Évek óta köztudott, hogy sok ügyvéd nyerészkedik a devizahitelesek nyomorán. A PITEE egyesület most négy ügyvéd esetében fegyelmi bejelentést tett a budapesti és a szegedi ügyvédi kamaráknál.
Ballról jobbra: dr. Szabó Tamás (Szeged), dr. Törös Judit, dr. Szabadkai Csilla és Dr. Imre András (Budapest)
Tudjuk, hogy ez a négy ügyvéd és a kiválasztott négy ítélet csak a jéghegy csúcsa.
Az ügyvédek egy jogállamban az igazságot szolgálják. Az igazság az, hogy minden deviza alapú kölcsönszerződés semmis (érvénytelen), mert a bankok éveken át tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmaztak. A legismertebb tisztességtelen szerződési feltétel az ún. árfolyamrés által okozott költség elrejtése volt.
Az összes bírósági ítélet ami a deviza alapú kölcsönszerződések érvényességét állítja az a jog megkerülése. Egy jogállamban elfogadhatatlan az, hogy az ügyvédi kar tagjai közreműködjenek a jog megkerülésén és megtömjék a zsebüket a jogtisztelő emberek kifosztásán.
Elvárjuk, hogy az ügyvédi kamarák fegyelmi biztosai független és pártatlan eljárásban vizsgálják meg az érintett ügyvédek tevékenységét.
Olvassa el a bejelentésünket ->
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
Nyerészkedő ügyvédek
Az alábbi négy ügyvéd évek óta képvisel különböző bankokat devizahiteles perekben, és személyes hasznot húz abból, hogy a bíróságok elcsalják a devizahiteles döntéseket. Ennek a négy ügyvédnek a tevékenysége és társadalmi megbecsülése bizonyítja, hogy Magyarország nem jogállam. Magyarországon a jogállami átalakulás hiánya nem szűk politikai, hanem széles társadalmi probléma.
Dr. Imre András képviselte az OTP Jelzálogbank Zrt.-t és az OTP Faktoring Zrt.-t a Fővárosi Törvényszék 30.G.41.423/2018/47. számú eljárásában. Az eljárás célja a jog megkerülése volt. A bíróság kötelezte a devizahiteles adóst, hogy fizessen Dr. Imre Andrásnak 440.069,- forint ügyvédi díjazást azért, mert Dr. Imre András részt vett az adós jogfosztásában.
dr. Törös Judit képviselte az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.-t a Ráckevei Járásbíróság 2.P.20.331/2019/66. számú eljárásában. Az eljárás célja a jog megkerülése volt. A bíróság kötelezte a devizahiteles adóst, hogy fizessen dr. Törös Juditnak 495.505,- forint ügyvédi díjazást azért, mert dr. Törös Judit részt vett az adós jogfosztásában.
dr. Szabadkai Csilla képviselte az UniCredit Bank Hungary Zrt.-t a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.490/2019/7. számú eljárásában. Az eljárás célja a jog megkerülése volt. A bíróság kötelezte a devizahiteles adóst, hogy fizessen dr. Szabadkai Csillának 114.300,- forint ügyvédi díjazást azért, mert dr. Szabadkai Csilla részt vett az adós jogfosztásában.
dr. Szabó Tamás képviselte a Raiffeisen Bank Zrt.-t a Szigetszentmiklósi Járásbíróság 16.P.20.511/2022/19. számú eljárásában. Az eljárás célja a jog megkerülése volt. A bíróság kötelezte a devizahiteles adóst, hogy fizessen dr. Szabó Tamásnak 561.910,- forint ügyvédi díjazást azért, mert dr. Szabó Tamás részt vett az adós jogfosztásában.
Fegyelmi bejelentés
Tárgy: Fegyelmi vétség
Tisztelt Dr. Tóth M. Gábor elnök úr!
Tisztelt Dr. Török Béla elnök úr!
A panaszolt ügyvéd aláássa az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, mert ügyvédként részt vett egy olyan bírósági eljárásban, amelynek célja a jog megkerülése volt.
A jogállamiság elvének tiszteletben tartásán alapuló társadalomban az ügyvéd különleges szerepet tölt be. Az ügyvéd feladata nem merül ki abban, hogy a törvényi kereteken belül híven teljesíti megbízását. Az ügyvéd feladata az igazság szolgálata. Az ügyvédi etikai kódex rendelkezesei ezért nem csak az ügyvéd és az ügyfele közötti viszonyt érintik.
Az ügyvédi kar tagjai a nyilvánosság felé is kötelzettségeket vállalnak. A független ügyvédi tevékenység ugyanis az emberi jogoknak az állammal és más, a társadalomban létező érdekekkel szembeni védelmének nélkülözhetetlen eszköze.
Ha egy ügyvéd anyagi hasznot húz egy olyan bírósági eljárásból, amely sérti a tisztességes eljárás fűződő emberi jogot, akkor azzal súlyos fegyelmi vétséget követ el. Ezért az etikai kódex megszegése miatt fegyelmi büntetést kell alkalmazni az ügyvéddel szemben.
Ezeket a gondolatokat nem a PITEE egyesület találta ki. Ezek a gondolatok benne vannak az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának (CCBE) a határokon átnyúló jogi szolgáltatásokat szabályozó, az Európai Unió Ügyvédeinek Etikai Kódexében (lsd. melléklet a 6/2018. (III. 26) MÜK szabályzathoz 1.1., 1.2.1., 2.1.1., 2.1.2. és 4.2 pontjai, A kódex kivonatát ennek a bejegyzésnek a végén is el lehet olvasni.)
Kérem, továbbítsa ezt a levelet az ügyvédi kamara fegyelmi biztosához.
1. Tényállás
A panaszolt ügyvéd képviselte a pénzintézetet a mellékelt bírósági eljárásában (lsd. melléklet).
A per központi kérdése az volt, hogy érvényes-e a nevezett pénzintézet és a perben félként érintett fogyasztó közötti deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés. A bíróság indokolása szerint a kölcsönszerződés érvényes. A bíróság kötelezte a fogyasztót, hogy fizessen perköltséget a pernyertes pénzintézetnek. Ez a perköltség a panaszolt ügyvéd munkadíja.
1.1. A bírósági eljárás célja a jog megkerülése volt.
Magyarországon 2012. december 7. napja óta köztudott, hogy minden deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés semmis (érvénytelen), mert a pénzintézetek tisztességtelen szerződési feltételeket alakalmaztak a fogyasztókkal szemben. (lsd. Fővárosi Törvényszék 2012. december 7. napján kelt 43.Pf.636.553/2012/7. számú jogerős közbenső ítélete)
A pénzintézetek eltérő saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamokat határoztak meg a hitel folyósításakor és a hitel havi törlesztőrészleteinek a beszedésekor. Minél nagyobb az eltérés a két árfolyam között annál nagyobb díjazást kapnak a pénzintézetek a pénzváltási tevékenységért. Az adós szempontjából ez a díjazás költséget jelent.
Európai Unió Bírósága 2014-ben megerősítette a Fővárosi Törvényszék 2012-ben kelt ítéletét. Az EUB C-26/13 (Kásler) számú döntése szerint is tisztességtelenül alkalmaztak a magyarországi pénzintézetek eltérő saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamokat, mert nem tájékoztatták a fogyasztókat arról, hogy ezek az eltérő árfolyamok a fogyasztóknak plusz költséget okoznak.
Az Európai Unió kötelező erővel bíró 2005/29/EK irányelve arra kötelezi az EU tagállamait, hogy visszatartó erejű szankcióval sújtsák azokat a gazdasági társaságokat amelyek tisztességtelen piaci gyakorlatot folytatnak. (lsd. Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól 13. cikk)
A magyar törvényhozás ennek a kötelezettségnek megfelelően megtitltotta a magyarországi gazdasági társaságoknak, hogy eltitkolják egy szolgáltatás díját (lsd. 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 8. § (3) bek. (b) pont).
Továbbá a törvényhozás az érintett kölcsönszerződések semmisségével (érvénytelenségével) szankcionálta azokat a pénzintézeteket, amelyek tisztességtelen szerződési feltételeket alkamaztak. (lsd. 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 213. § (1) bekezdés c) pont).
A deviza alapú kölcsönszerződés semmissége (érvénytelensége) azért jelent szankciót az adott pénzintézet számára, mert a pénzintézetnek jelentős anyagi veszteséget okoz, ha egy kölcsönszerződés semmis (érvénytelen). Deviza alapú kölcsönszerződések esetében az adóst terheli az árfolyamkockázat okozta pénzügyi veszteség mindaddig, amíg a kölcsönszerződés érvényben van. Ha azonban a kölcsönszerződés semmis (érvénytelen) akkor ez a pénzügyi veszteség a pénzintézetet terheli.
A fentiek alapján az eljáró bíróság köteles lett volna megállapítani, hogy a peres felek közötti deviza alapú kölcsönszerződés semmis (érvénytelen), mert ezt írja elő az EU 2005/29/EK számú irányelv 13 cikkelye és a 1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés c) pontja.
A bíróság azonban nem erre az eredményre jutott. A bíróság a döntését a felsorolt jogforrások helyett a 6/2013, a 2/2014 és a 1/2016 számú ún. Polgári Jogegységi Határozatokkal (PJE) és az ún. Devizahiteles Törvényekkel (DH Törvények, lsd. 2014. évi XXXVIII. törvény és 2014. évi XL. törvény) indokolta. A bíróság álláspontja szerint a PJE-k és a DH törvények igazolják, hogy a peres felek közötti deviza alapú kölcsönszerződés érvényben lenne.
1.2. A bíróság által hivatkozott PJE és a DH törvények ellentétesek az Alaptörvénnyel.
Polgári Jogegységi Határozatok alaptörvényellenessége köztudott 2019 decembere óta.
Az Országgyűlés 2019 decemberében módósította a Polgári Jogegységi Határozat jogi szabályozását. Varga Judit igazságügyi miniszter azzal indokolta a módosítást, hogy a 2019 előtti szabályozás nem felelt meg a jogállamiság elvének. A régi szabályozás ugyanis sértette a bírák személyes függetlenséget és a felek bíróság előtti meghallgatásának jogát. (lsd. T/8016 sz. törvényjavaslat indokolásának 168. oldal) Az indokolás továbbá hivatkozott a Velencei Bizottság álláspontjára is, amely szerint a legfelsőbb bíróságok (értsd Kúria) ”eseti döntéseken kívüli iránymutatásai nem jogállami megoldások”. (lsd. CDL-AD(2010)004).
A korábbi jogi szabályozás módosítása és a módosítás indokolása bizonyítja, hogy minden PJE sérti a tisztességes eljárás követelményét (lsd. Alaptörvény XXVIII. cikk), amelyiket a Kúria 2019 előtt fogadott el. Ennek megfelelően a bíróságok sértik a tisztességes eljárás fűződő emberi jogot, ha döntéseiket a 6/2013, a 2/2014 és a 1/2016 számú PJE-kel indokolják.
A DH Törvényekről is köztudott, hogy ellentétesek az Alaptörvénnyel, mert a DH Törvények az alaptörvényellenes 2/2014. számú PJE-t kodifikálják, valamint a DH Törvényeknek visszamenőleges hatályuk van (lsd. Alaptörvény B) cikk (1) bek.). Az első DH Törvény 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a törvény a 2004. május 1. napja és az e törvény hatálybalépésének napja között kötött fogyasztói kölcsönszerződésre terjed ki. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan sérti a jogállamiság követelményét, hiszen aki a nevezett két dátum között kötött fogyasztói kölcsönszerződést az nyilvánvalóan nem tudhatta, hogy 2014-ben új szabályok lépnek majd hatájba. A jövőbe látni ugyanis senki sem tud. Az Európai Központi Bank is jelezte, hogy a DH Törvények ellentétesek az Európai Unió alapelveivel (lsd. European Central Bank No. CON/2014/72 dated 10.10.2014 and No. CON/2014/59 dated 28.07.2014)).
Ennek megfelelően a bíróságok sértik a tisztességes eljárás fűződő emberi jogot, ha a DH Törvényeket alkalmazzák.
A fenti érvek alapján nyilvánvaló, hogy a panaszolt ügyvéd egy olyan bírósági ítélet meghozatalában közreműködött és egy olyan bírósági eljárásban való közreműködésért kapott ügyvédi díjazást, amelyik kifejeztetten azt a célt szolgálja, hogy megfossza a fogyasztót a tisztességtelen piaci gyakorlattal szembeni kötelező erejű törvényi védelemtől.
A bíróság ítélete nyilvánvalóan megekrüli a 2005/29/EK irányelve 13. cikkét és a 1996. évi CXII. törvény 213. § (1) bekezdés c) pontját azzal, hogy a felek közötti deviza alapú kölcsonszerződést érvényesnek tekinti.
A kölcsonszerződés érvényben tartása pedig megvédi a nevezett pénzintézeteket a tisztességtelen piaci gyakorlatért járó szankciótól. A bíróság ugyanis ezzel megakadályozza, hogy a pénzintézeteknek az árfolyamkockázat anyagi veszteséget okozzon. A bíróság a döntését olyan jogforrásokkal indokolja, amelyek nyilvánvalóan ellentétesek az Alaptörvénnyel.
2. A panaszolt ügyvéd tevékenysége az alábbi okoból etikátlan.
Az 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése és az Üttv. 41. § (2) bekezdése arra kötelezi a panaszolt ügyvédet, hogy tartsa tiszteletben a jogszabályokat, az Alaptörvényt és az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusait.
A panaszolt ügyvéd ezen kötelezettségét nyilvánvalóan megszegte, hiszen egy olyan bírósági eljárásban látott el jogi képviseltet, amelyik ellentétes a jogszabályokkal, az Alaptörvénnyel és az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusaival.
A panaszolt ügyvédet nem mentesíti a fegyelmi felelősség alól az a körüllmény, hogy az Üttv. 1. § (1) bekezdése arra kötelezi őt, hogy az ügyfele érdekét szemelőtt tartva lássa el a jogi képviseletet. Az Üttv. 39. § (4) bekezdése és az Üttv. 42. § (3) és (4) bekezdései ugyanis arra kötelezik az ügyvédet, hogy tagadja meg az ügyfele utasításainak a végrehajtását, ha azok jogszabályba ütköznek vagy jogszabály megkerülésére irányulnak.
Emiatt a panaszolt ügyvédnek kötelessége lett volna megtagadni a peres eljárásra vonatkozó megbízást, hiszen az eljárás bár az ügyfelei érdekeit szolgálta, de az eljárás nyilvánvalóan a jog megkerülésére irányult.
A panaszolt ügyvédet nem mentesíti a fegyelmi felelősség alól az a körüllmény sem, hogya jogszabálysértést közvetlenül az eljáró bíróság okozta. Az Üttv. 1. § (1) bekezdése ugyanis arra kötelezi az ügyvédet, hogy a közhatalmi szervektől függetlenül folytassa ügyvédi tevékenységét. Ez a függetlenség különösen fontos, mert a jogállamiság elvének tiszteletben tartásán alapuló társadalomban az ügyvéd különleges szerepet tölt be. Az ügyvédi tevékenység ugyanis magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést, ami az igazság szolgálatát jelenti.
Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának (CCBE) Etikai Kódexének 4.2. pontja is az igazság szolgálatára kötelezi a panaszolt ügyvédet. Ezen rendelkezés alapján a panaszolt ügyvédnek mindig tekintettel kell lennie a tisztességes eljárás szabályaira. A tisztességes eljárás követelményeit pedig nyilvánvalóan sérti minden olyan bírósági döntés, ami a jog megkerülésére irányul.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete által megfogalmazott, az ügyvédek szerepére vonatkozó iránymutatásának 23. pontja (Basic Principles on the Role of Lawyers, 1990) pedig kifejezetten azt várja el az ügyvédektől, hogy emeljék fel a szavukat, ha azt tapasztalják, hogy a bíróságok elcsalják a peres eljárásokat.
A panaszolt ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését és az Üttv. 41. § (2) bekezdését és ezzel fegyelmi vétséget követett el. A panaszolt ügyvédnek meg kellett volna tagadni a pénzintézetek képviseletét a bírósági eljárásban és fel kellett volna emelnie a szavát a bírósági döntés ellen.
A panaszolt ügyvéd fegyelmi vétsége különösen súlyos, mert a panaszolt ügyvéd jelentős anyagi haszonra tett szert a bírósági döntés által. A panaszolt ügyvéd tevékenysége aláássa az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat.
Végezetül a panaszolt ügyvéd nem hivatkozhat a fegyelmi vétség elévülésére.
Az Üttv. 112. § (2) bekezdése b) pontja szerint az elévülési idő három év. Az elévülés kezdőnapja a jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt. A jogellenes állapotot a bírósági ítélet okozza. Az elévülés ezért csak akkor fog majd elkezdődni, amikor a jogellenes bírósági ítélet jogereje megszűnik.
Ezt a fegyelmi bejelentést postai úton eredeti aláírással ellátva küldöm el Önnek. Az elektronikus úton elküldött másolat célja az előzetes tájékoztatás.
Kérdés esetén szívesen állok a rendelkezésére.
Üdvözlettel
1. sz MELLÉKLET
Bírósági ítéletek
- Dr. Imre András, Fővárosi Törvényszék 30.G.41.423/2018/47.
- dr. Törös Judit, Ráckevei Járásbíróság 2.P.20.331/2019/66.
- dr. Szabadkai Csilla, Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.490/2019/7.
- dr. Szabó Tamás, Szigetszentmiklósi Járásbíróság 16.P.20.511/2022/19.
1. melléklet a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzathoz
KIVONAT
Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának (CCBE) a határokon átnyúló jogi szolgáltatásokat szabályozó, az Európai Unió Ügyvédeinek Etikai Kódexe
1. PREAMBULUM
1.1. Az ügyvédi hivatás
A jogállamiság elvének tiszteletben tartásán alapuló társadalomban az ügyvéd különleges szerepet tölt be. Feladata nem merül ki abban, hogy a törvényi kereteken belül híven teljesíti megbízását. Az ügyvéd feladata az igazság szolgálata és azok érdekeinek érvényesítése, akik jogainak és szabadságának biztosításával és védelmével megbízták, és nem csupán az a feladata, hogy ügyfelét perben képviselje, hanem hogy annak tanácsadója is legyen. Az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság és a demokrácia elengedhetetlen feltétele a társadalomban. Az ügyvédi hivatás tehát számos (néha egymásnak ellentmondónak tűnő) jogi és etikai kötelezettséget ró az ügyvédre:
[…]
- a nyilvánosság felé, amely számára az emberi jogoknak az állammal és más, a társadalomban létező érdekekkel szembeni védelmének nélkülözhetetlen eszköze a szabad és független szakma létezése, amely szakmát a saját maga által létrehozott szabályok tiszteletben tartása köt össze.
1.2. A szakmai etikai szabályok természete
1.2.1. A szakmai etikai szabályok rendeltetése – azok ügyvédek általi önkéntes elfogadása révén – annak biztosítása, hogy az ügyvédek a civilizált társadalmakban nélkülözhetetlenként elismert hivatásukat megfelelően teljesítsék. Ezen szabályok megszegése esetén fegyelmi büntetést kell alkalmazni az ügyvéddel szemben.
[…]
2. ALAPELVEK
2.1. Függetlenség
2.1.1. Az ügyvédre háruló számos kötelezettség megkívánja az ügyvéd teljes függetlenségét, minden egyéb befolyástól való mentességét, különösen olyan befolyástól, amely személyes érdekeiből illetve külső kényszerből ered. Ezen függetlenség ugyanolyan nélkülözhetetlen az igazságszolgáltatásba vetett bizalomhoz, mint a bírók pártatlansága. Ezért az ügyvéd köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely függetlenségét veszélyezteti, és figyelemmel kell lennie arra, hogy a szakmai követelményeit ne sértse annak érdekében, hogy ügyfelének, a bíróságnak vagy harmadik félnek kedvezzen.
2.1.2. Ezen függetlenség mind peres, mind peren kívüli ügyekben nélkülözhetetlen. Az ügyvéd által ügyfelének nyújtott tanács értéktelen akkor, ha azt kizárólag abból a célból adta, hogy ügyfele jóindulatát elnyerje vagy az ügyvéd saját érdekeit szolgálja vagy azt külső kényszer hatására nyújtják.
[…]
4.2. A tisztességes eljárás szabályai
Az ügyvédnek mindig tekintettel kell lennie a tisztességes eljárás szabályaira.
[…]
VÉGE
Ne küldjön adományt!
Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!
Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!
PITEE 