Sajtóhírek szerint a Kúria ma jogegységi határozatot készül hozni. A jogegységi határozat tartalmát homály fedi. A Kúria weboldalán nincsenek információk a készülődő jogegységi határozatokról. A Kúria sajtótitkársága pedig egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre.
A készülődő jogegységi határozatról Dr. Wellmann György, a Kúria a Polgári Kollégium vezetője, beszélt a múlt héten a Magyar Lízingszövetség konferenciáján. A konferenciáról tudósító Napi Gazdaság információi szerint a jogegységi határozat témája egy eljárásjogi kérdés lesz. Kívülállóként úgy tűnik, mintha a Kúria arra készülne, hogy egy jogegységi határozattal kiiktassa az érvényes jogszabályokat.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
A Kúria 2013. július 4. napján hozott ítélete szerint semmis az a deviza-alapú hitelszerződés, amelyik nem tartalmazza a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti eltérés (ún. árfolyamrés) értékét. A semmis hitelszerződés pedig csak akkor válik újra érvényessé, ha egy bíróság ítéletet hoz a semmisségi ok megszüntetéséről. Ezt a Kúria, az adott ügyben, úgy oldotta meg, hogy visszamenőleg kiegészítette a szerződést az árfolyamrés értékével.
Ezen ítélet alapján számtalan adós indított pert a bankja ellen, kérve az illetékes bíróságot, hogy állapítsa meg a hitelszerződése semmisségét. Ezek a perek komoly problémát jelentenek a bankok számára, mert az adott szerződés semmisségének a megállapítása után a bíróság nem köteles a semmisségi okot megszüntetni. A bíróság a semmisségi okot csak akkor szünteti meg, ha a bank ezzel az igénnyel ún. viszontkeresetet nyújt be a bírósághoz. A bankok szemszögéből egy ilyen viszontkeresetnek azonban van egy komoly hátránya: az hogy a banknak el kell ismernie a deviza-hitelszerződés semmisségét.
A jogszabályi környezet világos. Ezt Dr. Wellmann György is elismerte a konferencián:
Problémát okoz az is, hogy a Ptk. már lehetővé teszi pusztán a szerződés érvénytelenségének kimondását. A devizaadósok most rákaptak erre a megoldásra, ám ahogy a bíró megállapítja a szerződés érvénytelenségét, az adós kényelmesen hátradőlhet, hiszen érvénytelen szerződés esetén a teljesítést nem lehet megkövetelni. Wellmann szerint hétfőn a Kúria jogegységi döntést hoz ebben a kérdésben, azaz hogy ilyen esetben mit tehet az alperes, hiszen a jogszabályok szerint a mostani helyzetben nem élhet visszkeresettel a bank – csak akkor, ha elismeri a szerződés érvénytelenségét.
Devizahitelek: a pereskedés zsákutca, 2013 november 7.
Mi szükség lehet egy jogegységi határozatra?
Dr. Wellmann György nyilatkozata szerint a Kúria készülődő jogegységi határozata pont azt a kérdést fogja vizsgálni, mit tehet egy bank, ha egy adós pert indít ellene, és a bank szeretné, ha a bíróság érvényessé nyilvánítaná a semmis deviza-hitelszerződést.
Számunkra nem világos, hogy mi szükség lehet egy jogegységi határozatra, egy olyan kérdéssel kapcsolatban, amit a törvény világosan szabályoz?
Egy jogállamban az igazságszolgáltatás feladata a jogszabályok alkalmazása.
Ha a Ptk. 239/A. §-a lehetővé teszi az adósok számára, hogy úgy kérjék a szerződés semmisségének a megállapítását, hogy ezzel egy időben NEM kérik a semmisség jogkövetkezményeinek a levonását, akkor ezt a jogszabályt a bíróságoknak be kell tartaniuk.
Ptk. 239/A. § (1) A fél a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részbeni érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné.
Polgári Törvénykönyv (1959/IV)
A Kúria valószínűleg jól átgondolta a 2013. július 4. kelt ítéletét, és számolt azzal a következménnyel, hogy az ítélet alapján a bankoknak kereseteket kell indítaniuk ahhoz, hogy a deviza-hitelszerződéseket a bíróságok egyesével érvényessé nyilvánítsák.
Lehet, hogy Dr. Wellmann György úgy gondolja, hogy a kialakult helyzet nem jó. A Kúriának azonban nincs joga ezt a jogszabályi környezetet egy jogegységi határozattal megváltoztatni. A hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján a jogszabályok megváltoztatása a törvényhozás feladata. A Kúriának a törvényeket, akkor is be kell tartania, ha az a legmagasabb bírói fórum tagjainak nem tetszik.
Ezt hívják jogállamnak, csak így lehet megteremteni a jogbiztonságot!
Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.
Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület
Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.
Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309
Támogatását nagyon köszönjük!
PITEE 