Megtört a jég! Fontos siker a deviazhiteleseknek (C-118/17)

A devizahiteles törvények jogtalanul varrják az adósok nyakába az árfolyamkockázat okozta veszteséget. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért!

Ezt monjda ki a Európai Unió Bíróságának (EUB) 2019. március 14-én meghozott C-118/17 számú döntése.

Az EUB a magyar bíróságokra bízza azt, hogy eldöntsék mikor és milyen módon kapnak kártérítést a devizahitelesek.

 Megtört a jég! - PITEE - Curia C-118/17

Megtört a jég! – PITEE – Curia C-118/17

Ez a döntés bizonyítja azt, hogy van értelme jogállami eszközökkel küzdeni a devizahitelesek jogaiért! A célunkat még nem értük el, mert az adósok még nem kapták meg a jogos kártérítést, de egy rendívül fontos lépéssel közelebb lettünk a célunk eléréséhez!

A PITEE egyesület 2016 novemberében javasolta a C-118/17 számú előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését (Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése, 2016.11.28). Dr. Szepesházi Péter bíró indította el az eljárást 2017 januárjában (A Budai Központi Kerületi Bíróság végzése, 2017.01.09.) Köszönjük! Dr. Lázár Dénes publikált az eljárásról a legrangosabb német szakfolyóiratban 2018 januárjában (Összeegyeztethető az Unió jogrendszerével a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlata?, 2018/01). A munkánk meghozta eredményét!

A PITEE egyesület jelenleg további három eljárást folytat az Európai Unió Bíróságán, annak érdekében, hogy az Európai Bíróság magyarul nem beszélő bírái részletes információkkal rendelkezzen a magyar bíróságok jogsértő ítélkezési gyakorlatáról (C-770/18 P, T-566/18, T-331/18).

Olvasse al a C-118/17 számú döntés rövid magyarázatát.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. Az árfolyamrés eltitkolásának és manipulálásának jogkövetkezménye

A bankok 2004-2014 között eltitkolták és titokban manipulálták az árfolyamrés értékét. (Az árfolyamrésről minden információt megtalál a PITEE egyesület weboldalán) A bankok ezen szerződési gyakorlata ellentétes volt az akkori Hitelintézeti törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdés c) pontjával.  A Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint semmis az a hitelszerződés, amelyikben nincsen az összes költség (pl. árfolyamrés) feltüntetve.

A semmisség jogkövetkezményeként az adósok egyaránt mentesülhettek volna árfolyamrés költségétől és árfolyamkockázat okozta veszteségektől, hiszen ha egy deviza-hitelszerződés teljesen semmis, akkor semmisek a szerződéseknek azok a rendelkezései is, amelyek az adósok nyakába varrták az árfolyamkockázat veszteségét.

A Kúria és az Országgyűlés úgy próbálta megvédeni a bankokat a semmisség jogkövetkezményétől, hogy visszamenőleges hatállyal módosították a deviza-hitelszerződések tartalmát. Tehát a szerződésekből törölték az árfolyamrésre (költségre) vonatkozó rendelkezéseket.

Ezt a célt szolgálja a 6/2013 számú PJE 4. pontja és a 2014. évi XXXVIII. törvény 3.§-a. A bankok ezek alapján visszafizették az adósóknak az árfolyamrés okozta költséget, de mentsültek attól a kötelezettségüktől, hogy kártérítsék az adósokat az árfolyamkockázat okozta veszteségektől.

Az Európai Bíróság döntése ennek a jogi helyzetnek vet véget.

1.1 Az Európai Bíróság C-118/17 számú döntésének rendelkezése:

1)      A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy:

–        azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamréssel kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló olyan kérelemnek, mint amilyen az alapügyben szerepel, feltéve hogy az ilyen szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása lehetővé teszi azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó e tisztességtelen szerződési feltétel hiányában lett volna,

Alexandra (Sacha) Prechal tanácselnök (előadó bíró)

Alexandra (Sacha) Prechal tanácselnök (előadó bíró) – C-118/17

1.2 Magyarázat:

Az Unió bírósága elfogadhatónak tartja azt, hogy a magyar bíróságok kijavítják a semmis devizahitel-szerződéseket és ezáltal érvényben tartják azokat. Viszont nem tartja elfogadhatónka azt, hogy a kijavítás (és érvénybentartás) azt eredményezi, hogy a deviazhitelesek viselik az árfolyamkockázat okozta veszteséget.

Az Európai Unió bírósága tehát jóváhagyja a 6/2013 számú PJE 4. pontját és a 2014. évi XXXVIII. törvény 3.§-át. Viszont kötelezi a magyar bíróságokat arra, hogy devizahitel-szerződéseknek azon rendelkezéseit ne tartsák érvényben, amelyek a fogyasztók nyakába varrják az árfolyamkockázat okozta veszteséget.

2. Elégtelen tájékoztatás az árfolyamkockázatról

Az Országgyűlés elsősorban azért alkotta a devizahiteles törvényeket, hogy megakadályozza a devizahitelesek jogérvényesítését az árfolyamrés eltitkolása (Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pont) és az önkényes egyoldalú szerződésmódosítások (Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pont) miatt (l. 2014. évi XXXVIII. törvény 3.§ és 2014. évi XXXVIII. törvény 4.§).

Az adósok jogi érvelése alkalmazkodott a devizahiteles törvényekhez. Az adósok 2014-óta a kockázatfeltáró nyilatkozatok jogszerűségét támadják. A kockázatfeltáró nyilatkozatok hibáit ugyanis a devizahiteles törvények nem orvosolták.

A kockázatfeltáró nyilatkozatokkal kapcsolatos magyarországi perek már eljutottak az Európai Unió Bíroságához (l. C-51/17 – Ilyés és Kiss ügy). Az Európai Bíróság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a kockázatfeltárásról szóló rendelkezések a deviza-hitelszerződések ún.  “elsődleges tárgyát” határozzák meg. Emiatt a deviza-hitelszerződések teljesíthetetlenné válnak, ha a kockázatfeltárásról szóló rendelkezések érvénytelenek lennének. Az Európai Unió Bírosága felszólította a magyar bíróságokat, hogy vizsgálják meg a kockázatfeltáró nyilatkozatokat.

Az Európai Bíróság iránymutatásai alapján várhatóan hamarosan magyarországi bírósági döntés fogja kimondani, hogy a bankok által használt kockázatfeltáró nyilatkozatok annyit sem érnek mit a papír, amire nyomtatták azokat.

A kérdés ezek után az lesz, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a kockázatfeltáró nyilatkozatok semmissek? A devizahiteles törvényekben van erre vonatkozóan egy rendelkezés. A 2014. évi XL. törvény 37. §‑ának (1) bekezdése megtiltja az adósoknak azt, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozatok semmissége miatt a deviza-hitelszerződésük megsemmisítését kérjék.

Az Európai Bíróság döntése ennek a jogi helyzetnek vet véget.

2.1. Az Európai Bíróság C-118/17 számú döntésének rendelkezése:

1)      A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy:

–        azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely olyan körülmények között, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló kérelemnek, ha az eljáró bíróság megállapítja, hogy e szerződési feltétel tisztességtelen, és hogy a szerződés az említett szerződési feltétel hiányában nem teljesíthető.

N. Wahl főtanácsnok

Nils Wahl főtanácsnok C-118/17

2.2 Magyarázat:

Az Unió bírósága szerint ellentétes az Unió jogrendszerével az, ha egy deviza-hitelszerződés érvényességét meg kell védeni akkor is, ha egy olyan rendelkezésről derül ki, hogy jogszabály ellenes, amelyik rendelkezés a a szerződés “elsődleges tárgyát” határozza meg. Az Európai Bíróság szerint tehát kukába kell dobni a 2014. évi XL. törvény 37. §‑ának (1) bekezdését akkor ha kiderül, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozatok semmissek, mert akkor a deviza-hitelszerződések teljesíthetetlenné válnak. A kockázatfeltáró nyilatkozatok semmissége esetén tehát a teljes deviza-hitelszerződések semissé válnak, és ennek jogkövetkezménye az, hogy a bankoknak kárpótolniuk kell az adósokat az árfolyamkockázat okozta veszteségekért.

3. A jogegységi döntésekről

A devizahitelesek jogérvényesítését nagy mértékben korlátozták a Kúria polgári jogegységi döntései (l. 6/2013 PJE, 2/2014 PJE, 1/2016 PJE). Ezen döntések meghozatalának módja ellentétes a jogállami elvekkel, különös tekintettel a tisztességes eljárás elvére. A polgári jogegységi eljárások során ugyanis nincs biztosítva, többek között, sem a törvényes bíróhoz való jog, sem a bíróság elötti meghallgatás joga sem a jogorvoslathoz való jog. Az előzetes döntéshozatali eljárásban feltett kérdések célja az volt, hogy az Európai Bíróság mondja ki a polgári jogegységi döntés jogintézményéről, hogy az ellentétes az Unió jogrendszerével.

Az Európai Bíróság ezt a megállapítást nem mondta ki.

3.1. Az Európai Bíróság C-118/17 számú döntésének rendelkezése:

2) Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének fényében értelmezett 93/13 irányelvvel nem ellentétes az, hogy valamely tagállam legfelsőbb bírósága az egységes jogértelmezés érdekében ezen irányelv végrehajtásának részletes szabályait illetően kötelező határozatokat hoz, amennyiben azok nem képezik akadályát sem annak, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróság az említett irányelvben foglalt szabályok teljes érvényesülését biztosítsa, és a fogyasztó számára az ezen irányelvből fakadó jogainak védelme érdekében hatékony jogorvoslatot nyújtson, sem pedig annak, hogy ezt illetően előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz forduljon, amit azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

dr. Szepesházi Péter ex-bíró

dr. Szepesházi Péter ex-bíró – C-118/17

3.2 Magyarázat:

Az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy neki nem feladata a magyar jogrendszer jogintézményeiről állást foglalnia. Álláspontja szerint a polgári jogegységi döntés jogintézménye nem ellentétes az európai joggal, ha az eljárás során biztosítva vannak a tisztességes eljárás feltételei. Azt a magyar bíróságoknak kell vizsgálniuk, hogy vajon ezek a követelmények biztosítva vannak-e. Ez az a helyzet amikor a kecskére bízzuk a káposztát. Hiszen kizárt, hogy azok a magyar bírák állapítsák meg a jogegységi eljárás jogintézményének törvényellenességét, akik előszeretettel alkalmazzák azt a hatalmi elit érdekeinek a védelmében.

4. Hogyan tovább?

Az EUB döntése után most a magyar bíróságokon a sor, hogy ítéleteket hozzanak.

Wellmann “Bocsánatot kérek a Bankszövetségtől” György a Kúria polgári kollégiumának vezetője, már tavaly decemberben bejelentette, hogy a Kúria idén felül fogja vizsgálni a magyar bíróságok kockázatfeltáró nyilatkozatokkal kapcsolatos döntési gyakorlatát (Újabb fordulat a devizahitelesek ügyében, hvg.hu 2018.12.07.). Várhatóan ennek a vizsgálatnak lesz az eredménye az, hogy semmissek a kockázatfeltáró nyilatkozatok. Ezen megállapítás után nyílhat meg az út a devizahitelesek kártérítése előtt.

Az EUB C-118/17 számú döntésének legfontosabb eredménye az, hogy végre sikerült megértetni a magyarul nem beszélő európai jogászokkal azt, hogyan csalják el a devizahiteles pereket a megyar bíróságok. Megtört a jég!

A PITEE egyesület 2011-óta küzd jogállami eszközökkel a devizahitelesek jogaiért (Fogyasztóvédelmi Elemzés (Devizahitelezés), 2011.11.22). A PITEE egyesület elnöke már 2014-ben azt mondta, hogy a devizahiteles elszámolást folytatni kell a fogyasztók kártalanításával az árfolyamkockázat veszteségei miatt:

Az ugyved aki meghuzta az OTP bajszat (Figyelo)

Figyelő 2016/20

DownloadAz ügyvéd, aki meghúzta az OTP bajszát (Figyelő 2016/20)

Még soha ennyire közel nem álltunk ahhoz, hogy érvényre jutassuk a devizahitelesek jogait, mint most!

Egyetértünk a portfolio.hu cikkírójával, miszerint a C-118/17 számú döntés valójában sokkal több annál, mint aminek látszik. Ez a döntés lényegében azt mondja ki, hogy “a 2014. évi [devizahiteles] törvények nem összeegyeztethetők az [unió jogrendjéből eredő] követelményekkel“. (Sorsdöntő fordulat a devizahitelek ügyében: megsemmisíthetők a szerződések!, portfolio.hu, 2019.03.14).

5. Ne küldjön adományt!

Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!

Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!

Minden adományunkra ráteszi az OTP Bank a kezét! Az OTP Bank ugyanis inkasszózta a számlánkat, mert nem vagyunk hajlandóak kifizetni olyan perek költségeit, amelyeket a bíróságok elcsaltak az OTP Bank javára.

DownloadÉrtesítés Hatósági Átutalási Megbízás kiadásáról (2019.01.28)

 

Bankárkormány

Bankárkormány

 

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: