2015. február 1-jén hatályba lépet az ún. “forintosítási” törvény. A törvény értelmében a bankok átváltják forintra az adósok tartozásait és új – forintban kifejezett – havi törlesztő részletet állapítanak meg (2014. évi LXXVII. tv.).
Ezzel a két lépéssel megszűnik a szerződésekben az árfolyamkockázat. Mostantól a havi törlesztő részlet összege kiszámítható lesz. E miatt viszont az adósoknak lényegesen több pénzt kell majd visszafizetniük a bankoknak, mint amennyi pénzt eredetileg kölcsönként felvettek. (Akarja-e Ön egy életen át nyögni ennek az elszámolásnak a terheit?, 2014.11.03.)
A bankok hamarosan elkezdik levélben tájékoztatni az ügyfeleiket megnövekedett tartozás összegéről.
A forintosítási törvényt összeegyeztethetetlennek tartjuk az európai jogállami hagyományokkal.
Az európai jogállami hagyományok szerint ugyanis, a parlament nem avatkozhat be polgári jogi jogviszonyokba.
Emberi Jogok Európai Bírósága
A forintosítási törvényről az Emberi Jogok Európai Bírósága fogja kimondani a végső szót. (A devizahitelesek ügye foglalkoztatja az európai demokratikus intézményeket, 2015.01.05.)
Ebben a bejegyzésben arról tájékozódhat, mit érdemes a fogyasztóknak tenni addig, amíg a Emberi Jogok Európai Bírósága döntést hoz a törvényről.
Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!
Mit tegyek, ha nem értek egyet a forintosítással?
A kormányt, a bíróságokat és a bankokat nem érdekli az ön véleménye. Ezért a bankja akkor is forintosítani fogja az ön hitelét, ha ön az ellen tiltakozik.
A forintosítás ellen jogvédelmet jelenleg csak az Emberi Jogok Európai Bírósága tud nyújtani. Az európai jogállami hagyományok szerint ugyanis senkire nem lehet egy semmis szerződés teljesítését rákényszeríteni.
Annak érdekében, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága foglalkozzon az ön hitelével, önnek első lépésben a magyar Alkotmánybírósághoz kell fordulnia jogorvoslatért. A magyar Alkotmánybíróság az ön beadványát minden bizonnyal el fogja utasítani. Azonban az elutasító határozatot majd mellékelni kell az Emberi Jogok Európai Bíróságának címzett beadványhoz.
Emiatt, ha nem ért egyet a forintosítással, akkor nyújtson be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, amiben tiltakozik a szerződésének az érvényben tartása ellen. A beadvány mintát letöltheti a weboldalunkról: Alkotmányjogi panasz a deviza alapú hitelszerződések módosításai ellen
December végéig több mint 300 devizahiteles fordult ugyanezzel a kérelemmel az Alkotmánybírósághoz (l. Az Alkotmánybíróság ügyforgalma 2014.12.31. “kb. 310 alkotmányjogi panasz, melyeket lényegében azonos szöveggel nyújtottak be devizahiteles ügyekben.“)
Az alkotmánybírósági eljáráshoz nem kell ügyvéd és az eljárásnak nincs költsége.
Mennyi időn belül kell az Alkotmánybíróságnak reagálnia a beadványomra?
Az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 53. § 2) bekezdése értelmében a befogadott alkotmányjogi panaszokat száznyolcvan (180) napon belül az ügy eldöntésére jogosult testület elé kell terjeszteni.
53. § (2) Az előadó alkotmánybíró az első tervezetet a befogadást követően száznyolcvan napon belül az ügy eldöntésére jogosult testület elé terjeszti.
Az Alkotmánybíróság ügyrendje
Az Alkotmánybíróság ügyrendje azonban két határidőt nem szabályoz: Nem szabályozza azt, hogy a kérelem átvételét követően, hány napon belül kell dönteni annak “befogadásáról”; sem pedig azt, hogy a kérelem előterjesztését követően a “jogosult testületnek” hány napon belül kell döntést hoznia.
“később dönt”
Az alkotmánybírák időhúzásra használják az ügyrendjüknek ezt a két hiányosságát. Magyarán a titkár ugyan átveszi a postán érkező kérelmeket, de szándékosan nem tűzi napirendre azok tárgyalását. Ezzel megakadályozza, hogy a 180 napos határidő elkezdődjön.
Ezt igazolják az Alkotmánybíróság mostanában küldött üzenetei, amelyekben felhívják az adósok figyelmét arra, hogy a kérelmük ugyan megérkezett, de annak befogadásáról az alkotmánybíróság majd csak később fog dönteni.
Ha az Alkotmánybíróság elkötelezett lenne a jogállami értékek mellett, akkor a beadványokra a lehető leghamarabb reagálna.
Mit tegyek, ha az Alkotmánybíróság nem reagál a beadványomra?
Az Alkotmánybíróságot sürgetni nem lehet. Az alkotmánybírák kötelességtudatán múlik az, hogy mennyi idő alatt döntik el a devizahitelesek beadványait. Ha az alkotmánybírák szándékosan húzzák az időt, akkor azzal törvényt ugyan nem sértenek, de mindenki számára nyilvánvalóvá teszik hozzáállásukat a demokráciához.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordulni akkor is lehet, ha az alkotmánybírák szándékosan húzzák az időt.
A kérdés csak az, hogy mennyi időt szükséges adni az alkotmánybíráknak a döntésük meghozatalához. Mi minden devizahitelesnek azt javasoljuk, hogy nyújtson be minél hamarabb alkotmányjogi panaszt, és várjon 4-6 hónapot mielőtt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordul kártérítésért.
Aki türelmetlen az kérhet rendszeresen felvilágosítást az ügye állásáról.
- telefonon: (06-1) 488-31-00
- e-mailen: ugyfelkapu@mkab.hu
- vagy levélben: 1535 Budapest, Pf. 773.
Aki él ezekkel a lehetőségekkel az feltétlenül dokumentálja az összes kapcsolatfelvételt. Az alkotmánybíróság reakcióit majd csatolni lehet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz címzett beadványhoz.
Mit tudok elérni egy perrel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán?
A strasbourgi bíróságon kártérítést lehet kérni a deviza-hitelszerződések érvényben tartása miatt.
A kártérítést a magyar államnak kell majd megfizetnie, mert megsértette a devizahitelesek emberi jogait azzal, hogy törvénnyel átírt magánjogi szerződéseket. A forintosítási törvénnyel a magyar állam felmentette a bankokat a semmis szerződések okozta kártérítési felelősség alól. Kártérítést ezért nem a bankok, hanem az állam fog fizetni.
A kár összegét egy egyszerű számítással ki lehet majd számolni. Ez egy akkora forint összeg lesz, ami a módosított szerződések végleges lezárásához szükséges.
Mit tegyek, ha levelet kapok a bankomtól az elszámolásról és a forintosításról?
A levelet mindenképpen szükséges megőrizni, mert majd azt is csatolni kell a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz címzett beadványhoz. A levelet továbbá érdemes figyelmesen végigolvasni, és a felmerülő kérdéseket a banknak elküldeni.
Az elszámolási értesítő tartalmát érdemes összehasonlítani az ún. “folyósítási értesítő” tartalmával. A “folyósítási értesítőt” a bank a hitelösszeg kifizetésekor küldte el, nem sokkal a hitelszerződés megkötése után. Akinek esetleg nincs már meg a folyósítási értesítője, az kérhet egy másolatot a bankjától vagy megkeresheti a folyósított összeget a régebbi bankszámlakivonatain.
Az elszámolási értesítő és a folyósítási értesítő egyaránt szükséges lesz a kártérítési igény kiszámításához.
Mit tegyek, ha ellenőrizni akarom az elszámolás helyességét?
A devizahiteles törvények különböző szabályokat vezettek be az elszámolás ellenőrzése céljából. Az elszámolás helyességét a Pénzügyi Békéltető Testületek vizsgálják majd és a devizahitelesnek kell majd bizonyítaniuk azt, hogy az elszámolás hibás.
Dr. Kovács Erika
Senki ne kergessen hiú ábrándokat a Pénzügyi Békéltető Testületek várható döntéseivel kapcsolatban.
A Pénzügyi Békéltető Testületek “árfolyamréssel” kapcsolatos döntései világosan előrevetítik, hogy a devizahiteleseknek most sem lesz esélyük eljárást nyerni a bankjuk ellen.
A Pénzügyi Békéltető Testületek mind szakmailag, mind emberileg alkalmatlanok voltak arra, hogy a devizahitelesek ügyeit pártatlanul kivizsgálják.
- A PBT is a bankokat védi (H-PBT-H-1128/2012)
- A PBT írásba adta, hogy az árfolyamrés költség… (H-PBT-H-282/2013.)
Álláspontunk szerint az elszámolás ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések is sértik az európai jogállami hagyományokat, ezért mi azt javasoljuk, hogy aki elégedetlen az elszámolással az nyújtson be alkotmányjogi panaszt a szerződések törvény erejével kierőszakolt érvényben tartása ellen.
Mit tegyek ha kedvezőbb hitelt ajánl egy másik bank?
Nem javasoljuk senkinek, hogy a korábbi deviza alapú hitelét kiváltsa egy újabb forint hitellel. Aki a korábbi szerződését lezárja, az elveszítheti a jogát arra, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulhasson kártérítésért.
Az egyesület javaslata szerint mindenki maradjon a jelenlegi szerződésében, és élvezze a csökkentett törlesztő részlet előnyeit a strasbourgi bíróság döntéséig.
Mit tegyek, ha kiszámítható jogi környezetben (értsd. jogállamban) szeretnék élni?
Alszik a széken a kabát
A devizahitelesek kálváriája jól mutatja, hogy Magyarországon nem működik az igazságszolgáltatás.
Azok a bírák, akik 6/2013. sz. PJE-ben kérték, majd tavaly nyáron lelkesedve fogadták a devizahiteles törvényeket, azok egyértelművé tették, hogy számukra nem fontos a hatalmi ágak szétválasztása, számukra nem érték a bíróságok függetlensége.
Kúria: “A nagyszámú jogvitát eredményező társadalmi problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, figyelemmel annak időigényes és nem költséghatékony voltára, szemben a jogalkotási lehetőséggel, amely célszerű és legitim eszköze társadalmi problémák kezelésének.”
6/2013 PJEEurópai Emberi jog: “Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában.”
Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről
Ebben a helyzetben csak kivándorolni lehet azoknak, aki kiszámítható jogi környezetben (értsd. jogállamban) szeretnének élni.
Hol találhatok több információt a forintosításról?
A forintosításról hivatalos információkat a Magyar Nemzeti Bank weboldalán lehet találni:
|
Alkotmányjogi panasz – Kártérítés az árfolyamkockázat miatt (benyújtható 2015. július 31-ig).
Alkotmányjogi panasz – Kártérítés az árfolyamkockázat miatt (benyújtható 2015. július 31-ig).
Bankárkormány
Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.
Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:EJEB
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület
Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.
Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309
Támogatását nagyon köszönjük!
PITEE 