Felkérjük az Európai Unió Bíróságának a bíráit, hogy hozzanak világos és egyértelmű döntést a C-932/19 számú ügyben!
A devizahitelesek lassan egy évtizede küzdenek azért, hogy megszabaduljanak a deviza-hitelszerződések okozta szenvedésektől. A hitelszerződésekből eredő kötelezettségek a semmivé foszlottak 2013-ban, mert az adósoknak sikerült bizonyítaniuk, hogy a bankok megsértették a régi Hitelintézeti törvény (rHpt.) 213. § (1) bekezdését.
- A bankok nem adtak megfelelő tájékoztatást az adósoknak az árfolyamkockázatról;
- A bankok eltitkolták a szerződésekben alkalmazott költségeket (pl. árfolyamrés);
- A bankok manipulálták a kamatokat és a költségeket.
A Kúria a 6/2013 számú Polgári Jogegységi határozatával elcsalta a devizahitelesek sikerét. A Kúra 2013 óta arra a hazugságra építi a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, miszerint az adósok érdeke lenne a deviza-hitelszerződések érvényben tartása. A Kúria egy hazugságra alapozva javítja ki sorra a deviza-htelszerződések hiányosságait. A kormány erre a hazugságra alapzva nyújtotta be a devizahiteles törvényeket az Országgyűlésbe. Az Országgyűlés erre a hazugságra alapozva fogadta el a törvényeket.
Az Európai Unió Bírósága ennek a hazudozásnak vethet véget. Az Európai Unió Bíróságának döntése ugyanis rákényszerítheti a Kúria bíráit arra, hogy elismerjék azt, hogy a deviza-hitelszerződések érvényben tartása ellentétes az adósok érdekeivel.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
A PITEE egyesület egy elemzést készített arról, miért fontos az Európai Bíróság C-932/19 számú döntése a devizahitelesek számára, és hogyan befolyásolhatja a döntés a magyar jogi kultúra fejlődését.
A Európai Unió Bíróságának C-932/19 számú döntése rávilágíthat a magyar bíróságok jogsértő ítélkezési gyakorlatára, felmentheti az adósokat a devizahitelszerződések teljesítése alól és rákényszerítheti a bankokat arra, hogy térítsék meg az adósoknak az árfolyamkockázat okozta veszteségeket és térítsék meg a jogtalanul felszámított díjakat és költségeket. Ezt az elemzést angol és német nyelven készítettük el, mert a devizahitelesek ügyében a végső szót nem magyar anyanyelvű jogśzok fogják kimondani.
A PITEE egyesület elemzése a harmadik átfogó kiadvány a magyarországi deviahitelezésől.
Az első kiadványt a PITEE egyesület tette közzé 2011. november 11. napján. Ebben a kiadványban összefoglaltuk a bankok által elkövetett törvénysértéseket.
A második kiadvány a Corvinus Egyetem gondozásában jelent meg. Ebben a kiadványban tízennyolc ismert gazdasági és jogi szakember foglalta össze véleményét a devizahitelezésről.
Töltse le és őrizze meg ezeket a tanulmányokat!
Az Európai Unió Bíróságának döntése után érdemes lesz összevetni, hogy vajon az EUB kinek az érveit fogadta el.
- Devizahitelezes2019.pdf
- 20201019-PITEE-Report (ECJ case C-932-19)(final).pdf
- PITEE-Publikation_final (20111111).pdf
Végezetül olvassa el a Kúria jogegységi döntésbe foglalt hazugságát:
“A bíróságnak érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződések esetében azért kell elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására törekednie, mert az esetek nagy részében ez a megoldás szolgálja mindkét szerződő fél, de főként az adósok érdekét, akiknek a még fennálló tartozása más érvénytelenségi jogkövetkezmény alkalmazása esetén egy összegben azonnal esedékessé válna. Különösen indokolt a szerződés érvényessé nyilvánításáról rendelkezni akkor, ha csak formainak tekinthető olyan okból érvénytelen a szerződés, amely tekintetében a felek akarata egyértelműen megállapítható (pl. a törlesztőrészletek száma tévesen került feltüntetésre).” 6/2013. Polgári jogegységi határozat
Ne küldjön adományt!
Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!
Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!