel” ellátott indokolást tartalmazzanak, továbbá, hogy a panaszok indokolása kapcsolja össze “alkotmányjogilag értékelhető módon” az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit a sérelmezett bírói döntéssel. (lsd. 3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11], 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212])

1. Az Alkotmánybíróság által támasztott tartalmi elvárások alaptörvényellenesek

Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdései nem tartalmazzák az Alkotmánybíróság által kitalált feltételeket. A törvény szövegében nem szerepel sem az “alapjogi érveléssel” szófordulat sem pedig az “alkotmányjogilag értékelhető módon” szófordulat.

Az Alkotmánybíróság által támasztott speciális tartalmi elvárások alaptörvényellenesek, ugyanis azok módosítják az Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdéseit. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor nincs alkotmányjogi felhatalmazása arra, hogy törvényt módosítson. (lsd. Alaptörvény 24. cikk) Ennek követében az Alkotmánybíróság alaptörvényellenes módon várja el, hogy az eredeti beadvány “alapjogi érveléssel” ellátott indokolást tartalmazzon, és, hogy a panaszok indokolása “alkotmányjogilag értékelhető módon” kapcsolja össze az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit a sérelmezett bírói döntéssel.

2. Az alkotmányjogi panaszok megfelelnek az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben megfogalmazott feltételeknek.

Az eredeti alkotmányjogi panaszok megfelelnek az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben megfogalmazott feltételeknek.

a) 3058/2016. (III. 22.) AB végzés [11] bek.

A 3058/2016. (III. 22.) AB végzés [11] bekezdése szerint a beadványban előadott érvekenek összefüggésben kell állniuk a sérelmezett bírói döntés tartalmával.

Az indítványozó által kifogásolt bírói döntés alaptörvény-ellenességét érintően előadott érvek azonban nem állnak összefüggésben az általa sérelmezett bírói döntés tartalmával. Az indítvány tartalma alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza valójában az eljárás során korábban keletkezett döntésekre vonatkozik. Ennek következtében az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz megfelelő indokolást arra nézve, hogy a kifogásolt bírói döntés az Alaptörvény indítványban nevesített rendelkezéseivel miért ellentétes.

3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]

Az eredeti beadvány ennek a feltételnek teljesen megfelel.

A beadvány kiemeli a Szegedi Törvényszék 4.Pf.20.020/2022/8. számú ítéletének a [70] bekezdését (lsd. alkotmányjogi panaszok 3. oldal), és az indokolásban hivatkozik arra, hogy a a Szegedi Törvényszék indokolásnak ez a bekezdése alaptörvény ellenes jogszabályt (Bankmentő törvény 3.§) és alaptörvényellenes Polgári Jogegységi Határozatokat (6/2013. PJE, 2/2014. PJE, 1/2016. PJE) tartalmaz. (lsd. alkotmányjogi panaszok 5. oldal)

Az eredeti beadvány 2.b.(i) és 2.b.(ii) pontjai pedig tartalmazzák azokat az érveket, amelyek alapján a Bankmentő törvény 3.§-a és a Polgári Jogegységi Határozatok alaptörvényellenesek (lsd. alkotmányjogi panaszok 6-8. oldalak)

Az eredeti beadványban tehát az előadott érvek szorosan összekapcsolódnak a sérelmezett bírói döntés tartalmával.

b) 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212] bek.

A 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212] bekezdése szerint az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása nem elegendő az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására, az indítványban azt is meg kell jelölni, hogy a törvény az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseit, milyen okból sérti.

Az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására, az indítványban azt is meg kellett volna jelölni, hogy az Tv. az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseit milyen okból sérti.

34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]

Az eredeti beadvány ennek a feltételnek is teljesen megfelel.

Az eredeti beadvány ugyanis nem csak pusztán megnevezi az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését, hanem megjelöli azt is, hogy a Bankmentő törvény 3.§-a milyen okból sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését. Ezt az indokolást a eredeti beadvány 2.b.(ii) pontja tartalmazza.

Az eredeti beadvány tehát az Alaptörvény rendelkezésének a puszta megnevezésén túl tartalmazza a sérelem okait is.

A fentiekre tekintettel kérem, hogy a 2023. május 11. napján kézbesített alkotmányjogi panasz beadványt az Alkotmánybíróság teljes terjedelmében vizsgálja meg.

A beadvány minden szempontból megfelel az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatának.

Download

Hiánypótlás – Alkotmányjogi Panasz a devizahiteles törvények ellen. (2023.06.30.)

…azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy:

Magyarországnak nincs helye sem az Európai Unióban sem az Európatanácsban minaddig amíg az Alkotmánybíróság nem hajlandó érdemben foglalkozni azokkal az alkotmányjogi panaszokkal, amelyek visszamenőneleges hatályú törvényalkotás ellen kérnek jogvédelmet.

Bankárkormány
Bankárkormány

Ne küldjön adományt!

Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!

Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.