Január elején alkotmányjogi panasszal fordultunk az Alkotmánybírósághoz, mert az európai emberi jogokkal ellentétes az, ahogyan a bíróságok kezelik a devizahitelesek pereit (l. AB Panasz a kötelező keresetmódosítás ellen).
Beadványunkra Dr. Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára, válaszolt. Álláspontja szerint a beadványunk “nem felel meg az Abtv.-ben foglalt feltételeknek, annak érdemi vizsgálatára nincs lehetőség” (l. IV/154-1/2016).
A vágany mellet kérjük, vigyázzanak!
Érdekes módon Dr. Bitskey Botond mostani álláspontja szöges ellentétben áll Dr. Bitskey Botond 2014-ben kiadott könvyével.
Az a tény, hogy az Alkotmánybíróság főtitkára kénye kedve szerint váltogatja a jogi álláspontját, egy újabb bizonyítéka annak, hogy Magyarországon nincs demokratikus alkotmánybíráskodás.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
Idézet Dr Bitskey Botond leveléből:
A sérelmezett — hiánypótlásra felhívó — döntés nem minősül sem az ügy érdemében hozott döntésnek, sem a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek, ebből következőleg — az Abtv. 26. § (1) bekezdése értelmében — alkotmányjogi panasz előterjesztésének nincs helye.
(Bitskey Botond, 2016.01.27., IV/154-1/2016)
Idézet Dr Bitskey Botond könyvéből:
Alapjogsérelem ugyanis kifejezetten az érdemi döntés meghozatala előtt, és az érdemi döntéssel nem orvosolható módon is bekövetkezhet.
(Bitskey Botond, Az alkotmányjogi panasz kézikönyve, hvgorac 2014, [300])
A fenti idézetek nyilvánvalóvá teszik, hogy az Alkotmánybíróság mindent megtesz annak érdekében, hogy meggátolja a devizahitelesek érdek érvényesítését, és így megvédje a hatalmi elit pénzügyi érdekeit.
Dr. Bitskey Botond – Szép a vasutas élet!
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye lehetővé teszi minden devizahitelesnek, hogy a strasbourgi bírósághoz forduljon jogvédelemért, függetlenül attól, hogy milyen zöldségeket hordanak össze az Alkotmánybíróság bírái és munkatársai.
Válasz Dr Bitskey Botond levelére:
Tisztelt Dr. Bitskey Botond!
Alulírott [XXXXXXXX] alkotmányjogi panasz indítványt nyújtottam be a 2014. évi XL. törvény 37.§-a ellen. Az Alkotmánybíróságtól IV/154-1/2016 sz. 2016. január 27. napján kelt levelére tekintettel az alábbiakról tájékoztatom:
Az Alkotmánybíróság gyakorlatából annyi bizonyosan latható, hogy bár az alkotmányjogi panasz funkciójából – mely az alapjogi sérelmek orvoslása – kétségtelenül következik, hogy a panasz általában az érdemi bírósági döntésekkel okozott alapjogsérelmek orvoslására szolgál, alkotmányjogi panasszal azonban támadhatóak azok, a per jogi értelmében ügydöntőnek nem minősülő határozatok is, amelyek esetében az Alaptörvényben biztosított jog sérelme bizonyítható. Alapjogsérelem ugyanis kifejezetten az érdemi döntés meghozatala előtt, és az érdemi döntéssel nem orvosolható módon is bekövetkezhet. (lásd Az alkotmányjogi panasz kézikönyve, Bitskey Botond et al., hvgorac 2014, [300])
Szakirodalom?
Egy indítvány esetleges visszautasításának hátterében az állhatna, hogy az indítványozó ügyében született végső érdemi határozatban talán nem is kerül alkalmazásra a támadott jogszabály, s így az indítványozó által állított alkotmányossági aggály is eloszlatható. (lásd Az alkotmányjogi panasz kézikönyve, Bitskey Botond et al., hvgorac 2014, [296])
Az alkotmányjogi panaszom alapját adó 9.P. 92.875/2015/2. sz. bírósági végzés ugyan nem minősül a per jogi értelmében ügydöntő határozatnak, de a végzés által okozott jogsértés bizonyítható. A bíróság ugyanis a végzéssel nyilvánvalóvá tette, hogy nem kíván határozatot hozni abban a kérdésben, amit az eredeti keresetlevelemben kértem. Ha a bíróság nem hoz döntést az eredeti kereseti kérelmemmel kapcsolatban, akkor a végső érdemi határozat nem fogja orvosolni a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjogom megsértését.
A bíróságok több ezer eljárásban alkalmazzák a 2014. évi XL. törvény 37.§-át. A magyar társadalom érdeke az, hogy a lehető leghamarabb kiderüljön, hogy vajon ez a törvényi rendelkezés össze egyeztethető-e az európai emberi jogokkal. Ez alapján lehetne ugyanis eldönteni azt, vajon a bíróságok jelenleg modern igazságszolgáltatási tevékenységet folyatnak-e vagy, pedig éppen ellenkezőleg, a kormány utasítására lábbal tiporják a devizahitelesek emberi jogait.
Az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatának ismeretében nincs illúzióm azzal kapcsolatban, hogy mi lesz az Alkotmánybíróság döntése. Magyarországon az emberi jogok védelmével kapcsolatos feladatokat jelenleg a strasbourgi bíróság látja el.
Azonban ahhoz, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhassak jogvédelemért, kénytelen vagyok az Alkotmánybíróság elutasító végzését igényelni.
Természetesen, ha lezárul a per, akkor is élni fogok az alkotmányjogi panasz lehetőségével. A strasbourgi bíróságon érdeklődéssel fogják olvasni az alkotmánybíróság elutasító határozatának érdemi indoklását.
Kelt: 2016. február 19.
Tisztelettel,
PITEE
Független bíróságok
Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.
Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület
Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.
Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309
Támogatását nagyon köszönjük!
PITEE 