Az Európai Bíróság vizsgálja a devizahiteles törvényeket – C-51/17. sz. (Ilyés)

Az Európai Bíróság csütörtökön (2018. február 22-én) tárgyalja a C-51/17. sz. (Ilyés) ügyet.

A Bíróság azt vizsgálja, vajon összeegyeztethető-e a deviza-alapú hitelek tartalma az Uniós joggal.

Az eljárást nagy érdeklődés övezi, mert az eljárás eldöntheti azt a kérdést, hogy vajon a bankok vagy a fogyasztók viseljék-e az árfolyamkockázat okozta költségeket.

A C-51/17. sz. (Ilyés) ügy a második ügy, abból a jelenleg nyolc eljárásból, amelyik jelenleg a deviza-alapú hitelekkel kapcsolatban az Európai Bíróság előtt folyamatban van.

A magyar devizahitelesek kálváriája azért foglalkoztatja az Európai Bíróságot, mert az Alkotmánybíróság nem védi a demokratikus értékeket.

Olvassa el a 2018. február 20. napján közzé tett angol nyelvű sajtóközleményünk magyar fordítását!

Felhívás az Unió értékeinek védelme érdekében – C-483/16 (Sziber)

A PITEE egyesület aggodalmát fejezi ki az Európai Bíróság emberi jogok védelmében végzett tevékenységét illetően. A nemrégiben közzétett C-483/16. sz. (Sziber) ügyben a Főtanácsnoki vélemény figyelmen kívül hagyja, hogy a Magyar Országgyűlés súlyosan megsértette az Unió alapvető értékeit.

Kérjük az Európai Bíróság bíráit, hogy kritikus szemmel olvassák a Főtanácsnoki véleményt, és gondoskodjanak arról, hogy a döntésük érvényre juttassa a jogbiztonság elvét, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalmát és a bírósághoz való hozzáférés jogát.

Olvassa el a 2018. január 25. napján közzé tett angol nyelvű sajtóközleményünk magyar fordítását!

Beperelte a PITEE az OTP-t. Fizethet-e osztalékot az OTP?

Törvény előtti egyenlőséget!

Megtámadta a PITEE a bíróságon az OTP közgyűlésének azt a határozatát, amelyik az osztalék kifizetéséről rendelkezik.

Az Egyesület, mint részvényes, azt kéri kereset levelében, hogy a Fővárosi Törvényszék helyezze hatályon kívül a 2015. évi éves jelentés elfogadásáról és az osztalék kifizetéséről szóló döntéseket, mert a közgyűlés azokat a törvényi követelmények megsértésével hozta.

PITEE keresetlevele az OTP ellen. Közgyűlési határozat megtámadása.
[2,2 MB] (2016 május 5.)

Elindult az első devizahiteles kereset strasbourgi bírósághoz

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2015. január 25.

Elindult az első devizahiteles kereset strasbourgi bírósághoz. Az Alkotmánybíróság több hónapja szándékosan nem tűzi napirendjére a devizahitelesek alkotmányjogi panaszait. Az Alkotmánybíróság ezzel megsérti a devizahitelesek emberi jogait. 

 

Alkotmánybíróság

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke védi a devizahitelesek emberi jogait arra vonatkozóan, hogy az elindított kereseteikről a bíróságok ésszerű időn belül döntsenek. Az egyezmény alapján az Alkotmánybíróságnak kötelessége lenne a devizahitelesek panaszait napirendre venni és azokról döntést hozni.

Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság ennek a kötelezettségének szándékosan nem tesz eleget, a devizahitelesek a strasbourgi bírósághoz fordulhatnak jogvédelemért.

A devizahitelesek ügye foglalkoztatja az európai demokratikus intézményeket

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2015. január 5.

Az Európai Bizottság vizsgálja a devizahiteles törvényeket, és az Alkotmánybíróság kapcsolódó határozatait. Hamarosan elindul a devizahitelesek első perhulláma az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Vĕra Jourová, igazságügy és fogyasztóvédelm

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) tavaly júliusban felhívta az Igazságügyi Miniszter figyelmét arra, hogy a devizahiteles törvények több szempontból is ellentétesek az európai jogállami hagyományokkal.

Egy demokratikus jogállamban az igazságszolgáltatás ugyanis kizárólag a bíróságok feladata. Emiatt sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét az, ha a parlament törvénnyel beavatkozik a devizahitelesek és a bankok közötti jogvitákba.

Közérdekű kereset a Lombard Lízing ellen – Folytatódik a bírósági aktatologatás

Lombard

A Kúria 2014. szeptember 30. napján tárgyalta a PITEE egyesület Lombard Lízing Zrt. ellen benyújtott közérdekű keresetét.

A PITEE egyesület felülvizsgálati kérelme a  Szegedi Ítélőtábla 2014. március 26. napján kelt elutasító ítélete ellen irányult.

Szegedi Ítélőtábla korábbi ítélete szerint közérdekű keresettel nem lehet olyan általános szerződési feltételeket támadni, amelyek már nincsenek hatályban.

Elbukták a devizaadósok a Lombard-pert (2014.03.26. delmagyar.hu)

Az Alkotmánybíróság szembe megy a jogállami hagyományokkal

Az Alkotmánybíróság 2014. március 17. napján kihirdetett döntése világosan mutatja, hogy a Magyarország távolodik az európai jogállamok közösségétől.

Az igazságszolgáltatás minden tekintetben kiszolgáltatja a magyar társadalmat a politikai elit kénye kedvének.

Alkotmánybírák

Az Alkotmánybíróság döntése szerint megfelel a jogbiztonság követelményének az, ha az állam jogszabállyal módosít magánjogi szerződéseket.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanis a törvényhozás “a szerződéseket ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megkövetel“.

“Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli.”
Alkotmánybíróság X/1769/2013 sz. határozata (2014.03.17.)

Sajtóközlemény: A Kúria jogegységi döntése káoszt fog okozni.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2013. december 17.

A Kúria azzal a céllal akart jogegységi döntést hozni, hogy megteremtse a jogbiztonságot a devizahiteles pereket illetően. A Kúria 2013. december 16. napján nyilvánosságra hozott sajtótájékoztatója nem ad egyértelmű választ a kúria által megfogalmazott kérdésekre. A jogegységi döntés a jogbiztonság megteremtése helyett a jogi zűrzavart fogja növelni. A Kúria bíráit személyes felelősség terheli azért, hogy a devizahitelesek problémája továbbra sincs megoldva!

A Kúria jogegységi döntésének az értelmezéséhez meg kell várni a Kúria döntésének a részletes indoklását. A megjelent sajtó tájékotzatóból azonban három dolog nyilvánvalóan kiderül.

Továbbra is semmis a kijavított hitelszerződés

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2013. október 14.

Folytatódott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) az OTP Bank Nyrt. ellen az a per, amelyikben a Kúria 2013. július 4. napján hozott közbenső ítéletet. A Kúria elvárásai szerint a feleknek az árfolyamréssel kapcsolatban kellett volna elszámolniuk egymással. A Kúria által előírt részleges elszámolás helyett azonban a PKKB megállapította, hogy a hitelszerződés annak ellenére semmis, hogy azt a Kúria visszamenőleg érvényessé nyilvánította.

A bíróságok feladata a jogviták eldöntése.

A PKKB ítélete jól mutatja, hogy a Kúria júliusban egy korrupt döntést hozott. A Kúria teljesen feleslegesen állította helyre visszamenőleg a szerződés érvényességét. Az OTP Bank Nyrt. deviza-hitel szerződései ugyanis több okból is semmisek. A Kúria szereptévesztésben van, ha azt hiszi, hogy neki az a feladata, hogy kijavítsa az OTP Bank Nyrt. szerződéseit.

Magyarországon az igazságszolgáltatást olyan emberek vezetik, akik a hatalmi elit gazdasági érdekeit védik.

A Kúria ítélete a fogyasztók jogfosztása

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Budapest, 2013. július 08.

A Kúria 2013. július 4. napján kelt ítélete kimondja, hogy semmis az a deviza-alapú hitelszerződés, amelyikben nincs az árfolyamrés értéke feltüntetve.

Kúria

A Kúria ítélete ezzel pontot tett arra a majdnem két éve tartó huzavonára, amelyik az árfolyamrés szerepéről szólt. A Kúria ítélete alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a bankok az elmúlt 10 évben törvénytelenül működtek. A felügyeleti szervek pedig 10 éven keresztül tétlenül nézték a bankok jogsértéseit.

A Kúria ugyanakkor ítéletével visszamenőleg érvényessé tette a semmis szerződést. A Kúriának ez a döntése a fogyasztók jogfosztását és a bankok érdekeinek a védelmét eredményezi. A Kúria ugyanis rákényszeríti a fogyasztókat arra, hogy a törvénytelen szerződések fogságában maradjanak. A Kúria döntése azt az üzenetet hordozza a bankoknak, hogy nekik nem kell betartaniuk Magyarország törvényeit, mert ha kiderül, hogy törvénytelen szerződéseket kötnek, akkor azokat a szerződéseket majd az igazságszolgáltatás kijavítja.