Másolta-e az OTP a felülvizsgálati kérelmét?

A Kúria lesz kénytelen foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy vajon érvényes-e az a deviza-alapú hitelszerződés, amelyikben nincsen feltüntetve az adott bank saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamai közötti eltérés, az ún. “árfolyamrés”, értéke.

A törvény szerint semmis az a hitelszerződés, amelyikben nincsen az összes költség feltüntetve. A per kimenetele ezért attól függ, hogy vajon befolyásolja-e a deviza-alapú hitelek költségeit az eltérő devizaárfolyamok alkalmazása.

A felülvizsgálati eljárást kezdeményező OTP Bank Nyrt. szerint az árfolyamrés nem lehet költség, mert “az árfolyamrés nem minősül jogszabályban definiált jogi kategóriának“, továbbá az árfolyamrés meghatározásának “nincsen kényszerítő erejű jogszabályi alapja“, és “a Hpt. az árfolyamréssel kapcsolatos rendelkezést nem tartalmaz“.

Az OTP Bank Nyrt. minden kijelentése teljesen igaz!

Szent-István bazilika

Az OTP Bank Nyrt. érvelése szinte szó szerint megegyezik egy 1870-ben készült bírósági irat tartalmával. A PITEE munkatársai megtalálták az Országos Levéltár pincéjében azt a bírósági beadványt, amiről az OTP Bank Nyrt. beadványát másolhatták! Ebben a bejegyzésben bemutatjuk az akkori per részleteit és idézzük a XIX. századi irat tartalmát.

---

Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!

---

1. A Szent István-bazilika kupolaomlása

1868. január 22. napján beomlott Szent István-bazilika kupolája. A balesetben senki nem sérült meg, de az építkezés néhány évig megszakadt, és kezdetét vette egy hosszadalmas jogi procedúra a kivitelező társasággal szemben. A baleset körülményeinek vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy a kivitelező társaság nem vette figyelembe a gravitációs erőhatásokat, ami “féloldalas terheléshez” és a “pillérek egyenlőtlen süllyedéséhez” vezetett (A Szent István-bazilika története – Wikipedia).

A pert a Római KEgyház, mint felperes másodfokon megnyerte, mert a Budapesti Királyi Ítélőtábla megállapította, hogy a kupola beomlásához végeredményben a gravitációs erő vezetett, amit elfelejtettek a kivitelező társaság szakemberei figyelembe venni. A Budapesti Királyi Ítélőtábla a gravitációs erőt az alábbiak szerint definiálta: “A gravitációs erő az az erő, amelyet az egyik test a másikra a gravitáció jelenségének megfelelően kifejt.” (Gravitáció – Wikipedia).

Az alperes (a kivitelező társaság) a másodfokú eljárás elvesztését nem hagyta annyiban és 1870-ben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Magyar Királyi Kúriához. A felülvizsgálati kérelmet a társaság ügyvédje az következő képpen indokolta: “a gravitáció nem minősül jogszabályban definiált jogi kategóriának“, a gravitáció meghatározásának “nincsen kényszerítő erejű jogszabályi alapja“, és “az építési törvény gravitációval kapcsolatos rendelkezést nem tartalmaz“.

Az egykori kivitelező társaság érvelés szinte szóról-szóra megegyezik az OTP Bank Nyrt. mostani érvelésével, csak az OTP Bank Nyrt. beadványában a “gravitáció” kifejezést kicserélték az “árfolyamrés” kifejezésre.

2. Ami nincs a törvényekben az nem is létezik?

Ha összevetjük a Szent István-bazilikát kivitelező társaság érvelését a mai törvényi szabályozással, akkor azt látjuk, hogy a “gravitáció” tekintetében az elmúlt 140 évben semmi sem változott.

Az interneten elérhető jogszabálykereső segítségével ugyanis hamar kiderül, hogy törvényalkotó a mai napig nem vette a fáradságot arra, hogy a “gravitáció” kifejezést valamit annak definícióját törvénybe foglalja. A magyar törvényalkotó hanyagságára utal, hogy jelenleg sok másik kifejezés sem szerepel a törvényeinkben. Ilyen például, a “gravitáción” kívül, az “árfolyamrés” a “hitelkeret beállítási jutalék” és még a “kenguru” is (net.jogtar.hu):

• gravitáció
• árfolyamrés
• kenguru
• hitelkeret beállítási jutalék

Vajon azok a jogászok, akik a törvényekben keresik az “árfolyamrés” definícióját azok rácsodálkoznak a “gravitáció” okozta jelenségekre is? És vajon ezek a jogászok az állatkerti séta során, ha egy egzotikus állatot látnak, akkor is kinyitják a törvénykönyvüket és némi keresgélés után megállapítják, hogy márpedig ilyen állat nincs is?

Számunkra furcsa ha valaki azt hiszi, hogy a törvényekben minden szabályozva van, és a valóságot kell a törvényekhez igazítani. Ugyanakkor azt el kell ismerjük, hogy azok, akik a jogszabályok mindenhatóságában hiszenek, legalább biztosak lehetnek abban, hogy vannak földönkívüli-ek. Ez a kifejezés ugyanis egyszer szerepel a jogszabályainkban.

3. Miért nincs az “árfolyamrés” a törvényben definiálva

Közgazdaságtan

Az árfolyamrés egy közgazdaságtani fogalom, amelyik egy közgazdasági jelenséget ír le.

Az árfolyamrés meghatározását, szerepét és hatásait a közgazdászok hosszú évszázadok óta ismerik. Aki utána olvas az interneten, az megtudhatja, hogy pénzváltók már az ókorban is voltak. Az évszázadok során ezek pénzváltók megélhetésüket úgy biztosították, hogy a pénzváltáskor eltérő eladási és vételi árfolyamot használtak. A különbözetet pedig megtartották, mint nyereséget.

Európa fejlettebb országaiban egyébként az ókori pénzváltók tevékenységét tekintik a modern európai bankrendszer alapjának:

Angolul: Money changer – This trade is thought generally to be the origin of modern banking in Europe.

Németül: Geldwechsler – Man geht allgemein davon aus, dass in dieser kaufmännischen Tätigkeit die Ursprünge der modernen Kreditinstitute liegen.

Az árfolyamrés okozta nyereség (vagy a fogyasztó oldaláról nézve: költség) értékét, számítással meg lehet határozni. Azt pedig minden iskolás könnyen megérti, hogy minél nagyobb az eladási és a vételi árfolyam között a különbség, annál több lesz a nyereség.

Civiljog

A civiljogi (vagy kontinentális jogrendszer) lényege, hogy a jogrendszer „absztrakt” törvényeken alapul (Jog – Wikiedia). Az absztrakció pedig azt jelenti, hogy a törvényalkotó nem egyedi eseteket szabályoz, hanem általánosítva fogalmaz meg szabályokat.

A Hpt. 213. § 1. Bek c. pontjában a törvényalkotó a „költség” absztrakt kifejezést használta.

A “költség” kifejezés érdekessége, hogy azt több mint 740 alkalommal találhatjuk meg a hatályos jogszabályokban (“költség” net.jogtar.hu). Az OTP Bank Nyrt. jogászai mégis azt állítják, hogy ezt a kifejezést sem ismerik, mert ez sincs sehol definiálva. Ha a „költség” kifejezés egy annyira bonyolult tartalommal bírna, mint ahogy azt az OTP Bank Nyrt. jogászai állitják, akkor bírósági ítéletek sora foglalkozna a „költség” kifejezés értelmezésévél. A valóság azonban az, hogy a magyar bíróságoknak, eddig soha nem okozott gondot a „költség” kifejezés értelmezése. Ezért úgy látszik, hogy 739 esetben a költség kifejezés jelentése mindenki számára egyértelű, és kizárólag csak a Hpt. 213. § 1. bek c) pontjánál okoz nehézséget.

A “költség” kifejezést Világhy Miklós és Dr. Eörsi Gyula 1962-ben az alábbiak szerint definiálták:

„költségen értünk minden kiadást, amelyet akár pénzben, akár egyébként a dologra fordítanak”
(Magyar Polgári Jog, 154. oldal, Tankönyvkiadó 1962)

Ha elfogadjuk, hogy a „költség” absztrakt kifejezése (vagy más szóval gyűjtőfogalma) alatt, minden olyan szerződési rendelkezést értünk, amelyik megnöveli az adósok egyedi esetekben szükséges kiadásait/ráfordításait, akkor az egyetlen vizsgálandó kérdés az, hogy az „árfolyamrés” egyedi esete beletartozik-e a „költségek” általános halmazába.

Azt a gondolati lépést, amikor egy jogász elgondolkozik azon, vajon egy adott konkrét eset (pl. „árfolyamrés”) beletartozik-e egy általános kifejezés (pl. „költség”) halmazába szubszumciónak nevezik. Az árfolyamrés kérdése ezért NEM jogértelmezési kérdés, hanem egyszerű szubszumciós feladat.

Az „absztrakt jogértelmezés” és a „tényállás megállapítása” közötti különbségről részletesebben itt olvashat:

“A jogalkalmazási aktus két végpontja az absztrakt jogértelmezés és a tényállás megállapítása. Ezt a két szélső pontot köti össze a szubszumció, amely a történeti tényállás törvényi tényállás alá rendezésével megteremti a kapcsolatot az absztrakt jogi teszt és a történeti tényállás között. Ugyanakkor rá kell mutatni arra, hogy az absztrakt jogértelmezés fogalma relatív; a szubszumció nem jelent mást, mint az absztrakt jogtétel (egyre) konkrétabb szintre emelését (vagy süllyesztését). Ebből következően viszonylagos, hogy mit tekintünk „még” absztrakt jogértelmezésnek, és mit „már” szubszumciónak.”
Nagy Csongor István – Közgazdasági kérdések a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata során, különös tekintettel a versenyügyekre

Tény

Azt, hogy az árfolyamrés matematikai számításokkal bizonyíthatóan megnöveli a hitelek költségeit, korábbi bejegyzéseinkben bemutattuk (l. Árfolyamrés).  Azokat a jelenségeket, amelyeket számításokkal bizonyítani lehet, tényeknek hívják. Az árfolyamrés tehát azért nincs a törvényekben szabályozva, mert az árfolyamrés ténykérdés, és tényeket nem szokás a törvényekben definiálni.

A Szeged Ítélőtábla 2012. április 26. napján kelt ítéletében, teljesen találóan írta le az árfolyamrés jelenségét:

“Olyan esetben, amikor a pénzintézet devizát vásárol, vagy devizát értékesít, az adásvételi-kereskedelmi ügyletben az üzleti haszon – az ügylet természetéből adódóan – a deviza vételi/eladási árfolyam közötti különbözetből (árrés) keletkezik. Az ilyen devizakereskedelmi ügyletekben az árkülönbözet felszámítása az üzleti-piaci forgalmazás magától értetődő szükségképpeni eleme.”
(Pf.I.20.052/2012/7)

…és Fővárosi Törvényszék 2012. december 7. napján kelt ítéletében teljesen helyénvalóan értelmezte a “költség” kifejezést gyűjtőfogalomként:

A kölcsön folyósításával kapcsolatban felszámítandó költségek köre széles skálán mozog, pénzintézetenként eltérő lehet, így a költségfajták Hpt-beli taxatív felsorolása lehetetlen és nem is cél. Annak pedig, hogy külön árfolyamrésről nem szól a Hpt. annak további oka is van: a Hpt. nem tesz különbséget az egyes kölcsönszerződések között semmilyen szempont szerint, szabályrendszere vonatkozik tehát mind a forintalapú, mind a devizaalapú szerződésekre.
(43.Pf. 636.553/2012/7)

---

Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!

---

4. Összegzés

Az OTP Bank Nyrt. jogászai felülvizsgálati kérelmükben megkérdőjelezik az „árfolyamrés” létezését, mondván annak nincs jogszabályi definíciója. Ez az érvrendszer legalább annyira logikus, mintha valaki Magyarország területén a „gravitáció” létezését kérdőjelezné meg, hiszen a gravitációnak sincs jogszabályi definíciója.

A felülvizsgálati eljárás kimenetele kizárólag attól függ, hogy vajon befolyásolja-e a deviza-alapú hitelek költségeit az eltérő devizaárfolyamok alkalmazása. Ezt a kérdést matematikai számításokkal könnyen meg lehet válaszolni. Az árfolyamrés kérdése ezért nem jogszabály értelmezéstől függ (tehát nem ún. jogkérdés), hanem egyszerű szubszumciós feladat (tehát ún. ténykérdés).

A magyar jogrendszer fejlettségét mutatja, hogy az OTP Bank Nyrt. jogászai egy sor olyan ítéletre tudnak hivatkozni, amelyekben a bíróságok kimondták, hogy az árfolyamrés nem költség. Azok, aki azt állítják, hogy az “árfolyamrés nem költség” nem arról tesznek tanubizonyságot, hogy tudnak törvényeket értelmezni, hanem arról, hogy letagadják a tényeket. Az OTP Bank Nyrt. által felsorolt ügyekben az eljáró bíróságok egyszerűen téves tényállásra alapították döntéseiket.

Mailáth György, országbíró szavaival élve:

“Jogvégzett embernek különösen ügyelnie kell arra, mit vet papírra, mert ha érvelése zavaros, akkor vagy tanulatlanságát vagy elfogultságát dokumentálja.”
Baracs Domokos (1906) Székhelyi Mailáth György országbíróról

Figyelem: Ebben a bejegyzésben keveredik a valóság és a fikció! Magyarországon szokássá vált a devizahitelekkel kapcsolatban össze-vissza beszélni. Ehhez alkalmazkodunk mi is.

---

Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!