Dr. Buglyó Gabriella bíró a Fővárosi Törvényszéken; azon belül a Gazdasági kollégium tagja. Alkotmányos feladata jogviták eldöntése. Ítélkezés során független, és csak a törvénynek van alárendelve. A bírósági szervezet tagjaként pedig szolgálatot teljesít.
Kenguru
A Dr. Buglyó Gabriella 2014. január 21. napján kelt 17.G.42.061/2012/17 sz. ítéletében megosztotta a nyilvánossággal gondolatait a bankok egyoldalú szerződésmódosításával kapcsolatban. Az ítélet szerint az OTP általános szerződési feltétele nem tisztességtelen, ezért azt semmissé nyilvánítani nem szükséges. Az OTP Bank csatolta ezt az ítéletet a jövő héten, szerdán folytatódó közérdekű kereset dokumentumaihoz.
Ebben a bejegyzésben megismerheti Dr. Buglyó Gabriellának azt a három gondolatát, amelyek a legjobban mutatják, hogy a magyar igazságszolgáltatás színvonala messze elmarad az európai jogállamok színvonalától.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
1. Jogszabály nem írta elő
Dr. Buglyó Gabriella elismeri, hogy a bank által használt szerződési feltételből nem derül ki, hogy a bank melyik költséget, milyen feltételek esetén, mekkora mértékben változtathat meg egyoldalúan.
A bírónő szerint azonban ennek feltüntetése nem is kötelessége a banknak, hiszen a jogszabályok ezt a kötelezettséget nem írták elő.
“Az a tény, hogy a szerződés e pontja különböző közgazdaságtani és banki üzemben ismert fogalmakat is tartalmaz, és külön nem részletezi az okot adó körülmények egyéb elemeit, és arra sem tér ki, hogy ezek milyen mértékű változása milyen mértékű módosításra ad lehetőséget, nem jelenti a kikötés tisztességtelenségét és az egyértelmű megfogalmazás hiányát. … A jogszabály nem írta elő azt sem, hogy a szerződésben külön rendelkezni kellene arról, milyen mértékű kamatemelést, vagy költségemelést eredményez, ezt nem kell a hitelezőnek a szerződésben ilyen részletességgel akár objektív matematizált módszer kidolgozásával vagy képlet meghatározásával rögzíteni.”
17.G.42.061/2012/17 sz. ítélet, 2014.01.21.
Az a körülmény, hogy Dr. Buglyó Gabriella a jogszabályokban keresi a tisztességtelenség okát, azt mutatja, hogy a bírónő is azok közé a jogászok közé tartozik, akik a valóságot akarják a törvényekhez igazítani. Álláspontunk szerint, azért mert valami nincs, a törvényekben szabályozva még nem jelenti azt, hogy az nem létezik. A bírónő ebből a szempontból akár az OTP jogi osztályán is dolgozhatna. (Másolta-e az OTP a felülvizsgálati kérelmét?, 2013.03.06.)
Dr. Buglyó Gabriella ítélete ellentétes az európai joggal:
5. cikk 2. mondat
Ha egy feltétel értelme kétséges, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó.
A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről
A Tanács 93/13/EGK irányelvének 5. cikkelye szerint, az unió tagállamaiban, ha egy általános szerződési feltétel értelme kétséges, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó.
Ez az Európai Uniós alapelv a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy általános szerződési feltételt többféleképpen lehet értelmezni, akkor a bíróság köteles(!) az adott feltételt úgy értelmezni, amelyik a feltétel semmisségét eredményezi. A feltétel semmissége ugyanis az a jogkövetkezmény, amelyik a fogyasztó számára a legelőnyösebb. A bíróság feladata tehát megvizsgálni az adott szerződési feltételt a szerint, hogy lehet-e annak olyan értelmet adni, amitől a feltétel tisztességtelenné válik. Ha ez lehetséges, akkor a szerződési feltételt úgy kell(!) értelmezni, és tisztességtelenné kell(!) nyilvánítani. A bírósági vizsgálat célja tehát megtalálni azt az értelmezést, amelyik a fogyasztó szempontjából látszólag a lehető „legrosszabb” értelmezés. A lehető „legrosszabb” értelmezés következménye ugyanis az adott feltétel semmissége. Európában a fogyasztóvédelem komoly dolog.
Dr. Buglyó Gabriella ítéletének indoklása semmibe veszi az Európai jogrendszer ezen alapelvét. A bírónő ugyanis az OTP szerződési feltételét nem értelmezi, hanem inkább kimagyarázza.
A bírónő értékrendje szerint a magyar jog korlátlan felhatalmazást ad a bankoknak a szerződések egyoldalú módosítására, hiszen a bírónő a törvényekben semmilyen írott korlátozást nem talált.
Dr. Korba Szabolcs – az OTP Bank Nyrt. lakossági jogi főosztályának vezetője 2013.11.07. napján még azt nyilatkozta, hogy „a szerződésben meg kell határozni, hogy milyen mértékű körülményváltozás milyen mértékű szerződési feltételváltozást, azaz praktikusan törlesztőrészlet-változást okoz” (Nyilvános vitára hívjuk Dr. Korba Szabolcsot!, 2013.11.07.). Dr. Korba Szabolcs valószínűleg most a térdét csapkodja nevetésében, amikor Dr. Buglyó Gabriella ítéletét olvassa, hiszen a bírónő a bankot még ez alól a kötelezettség alól is felmenti.
Támogatás
Az Európai polgári jogi kultúrában egy ilyen széleskörű és korlátlan mértékű egyoldalú szerződésmódosítási jog elképzelhetetlen. Az Európai jogrendszer értékrendje szerint az OTP által használt szerződési feltétel a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket aránytalanul a fogyasztók hátrányára állapítja meg, mert nem felel meg annak az elvárásnak, hogy az egyoldalú kamatmódosítási jog , – illetve kötelezettség – tárgyi feltételeit (pl. a kamatmódosítás körülményei, különösen egy elterjedt referenciakamat követése) és időbeli feltételeit (pl. a kamatperiódus hossza) a szerződés a lehető legprecízebben meghatározza.
Ez ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy a fogyasztó a kamatok egyoldalú módosításait előre láthassa, és azok jogszerűségét ellenőrizhesse.
2. A szerződés felmondásának lehetősége
Dr. Buglyó Gabriella értelmezése szerint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek egyensúlya azért sem bomlik meg, mert az OTP lehetővé tette a szerződés felmondását:
“Az OTP Jelzálogbank Általános Üzletszabályzatának XI/6. pontjából megállapítható, hogy a fogyasztóknak lehetőségük van a szerződés egyoldalú azonnali hatályú felmondására, amelyet az adott rendelkezés nem csak a szerződésmódosítás esetére, hanem bármely időpontban lehetővé tesz. 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet 2. § d) pontja”
17.G.42.061/2012/17 sz. ítélet, 2014.01.21.
A bírónő úgy látszik nem értette meg a Kormányrendelet tartalmát.
A 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet ugyanis nem(!) azt mondja, hogy minden szerződési feltétel rendben van, ha a felmondás joga biztosított! A Kormányrendeletben ugyanis benne van az „ellenkező bizonyításáig” szófordulat is. Ez a szófordulat azt mondja, hogy egy szerződési feltétel lehet(!) tisztességtelen attól függetlenül is, hogy az biztosítja a felmondás jogát.
2. § A fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni, különösen azt a szerződési feltételt, amely
d) lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani;
18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről
Ezen felismerés alapján a bírónőnek már csak azt kellett volna végiggondolnia, kinek a gazdasági érdeke a szerződés felmondása, ha a banknak lehetősége van korlátlanul növelni a hitelek költségeit és ráadásul soha nem köteles csökkenteni azokat?
Támogatás
Amennyiben az egyoldalú költségmódosítási jog nem felel meg a szimmetria elvének, mert nem zárja ki azt, hogy a feltételt támasztó jogtalan szerződésmódosítások segítségével növelje nyereségét, akkor a fogyasztó felmondási joga kizárólag a feltétel támasztójának kedvez, és nem a fogyasztónak. Ilyen esetben ugyanis az OTP-nek lehetősége lesz jogtalan szerződésmódosításokkal kiprovokálni a fogyasztó felmondását és a szerződés felbontását, egy olyan szerződés esetében, amelyik szerződés annak megkötésekor a fogyasztó számára gazdaságilag előnyös volt.
Ezen túlmenően, a hitelezési tevékenységek területén a szerződések felmondásának lehetősége nem jelent azonos értékű védelmet a fogyasztók számára: a szerződés felmondásának, valamint a hitel kiváltáshoz szükséges újabb hitel felvételének ugyanis jelentős költségei vannak.
Dr. Korba Szabolcs szerint a magyar „bírók nem értik a devizahitelezés lényegét, oksági összefüggéseit“. (Nyilvános vitára hívjuk Dr. Korba Szabolcsot!, 2013.11.07.) Ha Dr. Buglyó Gabriella ítéletét olvassuk, akkor ezzel a megállapítással egyetértünk. De feltételezzük, hogy Dr. Korba Szabolcs nem rá gondolt.
3. Egyedi emelések felülvizsgálata
Végezetül Dr. Buglyó Gabriella értelmezése szerint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek egyensúlya azért sem bomlik meg, mert a fogyasztóknak lehetőségük van az egyedi szerződésmódosítások jogszerűségét egy-egy külön alkalommal ellenőrizni.
„Annak kérdése, amelyet a felperes a 2/2012 (XII. 10.) PK vélemény 6. pontjában felsorolt egyes elvekre hivatkozással fejt ki, egy-egy konkrét kamatmódosítás, vagy hiteldíj egyoldalú módosítása kapcsán vizsgálható, mégpedig akként, hogy az adott módosítás megfelelt-e a szerződés rendelkezéseinek, a PK. véleményben írtaknak, a hivatkozott körülmény valóban bekövetkezett-e, az annak alapján alkalmazott emelés mértéke arányban állt a bekövetkezett feltételnek a bank működésére gyakorolt hatásával, ez pedig csak az adott konkrét módosítás vizsgálatával dönthető el.”
17.G.42.061/2012/17 sz. ítélet, 2014.01.21.
A bírónő csak azt felejtette el megindokolni, hogyan lehet az egyoldalú módosítás jogszerűségét vizsgálni, ha nem derül ki pontosan az egyoldalú költség- és kamatmódosítási jogot szabályozó feltételből, hogy az Alperes milyen feltételekkel és milyen mértékben jogosult – vagy köteles – az egyoldalú szerződésmódosításokat végrehajtani?
Ezen információk hiányában a fogyasztók számára fennálló bírósági jogvédelem lehetősége hatástalan.
Ha ugyanis az Alperes nem hajt végre egy egyébként kötelező költség- vagy kamatcsökkentést, akkor a bírósági ellenőrzés lehetőségét a fogyasztók nem fogják igénybe venni, mert számukra nem látható azoknak a feltételeknek a bekövetkezése, amelyek miatt az alperes köteles lenne a költségeket vagy kamatokat csökkenteni.
Ha pedig az alperes egy jogtalan költség- vagy kamatemelést hajt végre, akkor a fogyasztóknak nem áll elegendő információ ahhoz a rendelkezésükre, hogy az egyoldalú emelés mértékét és időpontját ellenőrizni tudják, és ennek megfelelően bírósághoz fordulhassanak jogorvoslatért.
Ezen gondolatmenet megértéséhez, nem szükséges a törvényekben lapozgatni. Ezt mindenki megérti, aki logikusan gondolkozik.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
4. Az igazságszolgáltatás minősége
Dr. Buglyó Gabriella bíró. Dr. Buglyó Gabriellának közvetlen hatása van a magyar gazdaság élet minőségére. Ha ítéletei megalapozottak, akkor azzal megteremti a jogbiztonságot és hozzájárulhat a gazdasági élet fejlődéséhez. Ha ítéletei igazságtalanok, akkor azzal lehetővé teszi, hogy tisztességtelen vállalkozások, és gátlástalan üzletemberek a zavarosban halásszanak.
A 17.G.42.061/2012/17 sz. ítélet teljes mértékben kiszolgáltatja a fogyasztókat a hatalmi elit önkényének.
2013-ban az egy évvel korábbihoz képest 26,3 százalékkal nőtt a Németországban élő magyarok száma. Dr. Buglyó Gabriella ítéletének egyenes következménye, hogy özönlenek a magyarok Németországba (Özönlenek a magyarok Németországba, index.hu 2014.03.07.).
A Európa fejlett országaiban az igazságszolgáltatás gondoskodik a fogyasztók védelméről és kikényszeríti a törvények betartását.
Támogatás
PITEE 